2008 végén az értékesített robotok értéke elérte a 11 milliárd dollár értéket. Mintegy 20 ezer egységgel a szolgáltatórobotok a védelmi, mentő és biztonsági alkalmazások területén vannak jelen a legnagyobb számban. A 2008 év végéig értékesített szolgáltatórobotok több mint 30 százaléka az említett területen állt munkába. A sorrendben ezt követik a terepi robotok, többek között a fejőrobotok (23 százalék), 9 százalékkal a takarítórobotok, az egészségügyben, valamint a víz alatti robotrendszerek 8 százalékkal. Az építő és romboló robotok 7 százalékkal részesednek, míg az általános használatú mobil robotplatformok 6, a logisztikai robotrendszerek pedig 5 százalékos részt tudhatnak magukénak a piacból. A tavalyi évben csupán néhány felderítő (azonosítási rendszerbe integrált) és szórakoztató (PR, vagyis közkapcsolati) robotot állítottak üzembe.

A robotrepülőtől a tehén tőgyéig

Az előrejelzések szerint a 2009-2012-es időszakban az üzemi célú szolgáltatórobotok száma 49 ezer egységgel bővülhet. A legerőteljesebb növekedésre a védelmi, a mentő és a biztonsági alkalmazási területeken lehet számítani, de a mezőgazdasági, logisztikai, kutató, orvosi és mobil robotplatformok is biztató jövő előtt állnak.

A tendencia, amely a katonai műveletekben résztvevő emberek számának minimalizálását „mutatja”, és az elvárás, hogy a katonákat érintő kockázatokat csökkentsék, jelentősen növelte az érdeklődést a védelmi, mentő és biztonsági robotos alkalmazások iránt. A biztonság a következő 10-15 évben fokozatosan és fokozottan élőerő nélkülivé válik, vagyis az ember nélküli rendszerek veszik át az eddigi humán szerepköröket. Az e területen alkalmazott robotokat azonban polgári célokra is hasznosítják majd. Jelenleg robotrepülőgépek elsősorban feltérképezési missziókban teljesítenek szolgálatot, amelyek során vagy stratégiai szempontból mérnek fel területeket vagy már használatban lévő, illetve kiaknázható mezőgazdasági, erdészeti területek felderítésére vetik be őket. A felügyeleti őrrobotok leginkább az élőerős védelmet egészítik ki nagyobb területek szemmel tartásában, főként a kiemelten veszélyes szakaszok esetében. Ezek egyaránt „bevethetők” katonai területeken vagy éppen vegyi üzemekben, nukleáris tároló létesítményekben.

A terepi robotok közül a tehénfejő robotok voltak az elsők, amelyek meghódították a mezőgazdaságot. A tehénfejő robotrendszer egy olyan állandó egységet foglal magába, amely – ha a tehén saját akaratából besétál abba – megfeji az állatot. Egy, a tehén nyaka körül elhelyezett jeladó tájékoztatja a robotot a részletekről, így például arról: mikor volt utoljára megfejve a jószág vagy mekkora volt a tejhozam. A fejési folyamat során a tejfolyamot és a tej minőségét is monitorozza a rendszer. Ebből adódóan a gazdák sokkal precízebb információkhoz juthatnak jószágaikról, csordájukról. Nem csoda, hogy számos fejőrobot visszhangos sikerrel mutatkozott be az agráriumban, hiszen egyértelmű előnyöket hozott a farmereknek: kevesebb kétkezi munkára van szükség, így például elfelejthetők a fagyos téli hajnalokon végzett, emberpróbáló kézi fejések. Itt nem szabad elfelejtkezni arról sem, mindez a tehenek számára is „humánusabb” megoldás, hiszen gyakorlatilag a jószágok maguk választják ki az időpontot a fejésre. A tehenek pedig élnek is a lehetőséggel: a tapasztalatok szerint a tehenek naponta kettő-négy alkalommal sétálnak be a robotrendszerbe.

 Nézegessen elégedett teheneket - robotokkal!

A logisztikai rendszerek az anyag és áruáramlást szabályozzák, irányítják, többek közt az árucikkek, egységek kezelését, mozgatását vagy csomagolását. Ezeknek a rendszerek – függetlenül attól, hogy bel- vagy kültéri – bizonyos fokú mobilitást igényelnek. Az emberi kíséret nélküli logisztikai anyagmozgató berendezések (járművek) gyakorlatilag mobil robotok, amelyek egyre szélesebb körben használatosak ipari gyártási és nem gyártási feladatok automata kiszolgálására.

Alkalmazási példák:

-    Irodaépületekben, kórházakban vagy más közösségi épületekben árufélék szállítása és mozgatása.

-    Ipari környezetben munkadarabok, dobozok, paletták mozgatása, szerszámok cseréje gépekben, szállítás vagy betárolás.

-    A kültéri alkalmazásoknál jellemző, hogy az árukezelést mobil robotokra bízzák a kikötőkben, repülőtereken vagy éppen logisztikai központokban, konténerterminálokon.


A szolgáltatórobotok közül – eddig – talán az egészségügyben használtak futották be a legsikeresebb pályát. Már ma is jelentős szerepet töltenek meg az orvosi folyamatokban például az eszközök pontos vezetésénél, a diagnosztikai és terápiás eszközök alkalmazásában. Növelték a biztonságot és a minőséget a sebészeti beavatkozások területén. Költséghatékonyabbá tették a betegápolást, növelték az egészségügyi személyzet képzésének gyakorlatiasságát a szimulációs lehetőségek megteremtésével, végül, de nem utolsó sorban az egészségügyi kommunikációban is bevetik a robotokat.

Házunk táján

A személyi és házi robotoknak érdemes külön fejezetet nyitni, már csak azért is, mert ezen egységek értéke általában csak töredéke a professzionális vagy közösségi céllal használt robotokénak. Ugyanakkor közös vonásuk, hogy tömegpiacokra készülnek, de az árazásuk és az értékesítést támogató marketingcsatornáik teljes egészében eltérnek az ipari vagy közösségi célú társaikétól. Olyannyira, hogy a műszaki logika szerint a szolgáltatórobot kategóriába sorolandó eszközöket egész egyszerűen a háztartási robotok csoportjában fedezhetjük fel. Ide tartoznak többek között a tisztító és fűnyírórobotok, a szórakoztató és szabadidőrobotok, a játékrobotok és hobbi rendszerek, valamint az oktatási és tréningrobotok. Ezekből – legalábbis az ipari robotok többségéhez képest – alacsony költségű termékekből már eddig is jelentős mennyiségben értékesítettek a világban, de az előrejelzések szerint 2009 és 2012 között további 12 millió egység értékesítése várható, mintegy 3 milliárd dollár értékben.

Mit gondol minderről Bill Gates?

A robotok végérvényesen mindennapi életünk részévé válnak. Felporszívózzák a nappalt, hibridautót szerelnek össze üzemcsarnokokban és önállóan indulnak katonai bevetésekre. Szolgálják a kormányt, a védelmet, az egészségügyet, a mezőgazdaságot, a bányászatot, az űrkutatást és még számos más ágazatot minden olyan feladat elvégzésével, amely nekünk, embereknek túl monoton, piszkos vagy éppen veszélyes munka volna. A jelenlegi gazdasági helyzet ellenére ipari szakértők úgy látják, az innováció csak most vesz igazán lendületet és a robotipar a következő évtizedben az egyik leggyorsabban növekvő, fejlődő ágazat lesz. A kérdésben még Bill Gates is megszólalt a közelmúltban. A Scientific American folyóiratban publikált Minden otthonban egy robot című írásában lényeges megállapításokat tett. Többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy – véleménye szerint – „a robotika olyan fejlődési utat fog bejárni, mint a számítástechnika, az informatika az elmúlt 30 évben”. Olyan áttörést jelentő innovációk, mint a multiprocessing technológia vagy a programozható logikai kapu tömb (FPGA) megjelenése révén a robotgyártók előtt megnyílt az út a méretben kisebb, gyorsabb és olcsóbb processzálási megoldások felé. Ugyancsak előny számukra, hogy egyre nagyobb a választék a piacon megvásárolható, vagyis szabadon, egyszerűen hozzáférhető szenzorokból az olcsó infravörös mikroelektromechanikus rendszerektől (MEMS) a komplex lézeres távolságérzékelőkig vagy LIDAR-okig (Light Detection and Ranging), amelyek részletes, bonyolult 3D modelleket képesek alkotni az őket körülvevő, érzékelt környezetből. Felmerül azonban a kérdés: ha ennyire fejlett a hardveres környezet, miért nem tart már előrébb a robotipar a fejlesztésekkel? A Microsoft cég alapító-tulajdonosa és más iparági szakértők szerint a kérdés még megválaszolatlan része a szoftveres oldalon fekszik. Magyarán a robotiparnak szüksége lenne olyan moduláris szoftverfejlesztési platformra, amely a robottervezés és építés megfelelő eszköze tud lenni, kiszolgálva a robotok fejlesztésénél elengedhetetlenül szükséges gépészeti és villamos tervezési, valamint informatikai és vezérlési mérnöki tudás alkalmazását.