Karácsony Gergely Facebookon is megosztotta a hírt, miszerint a fővárosi közgyűlés keményebb fellépést szavazott meg az illegális óriásmolinók ellen. 

A főpolgármester úgy fogalmazott, a most elfogadott szabályozás pontosításával “a fővárosi közterületekkel határos épületek homlokzatára a járdák fölé benyúló reklámhordozók, illetve ezek tartó- és világítószerkezetei csak a közterület tulajdonosának, vagyis az önkormányzat engedélyével szerelhetőek fel. A tényleges hirdetőfelület pedig nem lehet nagyobb, mint 9 négyzetméter."

Karácsony szerint ezzel a gyakorlatban is leszerelhetővé válnak az illegálisan kihelyezett hirdetések.

Évek óta  húzódik az óriásmolinók szabályozása

A főváros ezzel újra megnyitja a frontot egy régi csatában. Az illegális molinók körüli viták megértéséhez legalább 2016-ig kell visszamennünk. A városképet akkorra már látványosan erodálta a rengeteg illegálisan kihelyezett molinó, de a szabályozást akkor is többféleképpen értelmezték a hirdetéseket ellenzők és az azokat  kihelyező cégek. 

A témát feldolgozó 2016-os cikkünk például arra a következtetésre jutott, hogy a közterületi reklámcégek joggal háborogtak az építési reklámhálók miatt, miközben az ezeket felszerelő cégek azt vallották, értelmezésük szerint jogszerűen járnak el. 

Az egyik nagy közterületi plakátcég vezetője akkori cikkünkben úgy fogalmazott:  "Nincs olyan hálós cég, akinek ne lenne ilyen illegális felülete, hiszen mára annyira elszaporodtak ezek az illegális hálók, hogy legális háló már szinte nincs is, nem éri meg üzletileg. Építkezés ritka kivételtől eltekintve nem folyik sehol sem".

A kormány végül egy törvénnyel próbált gátat szabni a problémának. 2017-ben fogadták el a településkép-védelmi törvényt, amelyben például 9 négyzetméterben szabályozták az óriásplakátok méretét. Az akkori rendelet arra is kitért, hogy csak önkormányzati-állami tulajdonú felületeken lehet majd hirdetni, magántulajdonú területeken, épületeken pedig csak alig. 

A településkép-védelmi törvény azonban 2020-ig hagyott időt a hirdetések kezelőinek és a megbízóknak. Ez a határidő viszont még tovább tolódott, mert a járványhelyzetre hivatkozva a kormány 2020-ban meghosszabbította a türelmi időszakot egészen 2023 végéig.

Így az épülethálók kihelyezésével megbízott reklámcégek jelenleg azt vallják a Telex cikke szerint, hogy a hirdetések jogszerűen vannak kint. Ezek a cégek arra hivatkoznak, hogy a budapesti kerületek városképvédelmi rendeletét felülbírálja a fent említett kormányrendelet.

Borítókép: Balkányi Nóra / Kreatív