Magyarországon a becslések szerint 200-300 ezer nem tipikus, az átlagostól eltérő idegrendszeri fejlődésű gyermek él: közéjük tartoznak például az autizmussal, ADHD-val, diszlexiával vagy Tourette-szindrómával élők is.

Az egészségügyi ellátás már önmagában is megterhelő helyzet: ismeretlen környezet, várakozás, bizonytalanság, furcsa eszközök, sokszor kellemetlen vizsgálatok. A nem tipikus fejlődésű gyermekek számára ráadásul ez sokszorosan intenzív élmény lehet, hiszen az érzékszervi ingerek feldolgozása, a változásokhoz való alkalmazkodás vagy a kommunikáció is eltérően működhet náluk. Így egy hétköznapi vizsgálat is könnyen válhat túlterhelő, akár ijesztő helyzetté. Ezzel kapcsolatban osztotta meg tapasztalatait a Mosoly Alapítvány Mosoly pont podcastjának legújabb adásában Kiss Laura egészségpszichológussal Dr. Madarassy-Szücs Anna, gyermek- és ifjúságpszichiáter és Kiss Enikő Hajna, klinikai szakpszichológus.

A Mosoly Alapítvány terapeutái gyakran tapasztalják, hogy a művészetterápiás csoportba szorongással, lelki problémával, iskolai elakadással érkező serdülőknél a folyamat során felmerül az autisztikus működés lehetősége, és célzott diagnosztikai vizsgálat válhat indokolttá. Így elengedhetetlen bővíteni a témával kapcsolatos ismereteiket, emellett a nem tipikus fejlődésű gyerekek tágabb környezete, a szülők, pedagógusok és a segítő szakmában dolgozók számára is szeretnék átadni tapasztalataikat a Mosoly pont legújabb adásával.

,,Aki jó matekból, az autista”

Az idegrendszeri sokszínűséghez, vagy másként neurodiverzitáshoz számos tévhit, sztereotípia kötődik a köztudatban. „Jól tanuló gyerekek esetében például a környezetük gyakran szkeptikusan fogadja a szakemberek autizmus-, vagy ADHD-diagnózisát, ám ugyanilyen gyakori az is, hogy amikor valaki kiemelkedően teljesít matematikából, azt sokan már az autizmusra utaló jelnek tartják, hasonlóan ahhoz, ha például egy kislány kedvelt időtöltése a sakkozás” - osztotta meg tapasztalatát Kiss Enikő Hajna. „Természetesen azok is szenvedhetnek belülről, és érezhetik magukat elveszve vagy meg nem értve, akik egyébként jó verbális és intellektuális készségekkel rendelkeznek, azonban utóbbinak semmiképp sem egyenes következménye a neurodivergencia” - tette hozzá Dr. Madarassy-Szücs Anna. „Gyakori tévhit az is, hogy az autista emberek kerülik a szemkontaktust, ami egyáltalán nem feltétlenül igaz, számos egyéb ok mellett például szorongás is okozhatja a szemkontaktus kerülését” - jegyezte meg a gyermek- és ifjúságpszichiáter.

,,Aki magának való és bezárkózó, az autista”

Ugyancsak gyakori, sokak által elfogadottnak tekintett tévhit, hogy az autisták minden esetben maguknak való és bezárkózó emberek. „Az autizmus szó az ógörög autosz, vagyis önmaga szóból ered. A kifejezést eredetileg a külvilágtól való elfordulás, bezárkózás leírására alkották meg, ez azonban nem tükrözi pontosan a mai autizmusértelmezést. Ennek ellenére nagyon sok autista ember van, aki egyáltalán nem él magába zárva, sőt, jelentős részükre kifejezetten jó szociális viselkedés jellemző, azaz szívesen kezdeményeznek, nyitnak mások felé. Kisgyermekkorban jellemző például, hogy az autista gyermekek gyakran feltűnően, figyelemfelkeltően nyitottak, közvetlenek, számukra teljesen idegen emberek felé is” - mutat rá Dr. Madarassy-Szücs Anna. „Később, az idő előrehaladtával vagy bizonyos helyzetekben azért természetesen kihívást jelenthet, hogy megtalálják a szociális közelség és távolság szabályozásának horgonypontjait” - teszi hozzá a szakember.

A fejlett országokban sincsenek még felkészülve az atipikus fejlődésű gyerekekre

Az átlagostól eltérő idegrendszeri fejlődésű gyermekek kórházi ellátása kapcsán a podcastban megszólaló szakemberek egyebek mellett az ellátórendszerben dolgozók képzésének fontosságát emelték ki. Hazai statisztikák ugyan nem állnak rendelkezésre, azonban például egy Nagy-Britanniában nemrég elvégzett kutatás szerint, az ottani egészségügyi dolgozók 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy alacsony szintű a tudása a neurodiverzitás témakörében, és 40 százalékuk emiatt sokkal jobban szorong, ha például autista gyermeket kell ellátnia - emelték ki a szakemberek.

„Az egészségügyi szakdolgozók képzése azért is hangsúlyos, mert egy atipikus fejlődésű gyermeknél a fájdalomészlelés, a testi jelzések felismerése és a panaszok kommunikációja eltérhet a megszokottól, ezért a tüneteket az ellátók nehezebben ismerhetik fel. Ezért – bár nagyobb szükségük van az egészségügyi ellátásra, hiszen körükben az átlagosnál jóval gyakoribbak a fizikai tünetek, például az epilepszia, a migrén, az asztma, vagy a gyulladásos bél- és bőrbetegségek –, a tapasztalatok szerint mégis ritkábban jutnak el orvoshoz” - emeli ki Kiss Enikő Hajna.

A ,,happy visit” segíthet a szorongás leküzdésében

A nem tipikus fejlődésű gyermekek az átlagosnál magasabb szorongás-szinttel élnek, ami például egy egyszerűnek tűnő vérvételt is megnehezíthet. Gyakran ezért érdemes előzetesen meglátogatni a vérvételi helyet, így csökkenthető a gyermek szorongása, hiszen megadjuk neki a kontroll élményét; az angol szakirodalom ezt ,,happy visit”-nek hívja - magyarázza Dr. Madarassy-Szücs Anna. „Emellett kiskamasz kortól már az is működik, ha előzetesen átbeszéljük a gyerekekkel, mi fog történni pontosan például a vérvételnél: milyen érzésekre számíthatnak, mi, milyen sorrendben fog történni, hova kerül a tű, s utóbbi tehet-e kárt bennük - merthogy például az ezzel kapcsolatos félelmeik is gyakoriak” - mondja a gyermek- és ifjúságpszichiáter, aki szerint a kiszámíthatóságnak köszönhetően jelentősen növelhető a gyermekek biztonságérzete.

Borítókép: Adobe Stock