A kutatás, amely 8 ezer ember válaszait összegezte kimutatta, hogy a televízió reklámok sugárzása alatt a nézők 23 százaléka, a rádió reklámoknál pedig a hallgatók 8 százaléka vált csatornát. Az újságolvasók 17 százaléka eleve átlapozza a hirdetéseket, az utcai óriáspalakátokra pedig csak alig 14 százalék kíváncsi.
Magyarországon 28 százalék tekinthető aktív reklámkerülőnek, 58 százalék mérsékelten ellenzi a hirdetéseket, és igazi befogadónak csak 14 százalék számít. Bognár Tamás, a Pan Media igazgatója szerint a legfontosabb tanulság, hogy olyan reklámokat kell készíteni, amelyek témától függetlenül tetszenek a befogadónak, és akár önálló műsorszámként is megállják a helyüket. A megkérdezettek háromnegyede szerint a televízióban és a rádióban túl sok reklámot sugároznak, és egyes reklámok sokszor ismétlődnek. Európában, átlag 236 perces eredménnyel Magyarországon a leghosszabb az átlagos napi tévénézési idő, és nálunk a leghosszabb a főműsoridőben sugárzott reklámok ideje is.
Az európai országokat összevetve az aktív reklámkerülők száma Angliában és Magyarországon a legalacsonyabb, mindkét országban összesen 23 százalék. A reklámokat Németországban 46 százalék, Spanyolországban 42 százalék utasítja el. A kutatás kimutatta, hogy a reklámot azért utasítják el legtöbben, mert vagy maga a hirdetés nem tetszik a fogyasztóknak, vagy a hirdetett termék nem érdekli őket.
(Forrás: Népszabadság)
