A szökőárt követő első időszakban a nemzetközi tudósításokat többnyire amatőr felvételek, a katasztrófa sújtotta területeken tartózkodó turisták videoanyagai jelentették. A nemzetközi tévéstábok közül a CNN, hazánkból pedig az RTL Klub sugárzott elsőként saját anyagot.

26/12
A hírcsatornák közül a CNN International volt a legjobb helyzetben, hiszen ahogy Jon Kleint, a CNN első emberét a Milwaukee Journal Sentinel amerikai újság január 4-én idézte: „Az első napoktól kezdve 50 tudósítóra és operatőrre támaszkodhattunk.” Bár a sajtó élesen kritizálta a BBC hírcsatornát késői tudósításáért, azonban a televízió vezetősége ezt másképp látja: „Nem várjuk el, hogy kritikusaink egyetértsenek velünk, ám meggyőződésünk, hogy jól szolgáltuk nézőinket, és ez az, ami számít” – nyilatkozta Roger Mosey, a TV News vezetője a BBC Online-nak január 6-án.

A cunami komoly emelkedést produkált az egyébként nem túl magas nézettségű karácsony és újév közötti időszakban Amerikában. A három nagy országos csatorna (CBS, ABC, NBC) esti hírösszefoglalói átlagosan egymillióval több háztartásban vonzottak nézőket, mint egyébként. A CBS és az ABC televíziós társaságok esti híradói 12 százalékkal, míg az NBC hírműsora 8 százalékkal volt nézettebb az év végi átlagnál – derül ki a Nielsen Media Research kutatóintézet felméréséből, amelyet az amerikai Associated Press hírügynökség január 4-én közölt.

A cunami komoly emelkedést produkált az egyébként nem túl nézett karácsony és újév közötti időszakban Amerikában

Az RTL gyorsan kapcsolt
A magyar kereskedelmi televíziók közül az RTL Klub lépett elsőként. „December 26-án este gépre tettük a stábot, akik másnap telefonos bejelentkezéssel tudósítottak” – nyilatkozta Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírigazgatója a Kreatívnak. December 28-tól mindennap képes riportokkal és amatőr felvételekkel jelentkeztek többek között a Fókuszban. A stáb ázsiai tapasztalatairól január 3-án az Akták Özönvíz című különkiadásában számolt be. Kotroczó szerint az adást 1,3-1,4 millióan nézték, ami kimagaslónak számít a késő esti műsorsávban. Az RTL-en hosszú blokkok foglalkoztak a cunamival, január elejéig Ázsiából érkezett a vezető hír.

Bár a közszolgálati televízió hírműsorai komoly terjedelmet biztosítottak a cunaminak, a Magyar Televízió (MTV) az adománygyűjtésben találta meg a „kitörési pontot”. A Híradó stábjának adatai szerint 26-án reggel már foglalkoztak a katasztrófával, december 30-án pedig a kiküldött tudósító is bejelentkezett Thaiföldről. A Híradóban nem volt ritka a tízperces összefoglaló sem, sőt egészen január 11-ig a szökőár volt a vezető hír. A cunamival foglalkozó hírfolyam mellett január 7-én a köztévé meghirdette az „Együttérzés napját”, ami egy egész napos adománygyűjtésre épülő emlékezés volt.

A TV2 híradója először 26-án este említette meg a földrengést és következményeit. A televízió által lapunkhoz eljuttatott közleményből az is kiderült, hogy január 9-ig a Tények című hírműsor 15 alkaalommal tudósított a cunamiról, átlagosan 2 percben.

A televíziótól két tudósító utazott a helyszínre: előbb Vujity Trvitko, majd az Aktív riportere, Ligeti László is. A Napló január 9-i műsorában dolgozta fel a földrengést és következményeit, valamint a Magellán is foglalkozott a szökőárral.

Ázsiához kapcsolt marketing
Az online sajtó természetesen könnyebb helyzetben van, mint a televízió. A két vezető hírportál, az Index és az Origo között csekély volt az eltérés: míg az Index külön tematikus mellékletet indított, illetve saját anyagot is közölt, addig az Origo napról napra bővítette a cunamihoz kapcsolható videogyűjteményét a multimédiás Origo Play oldalán. A négy nagy politikai napilap mindegyike tematikus oldalakat szentelt a karácsonyi gyilkos katasztrófának. A nyomtatott sajtó elektronikus újságjai közül a Magyar Nemzet Online mutatta a legkisebb érdeklődést a cunami iránt: a december 23-án készített „2004 legfontosabb külföldi eseményei” című összeállítása lapzártánkig nem tartalmazta a délkelet-ázsiai katasztrófát. A Népszava Online január elejéig tematizálta a szökőárhoz kapcsolódó cikkeket, a helyszíni tudósítását pedig épp a Thaiföldön nyaraló munkatársának köszönheti. A Népszabadság Srí Lankára küldte tudósítóját, illetve pekingi munkatársát is bevetette. A Magyar Hírlap nem küldött ki tudósítót, és a nemrég újraindított honlapján sem közöl érdemleges információt a szökőárról.

A nyomtatott média hazánkban eddig nem gyakran használta az ügyhöz kapcsolt marketing eszközét, azonban január 3-án az ország két legnagyobb példányszámú napilapja, a Népszabadság és a Blikk az árushelyeken eladott példányainak teljes bevételét felajánlotta (Népszabadságból húsz, a Blikkből tíz százalékkal több fogyott) a katasztrófa sújtotta délkelet-ázsiai térség megsegítésére.

Önmérséklet és jótékonyság
Pénzes Anna, a Universal McCann médiaügynökség médiaigazgatójának véleménye szerint a nézőszám-emelkedés nem jár együtt a hirdetési bevételek növekedésével. A szakember szerint a hirdetők inkább önmérsékletet tanúsítanak ilyen tragikus események alkalmával. „A World Trade Center tragikus támadása után az amerikai cégek kifejezetten leálltak kampányaikkal. A tragédiához kötődően általában a jótékony célú kampányok szaporodnak meg, de ezek általában épp ezért szintén nem jelentenek reklámbevétel-növekedést” – nyilatkozta Pénzes.

Benke Zsuzsanna, a Mediaedge:cia médiaügynökség televízió vásárlási igazgatója ezzel egyetért. „Mivel magasabb nézettségi adatokat érnek el a programok, a csatornák kevesebb szpottal el tudják érni a megrendelt GRP mennyiségeket, így szabadulna fel ugyan kapacitásuk, azonban több okból sem nő az árbevételük: egyrészt az ügyfelek nem indítanak emiatt új kampányt, mert általában néhány nap alatt visszaesik a nézettség a kiindulási szintre. Másrészt az elindított kampányok általában társadalmi célúak” – érvelt Benke a Kreatívnak.

2001. szeptember 11-e után Amerikában a mostaninál is szigorúbb önmegtartóztatást gyakoroltak a cégek: akadt olyan vállalat, amely napokig nem hirdetett, illetve a tévétársaságok is reklámmoratóriumot tartottak. A nagy német csatornák (RTL, Sat1, ARD) folyamatos tudósításokat adtak reklámblokkok nélkül, pedig a nézettség átlagosan duplájára, a legnézettebb közszolgálati ARD-nél pedig egyenesen 133 százalékkal nőtt a Mediacontroll 2001-es felmérése szerint, amelyet a berlini Freie Universität tanulmánya is alátámaszt.