Nyilvánosságra került – majd gyorsan eltávolították – a Tisza Párt applikációjának egy állítólagos felhasználói listáját, amelyet a kormányközeli sajtónak nevezett orgánumok azóta is hivatkozási alapként használnak. A Mandiner és a Promenad24 több a listán szereplő nevét is közölte, több esetben munkahelyük vagy beosztásuk feltüntetésével. A Fidesz szóvivője, Németh Balázs emellett egy videóban egy tiszás aktivistát is célba vett, kijelentve, hogy ismeri a lakcímét, amit az érintett fenyegetésként értékelt.
Rácz András Oroszország-szakértő szerint feltűnő, milyen gyorsan és szervezetten kezdte el a kormánypárti sajtó használni az adatokat, és kétségét fejezte ki afelől, hogy a történtek spontán módon zajlottak.
A Tisza Párt alkalmazásából kiszivárgott felhasználói lista kapcsán újra előtérbe került a kérdés: meddig mehet el a sajtó, ha személyes adatok birtokába jut? Bár az adatbiztonság hiánya önmagában is súlyos probléma, a nyilvánosságra hozott információk kezelése is komoly etikai és jogi dilemmákat vet fel.
Mit mondanak a jogászok?
A Telex cikkében a lap jogásza, Bodrogi Bea kifejtette, hogy önmagában az, hogy egy szerkesztőség hozzájut személyes adatokhoz, még nem jogellenes. A döntő kérdés az, miként használja fel azokat. A felelős szerkesztőségi munka része, hogy ellenőrizzék az adatok eredetét, valóságtartalmát és közérdekűségét, mielőtt bárkit megneveznének. „A sajtó feladata nem a listázás, hanem a tájékoztatás” – hangsúlyozta Bodrogi, aki szerint az érintettek megkeresése és válaszadási lehetősége biztosítása elengedhetetlen. Ez azonban az adott esetben nem történt meg megfelelően.
Remport Ádám, a TASZ jogásza hozzátette: a forrásvédelem fontos alapelv, de nem mentesít a felelősség alól. Egy médium tárolhat és felhasználhat jogellenesen kiszivárgott adatokat is, ha azok segítségével valódi közérdekű információt tár fel – például ha tényfeltáró cikk készül az incidensről. Jogellenessé az teszi az eljárást, ha az újság konkrét neveket és politikai hovatartozást közöl, különösen, ha az érintettek nem aktív közszereplők.
A kormányközeli médiumok – köztük a Mandiner és a Promenad24 – cikkeiben viszont több nem közszereplő magánszemély nevét is közzétették, azt sugallva, hogy a Tisza Párt támogatói. Többen cáfolták, hogy regisztráltak volna az alkalmazásban. Remport szerint politikai vélemény, mint különleges személyes adat, csak kivételes esetben, aktív vagy korábban aktív közszereplőt érintő közéleti vita indokával hozható nyilvánosságra.
Ahhoz, hogy egy újság nyilvánosságra hozza valakinek a személyes adatait – a politikai vélemény különleges személyes adat –, meg kellene indokolnia, hogy milyen jogalappal rendelkezik erre.
A NAIH állásfoglalásának lényege
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalása megerősítette: a párt adatkezelési hibája mellett az adatok illetéktelen megszerzése és közzététele is jogsértő lehet, akár bűncselekménynek is minősülhet.
A közérdek nem legitimálja az adatok kiszivárogtatását. Egy politikai párt informatikai rendszerének sérülékenysége lehet közérdekű ügy, de ez önmagában nem ad jogalapot arra, hogy valaki kihasználja a hibát, majd tárolja és nyilvánosságra hozza az adatbázisban szereplő emberek személyes és különleges adatait, például a politikai véleményükre vonatkozóan.
A hatóság szerint a médiumok önállóan felelnek a jogellenesen megszerzett adatok felhasználásáért, és csak akkor hivatkozhatnak közérdekre, ha a tájékoztatás valóban arányban áll az érintettek magánszférájának sérelmével.
Milyen vizsgálatok zajlanak az ügyben?
A Telex megkereste a NAIH-ot, arra voltak kíváncsiak, folytatnak-e vizsgálatot amiatt, hogy a Mandiner, a Promenad24 és Németh Balázs felhasználták az adatokat, és neveket is nyilvánosságra hoztak.
A hatóság azt írta, hogy október 6-án hivatalból értesültek „a TISZA Világ applikációt érintő potenciális adatvédelmi incidensről”, és másnap hivatalból hatósági ellenőrzést indítottak a Tisza Párttal szemben. Azt vizsgálják, hogy a párt betartotta-e az adatkezelői kötelezettségeit és az adatvédelmi törvényeket. A hatóság tehát még egy korábbi incidensnél kezdte az ellenőrzést, amikor egy interneten terjedő file szerint 18 ezer felhasználó személyes adata kerülhetett a Tisza alkalmazásából az internetre.
Azt írták, hogy a legfrissebb sajtóhírekben megjelent információkat is ennek keretében vizsgálják. Emellett „kérelemre indult eljárásokban” azt is vizsgálják, hogy a médiaszolgáltatók hogyan kezelték a személyes adatokat, de a konkrét folyamatban lévő ügyekről nem adnak tájékoztatást, az eljárások végén tájékoztatni fogják a nyilvánosságot.
Közben Magyar Péter kijelentette: mindazok, akik az illegálisan megszerzett adatokat a nyilvánosságban listázták, felelősségre vonásra számíthatnak.
Fotó: Magyar Péter / Facebook
