A Google Trends szerint a síugrás volt a legnépszerűbb POV sport az elmúlt héten
Női síugrás – sporttörténeti esélyegyenlőségi küzdelem
A női síugrás 2014-ben lett először olimpiai sportág Szocsiban (normálsáncon) idén pedig először szerepel női nagysánc az olimpián, ami hosszú évek jogi és sportszakmai küzdelme után valósul meg.
A szlovén Nika Prevc 2025-ös világrekordja
A női síugrók mind jogi, mind szakmai kampányt folytattak az olimpiai részvételért. A 2018-as és 2022-es olimpiák idején már érzékelhető volt egy markáns fordulat a folyamatban, a közösségi média pedig különösen fontos szerepet játszott: a sportolók saját platformjaikon keresztül építették márkájukat. A média narratívája egyre inkább a teljesítményre és a sporttechnikai aspektusokra fókuszált, nem kizárólag a nemi egyenlőség kérdésére.
A fordulópontot az idei 2026-os olimpia jelenti, ahol a női nagysánc bevezetésével a program közelebb kerül a férfi versenyszámok struktúrájához. A hangsúly a reprezentációról egyre inkább a verseny dramatikájára helyeződik át.
Idén a norvég Anna Odine Strøm szerezte meg az aranyérmet: Strøm 101 méteres ugrása elég volt ahhoz, hogy megszerezze első téli olimpiai aranyérmét a női normálsánc egyéni versenyében. A női nagysánc egyéni verseny döntője február 15-én lesz.
Google Trends: népszerű keresés volt az elmúlt héten az „olimpiai drón”, a szánkó pedig a legnépszerűbb kapcsolódó sport, valamint a „milyen drónokat használnak az olimpián” volt a legnépszerűbb AI kérdés az elmúlt héten.
Az első olimpiai drón-show 2018-ban
A dél-koreai Phjongcshangban megrendezett 2018-as téli olimpián használtak először nagyléptékben drón-technológiát, így a megnyitó esemény egyben technológiai demonstráció is volt. A drón-show technológiai és médiatörténeti fordulópontot jelentett: az Intel által szervezett produkció során 1218 drón emelkedett a levegőbe, ami akkor világrekordnak számított.
Pjongcsangban a hangsúly részben a digitális jövőre, a robotikára és a dél-koreai high-tech identitásra került. A látvány globálisan virálissá vált, a közösségi médiában milliós nézettséget generált, és új mércét állított a sportesemények látványtechnikájában.
A „sísisakkamera” kifejezésre több mint tízszer annyi keresést indítottak az elmúlt hónapban, mint a „futballsisakkamera” kifejezésre, és a „kamerás szemüveg” iránti keresési érdeklődés +250%-kal nőtt az elmúlt hónapban
Ester Ledecká siker-mémje és idei kudarca
Szintén a 2018-as olimpia egyik emlékezetesebb pillanata volt, amikor Ester Ledecká – aki alapvetően snowboardosként volt ismert – megnyerte az alpesi sí Super-G-t. A győzelem óriási meglepetés volt: a közvetítésben még a kommentátorok is biztosra vették, hogy az addigi éllovas marad az aranyérmes.
Ledecká reakciója azonnal mémmé vált: a célba érés után hitetlenkedve nézett fel az eredményjelzőre, majd a sajtótájékoztatón is símaszkban, védőszemüvegben jelent meg, és tréfásan azt mondta, azért nem vette le, mert „nem volt ideje sminkelni”.
A képek bejárták a közösségi médiát. A mém ereje abban állt, hogy tökéletesen sűrítette az olimpiai narratívát: outsider, váratlan fordulat, őszinte reakció és globális virál. Ledecká pár nappal később snowboardban is aranyat nyert. A mém nem puszta vicc maradt, hanem a sokoldalúság és a spontaneitás szimbólumává vált. Ledecká idén hamar kiesett, amiből egyelőre nem lett vizuális szimbólum.
Új feltörekvő keresések voltak a „hogyan kell kormányozni szánkózásban” és a „hogyan kell szánkózásra edzeni is”
A cortinai pálya körüli kérdések
Az olimpiák és a világszintű sportesemények örökös rendszerszintű, fenntarthatósági kérdéseként fogalmazódott meg: kell-e egy új pályát építeni egy kéthetes eseményért? A milánó–cortinai téli olimpia egyik legvitatottabb infrastrukturális kérdése a cortinai Eugenio Monti csúszóközpont újjáépítése volt. A kritikusok szerint gazdaságilag és fenntarthatósági szempontból indokolatlan lett volna egy új pálya építése, különösen úgy, hogy Európában több működő alternatíva is rendelkezésre áll. Az olasz szervezők és a beruházás támogatói azonban a sportági örökség és hagyományra hivatkoztak elsősorban: Cortina d’Ampezzo 1956-ban már rendezett téli olimpiát: a térség a klasszikus alpesi téli sportkultúra egyik szimbóluma. További érvek voltak a regionális gazdasági haszon, valamint sportstratégiai önállóság is.
Azonban nem csupán a pálya ellen tüntettek: a téli olimpia első versenynapján becslések szerint tízezer ember vonult utcára Milánóban, hogy tiltakozzanak a magas lakhatási költségek, az olimpia környezeti hatásai és az amerikai bevándorlási ügynökök jelenléte ellen.
További népszerű Google keresések voltak:
- A „milyen gyorsak a gyorskorcsolyázók mérföld/órában” +4400%-kal nőtt, és a „milyen gyorsan mennek a snowboardosok a big airben” volt a kitörő keresés ezen a héten
- A „hogyan pontozzák a curlinget az olimpián” volt a legnépszerűbb „hogyan pontozzák…” az elmúlt héten, ezt követte a „hogyan pontozzák a síugrást”
- A „miért viselnek kesztyűt a korcsolyázók” és a „miért viselnek szemüveget a gyorskorcsolyázók” keresések tűntek ki az elmúlt hónapban.
Forrás: Google Trends
Borítókép: Milano Cortina 2026 Olympic Winter Games
