Konkrét ár-összehasonlítás és betiltott telekommunikációs reklám is felbukkant idén a magyar reklámok között, de vajon mitől lesz szabályos egy összehasonlító reklám? A Kreatív két márka példáján keresztül nézett utána a kérdésnek.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen magatartás miatt a Gazdasági Versenyhivatal elmarasztalta a Napi Gazdaságot és a Vodafone-t, mert egy kétoldalas összeállításban nem jelezték, hogy fizetett tartalomról van szó.

A Sun System hirdetéseiben azt állította, hogy fertőtlenítő termékei a HIV, Hepatitis és H1N1 vírusok ellen is védnek, ezt azonban nem tudta igazolni, ezért jogsértést állapított meg a GVH.

Megbüntette a GVH a Vox magazint készítő Free Style-t, mert egyszer a címlapon 3 ingyen mozijegyet ígért. Jegyek helyett nyereményjáték-felhívás volt a lapban. 

Jogsértő reklámállításokat tett az Ibustar ternékével kapcsolatban betegtájékoztató szórólapjain a Berlin Chemie gyógyszergyár, de a jogsértés megállapítása mellett a bírság kiszabását nem tartotta szükségesnek a GVH.

Megtévesztő szlogeneket közölt a Lidl a saját reklámújságjaiban, ezért tízmillió forintos bírságot szabott ki rá a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A cég érvelését nem fogadták el.

Btl- és retail partnert választott a Vodafone. A meghívásos tendert az Ogilvy-csoport egyik tagja nyerte.

A piaci körülményekkel és az inflációval indokolják a magyar mobilszolgáltatók, hogy hosszú évek óta először, idén árat emeltek. Sajtóértesülések szerint egyértelmű, hogy a válságadót árazták be, áthárítva annak terheit a fogyasztókra, miközben a kormánytagok a válságadók bejelentésekor arról beszéltek, ügyelni fognak arra, hogy a cégek ne háríthassák tovább a többletadót a fogyasztókra.