Az AT&T-nek ugyanis a felvásárlás után 26 millió tévéelőfizetője lesz (a legtöbb a DirecTV-től), míg az internetszolgáltatás 70 millió háztartást fed le. Az AT&T U-Verse néven korábban is kínált már tévét, netet és telefont egy csomagban, azonban ez nem lett különösebben népszerű, jelenleg 5,7 millió előfizetője van.

A piaci források egyébként úgy látják, hogy az üzlet kölcsönösen előnyös mindkét vállalatnak, a DirecTV-nek ugyanis szüksége volt egy erős internetes és telefonos lábra.

Az AT&T legutóbbi nagy akvizíciós terve meghiúsult, amikor a T-Mobile-t próbálta megvásárolni, ez főleg az Igazságügyi Minisztérium és a Federal Communications Committee (Szövetségi Kommunikációs Bizottság - FCC) szemét szúrta nagyon, nem is engedélyezték az ügyletet arra hivatkozva, hogy mindkét vállalat ugyanazon szegmens szereplője. A DirecTV viszont nem közvetlen konkurense a vállalatnak, tehát valószínűleg rá fognak bólintani a hatóságok.

A DirecTV néhány éve már küzd azzal, hogy egyre kevesebb új előfizetőt tud magához vonzani, egy előnye viszont biztosan van, ez pedig az igen erős pénzügyi mérleg. A cég tavaly 32 milliárd dolláros bevétel mellett 8 milliárd dolláros profitot könyvelhetett el.

Az üzlet teljes értéke 67 milliárd dollár, mert a vételárba beleszámítják az AT&T által átvállalt adósságot is. A tévészolgáltató részvényesei 28,6 dollárt kapnak részvényenként készpénzben, és 66,5 dollárt AT&T-részvényekben.

Birodalmak kora

Az Egyesült Államok második "totális" szolgáltatója jött létre ezzel, az év elején az ország elsőszámú kábelszolgáltatója, a Comcast jelentette be, hogy 45 milliárd dollárért megvásárolja a Time Warner Cable-t, ezzel egyidejűleg kínálva internetet, telefont és televíziós tartalmat előfizetőiknek A Nemzeti Kábeltelevíziós Szövetség (National Cable Television Association) adatai szerint a létrejövő cégcsoport a kábelpiac háromnegyedét fogja ellenőrzése alatt tartani, ezzel persze az AT&T nem tud konkurálni, de elindult egy olyan úton, amelyet végigjárva komoly versenytársa lehet a Comcastnak.

A Kreatív több cikkben is foglalkozott az internet semlegességével (legutóbb a legfrissebb, 2014/04-es lapszámban Kinek jó a semleges internet? címmel), tehát azzal, hogy a netszolgáltatók nem diszkriminálhatják a netes tartalmakat, legyen a megfontolás alapja az, hogy az adott szolgáltatás egy versenytárs tulajdonában van, vagy csak mert egyszerűen túl sok forgalmat generál.

Ezeknek a nagy forgalmat generáló cégeknek (például a Netflix vagy akár a Google a Youtube miatt) az a legnagyobb félelme, hogy az internet- és tévészolgáltatást is egy holdingban tudó nagyvállalatok, mint a Comcast vagy most már az AT&T, a saját tartalmaikat preferálnák, és tennék "gyorsítósávra", azaz biztosítanak gyorsabb elérést bizonyos tartalmakért, míg a kevésbé szerencsés (tehát a gyorsításért nem fizető) cégek által generált kontent alacsonyabb sávszélesség mellett jutnak majd el a felhasználók felé, akik adott esetben elő is fizettek a szolgáltatásra.

A Netflix az év elején állapodott meg a Comcasttal arról, hogy megfizeti a többletdíjat, miután hónapokon keresztül egyre rosszabb minőségben közvetítették tartalmait a legnagyobb netszolgáltatók, köztük a Comcast is.

Ezek a felvásárlások tehát a cégfúzió puszta tényén túlmutatva egyre világosabban jelölik ki - legalábbis az Egyesült Államokban - a tévés tartalomfogyasztás új útjait, jelesül hogy a hagyományos tévé térvesztése miatt más módon kell az ezekből származó bevételt realizálni, ehhez pedig az óriásvállalatok létrehozása tűnhet a legegyszerűbb módnak. Ez viszont magával vonja a fent vázolt értelmezést, mégpedig hogy komoly tartalmi harcok lesznek ezen cégek között, miközben a kisebb tartalomszolgáltató vállalatok ihatják meg leginkább a változások levét.