Horvát János
Becsült olvasási idő: 1 perc
Tématematika
A világ televíziózásában kezdetben csak a „general entertainment”, tehát az általános szórakoztató adók léteztek, és a korai mérések még csak azzal törődtek, hogy összesen hány nézője volt egy adásnak, és mennyire tetszett nekik. A tetszési index fogalom azóta már a múlté, helyébe a csatornát vagy a műsort tudatosan választó célközönség lépett.

A tematikus csatornák nehezen kelhetnek versenyre a nagyokkal. A Sport1 lefedettsége például most 32%, ami mintegy egymillió háztartást jelent. A csatorna elsődleges célcsoportja ABC státusú férfiak a 18-49-es korosztályból, akiket a sport kapcsán a legváltozatosabb formában lehet megközelíteni. A célcsoport kisebb, de annál értékesebb nézői az A kategóriába sorolt döntéshozó férfiak, és őket szinte csak a Sport1-en lehet hatékonyan elérni. Mert nem néznek szappanoperát és bulvár híreket sem. A statisztikai adatokból kiderül, hogy a Sport1 Tv célcsoportja a teljes lakosságra vetítve egységes megoszlást mutat.

Napjainkra az USA-ban és Nyugat Európában a tematikus csatornák egyre nagyobb szeletet hasítanak ki mind a nézői, mind a hirdetői tortából – több helyütt már meghaladták a 15%-ot. Magyarországon a kép féloldalas. Miközben a tematikus csatornák itthon is elviszik a nézők 12-14%-át, a hirdetői piacból alig 2-3 százalékot sikerül megnyerniük.

Ezt az arányt GRP alapon, vagy szpot-okkal alig lehet javítani. A hajlékony, csatornához és cégekhez igazodó szponzoráció az egyetlen megoldás Nyugat-Európában is. Ebben viszont a hagyományosan dolgozó ügynökségek kevéssé érdekeltek.

A sporttévék a világon mindenütt viszszahozzák a csoportos tévénézést és az egyidejűséget, mert más csatornákhoz képest itt nagyságrendekkel több az élő adások aránya. Egy jó meccs megtekintéséhez olykor 8-10 fős társasságok gyűlnek össze. Mi több, a reklámok – többnyire sörreklámok – is erre a jelenségre építenek. Ezért a közeljövőben az AGB „guest-viewing” vizsgálatot tervez számunkra, hogy megtudja, miként mutat mindez a számok nyelvén.