„Hiába az illetékesek optimista jóslatai, napjainkban egyre valószínűbbnek látszik, hogy már a közeljövőben összeomlik a délvidéki magyarság teljes tájékoztatási rendszere” – írta a vajdasági magyar média hányatott helyzetéről a Népszabadság délvidéki tudósítja Tönk szélén a vajdasági magyar sajtó című cikkében 2005. augusztus 25-én, míg a térségben egyenesen azt rebesgették, hogy átok szállt a szerbiai magyar médiára. „Az egyszólamúság és a pártfüggőség átka” – magyarázták a jelenséget a www.argus.org.yu weboldalon akkoriban.

Az egyik legpozitívabb dolog, ami a cikkek megjelenése óta történt, vélhetően a 2003-ban alapított Vajdaság Ma hírportál viszonylagos felfutása. Tény és való, hogy mostanra a legidézettebb délvidéki magyar hírközlő médiummá nőtte ki magát ez a klasszikus, napilapos formában szerkesztett online hírforrás. A www.vajdasagma.info egyben a leglátogatottabb szerbiai magyar portál is a maga havi 14-15 ezer látogatójával, egyedüli konkurenciája a Magyar Szó napilap. Ennek webes verziójának átlagos havi nézettsége 10-15 ezer látogató között mozog, míg a nyomtatott lap terjesztése is 10 ezres példányszám körüli. A látszólag magas példányszám azonban csalóka: a Magyar Szó virágkorában, a 1960-70-es években előfordult, hogy 75 000 példányban adták el a lapot, a visszaesés tehát jelentős.

Szintén nagy múltra tekint vissza a 7 000 példányban megjelenő Szabadkán szerkesztett Hét Nap, valamint a Családi kör című hetilap is. A folyóiratok közül a szintén szabadkai Symposion a legnépszerűbb, amely Symposion-line – közéleti kultúrmonitor címen napi frissítéssel „ontja” a vajdasági kulturális híreket a weben is.

Elektronikus média
A sugárzott médiumok között az Újvidéki Rádió jutott olyan vételkörzethez, amely lefedi szinte az egész Vajdaságot. Az adó egyébként tíz nyelven sugároz, a magyar műsor pedig 24 órás, akárcsak a szerb nyelvű program. Guszton András főszerkesztő elmondta, hogy a budapesti Kossuth Rádió működési alapelveihez ragaszkodva szerkesztik közszolgálati jellegű műsoraikat. Saját 400 fős reprezentatív felmérésük alapján a szerbiai magyarság 67 százalékát tudják megszólítani. Az újvidéki, és a szabadkai Rádión kívül működnek még magánkézben lévő, illetve alapítványi magyar adók is a Vajdaságban. Az Újvidéki és a Vajdasági Rádió magyar szerkesztőségeiben az utóbbi évtizedben a foglalkoztatottak száma megfeleződött, ugyanakkor újabban két új magyar nyelven sugárzó televízió közül is választhatnak a helyi nézők. A Magyar Szó 2007 novemberében adta hírül, hogy a szabadkai Pannon Tv és az újvidéki Mozaik Tv szerb partnertelevízióikkal elnyerte a helyi műsorszórási jogot, vagyis osztozhat a frekvencián a szerb partnertévékkel.

A vajdasági magyar média elemzésénél fontos megemlíteni, hogy a legfontosabb szerkesztőségekben (Magyar Szó, Hét Nap, Újvidéki Tv, Mozaik Tv, Pannon Tv) a Vajdasági Magyar Szövetség vezető személyiségei kerültek az irányító testületek elnöki vagy tagsági pozícióiba, ami sokak szerint kérdésessé teszi a tárgyilagos tájékoztatást.