A magyarok 41 százaléka saját bevallása szerint sosem ellenőrzi az információt, amivel az online platformokon, például a Facebookon és a YouTube-on találkozik – derül ki egy az Európai Bizottság megrendelésére készült, frissen publikált összeurópai-közvélemény kutatásból.

Ezzel szemben mindössze tízből egy magyar, a válaszadók 9 százaléka mondta azt, hogy nagyon gyakran ellenőrzi az online információkat: így mi lettünk a második legkevesebbet fektcsekkelő nemzet az EU 27 tagállama közül.

Csak Portugália ért el egy fokkal rosszabb eredményt, ott a megkérdezettek 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy sosem ellenőrzi az online platformokon szembejövő tartalmakat.

A lista másik végén Svédországot áll: a svédek 35 százaléka mondta, hogy nagyon gyakran nyúl az online tényellenőrzés eszközéhez, és csak 6 százalékuk válaszolta azt, hogy sosem ellenőrzi, amit az online platformokon lát vagy olvas.

Az Eurobarometer felmérése még májusban készült tagállamonként ezer fő megkérdezésével, de csak a múlt héten publikálták, azzal párhuzamosan, hogy 
a Bizottság kiadta az Európai Demokráciapajzsról és az EU civil társadalmi stratégiájáról szóló közleményeit. Ennek megfelelően a kérdések főként a demokráciára leselkedő veszélyeket, a külföldi befolyásolást és a dezinformációt, illetve a civil társadalom és a média szerepét érintették.

Bár az információ ellenőrzésében az EU sereghajtói között vagyunk, pozitívabb eredmény, hogy a magyarok fele (52 százalék) azt mondta, hogy soha nem oszt meg nem megbízható forrásból származó információt. Ez nagyjából az uniós átlagnak (48 százalék) megfelelő arány.

A felmérésből kiderült az is, hogy a magyarok a külföldi beavatkozási kísérleteknél nagyobb problémának látják, hogy egyre kevesebb lehetőségük van független és megbízható forrásból tájékozódni.

Az egyik kérdésnél a válaszadóknak hét probléma közül kellett kiválasztaniuk azt a hármat, ami szerintük a legnagyobb kihívást jelenti a demokráciára. Magyarországon a megkérdezettek 42 százaléka sorolta a legfontosabb problémák közé, hogy egyre kevesebb lehetőség van független és megbízható médiumokból tájékozódni, míg 30 százalék említette a külföldi információmanipulációt és beavatkozást, illetve külföldi dezniformációt a demokrácia fő kihívásai között.

Az európai átlag éppen fordított: nagyjából tízből négy európai (42 százalék) sorolja a fő problémák közé a külföldi beavatkozást, és tízből három (27 százalék) a megbízható információforrások hiányát.

Az összes ország közül Magyarországon tulajdonítanak a legnagyobb jelentőséget az információs tér belső problémájának a külső beavatkozáshoz képest.

Ezzel együtt, amikor nem más problémákhoz viszonyítva, hanem önmagában kérdeztek rá arra, hogy az emberek aggódnak-e amiatt, hogy külföldi országok befolyásolhatják a választásokat Európában, a magyarok háromnegyede igennel válaszolt, ami Spanyolországgal és Olaszországgal holtversenyben a legmagasabb arány.

Érdekes ellentmondás, hogy bár a független média és információforrás miatt aggódunk, itthon csak minden hatodik ember (a válaszadók 16 százaléka) mondta azt, hogy a professzionális média pozitív szerepet játszik a társadalomban, ami a legalacsonyabb arány az EU-ban. 

Minden negyedik magyar gondolja úgy, hogy a professzionális média nem megbízható információforrás. Ez közel van a 23 százalékos uniós átlaghoz. A magyarok több mint fele (54 százalék) a semleges opciót választotta, ami szerint a média a fogyasztók szempontjából ugyanolyan termék, mint a többi.

A magyarok egyébként a választásokra vonatkozó összes kérdésnél szkeptikusak voltak. A válaszadók 79 százaléka aggódott amiatt, hogy a választási eredményt manipulálhatják, ami a második legmagasabb arány Európában. 

82 százaléknyi magyar pedig amiatt aggódott, hogy a választókra nyomást gyakorolhatnak; ez a legmagasabb szám az EU-s országok között.

Via: Lakmusz