-pollner-
Becsült olvasási idő: 3 perc
Sörgyári capriccio
Tartalomban gazdag, kivitelében is igényes honlappal állt elő a Dreher Rt. Mégsem sikerült az internetes brosúra műfaján túllépve valódi sörportált kialakítaniuk.

A sör nálunk közügy, hálás feladatnak tűnik tehát a sörkommunikáció. Kiábrándító lehet azonban, amikor egy erős kampány után a potenciális vásárló csak arra emlékszik, hogy valamilyen sörről volt szó. A kampányok éppen a sör lényegét, az ízt nem képesek érzékeltetni, ennek híján leginkább megfelelő életérzésekhez próbálják kötni az egyes márkákat. Mára kialakultak a sörkommunikáció módszerei, elég jól tudható, mire számíthatunk.

Ha tévés és óriásplakátos nyomulásnál szerényebben is, de a sörmárkák jelen vannak a weben is. Egyesek kicsit szögletesen, bizonytalanul, mások dinamikusabban, a multimédia felé mozdulva. A márkaoldalak szerepe nagyjából tisztázott, de mit kezdjen magával egy sörgyártó vállalat?

A Dreher Rt honlapja ezt a feladványt próbálta megoldani, változó sikerrel. Az első nehézség már a nyitóoldal előtt jelentkezik. A reklámtörvény előírásainak megfelelően a webhelyre csak az léphet be, aki elmúlt már 18 éves. Az a figyelmeztető oldal olyan sivárra sikeredett, hogy könnyen elveheti az érdeklődő kedvét is a további kíváncsiskodástól.

A nyitóoldal szerencsére ennél sokkal látványosabb, ami nem annyira a különleges grafikának, mint inkább az oldalt uraló muzeális (?) sörfőzde képének köszönhető. A meglehetősen szétaprózott oldalon jó néhány percbe beletelt, mire sikerült nagyjából betájolni a továbbhaladás lehetséges irányait.

A vízszintes főmenüre kattintva kiderül, hogy minden menüpont rengeteg almenüt tartalmaz. (Sajnos ez a „varázsérintésre” kinyíló menük gyengéje: nem teszik lehetővé a teljes kínálat áttekintését.) Az aloldalakat nézegetve meglepve tapasztaltam, hogy a tervezők nem tartották meg a vízszintes elrendezésű, felfele nyíló főmenüt, helyette egy függőleges elrendezésű, főmenü „szétcsúszó” elemei között jelenítették meg az almenüket. A szándékot érteni vélem, azonban ennek a megoldásnak következménye, hogy a többféle menü alkalmazása megnehezíti a felhasználó számára a webhely „megtanulását”. A menürendszer áttekinthetőségét tovább rontja az a függőleges segédmenü – itt kapott helyet a nyomtatás, nyelvválasztás, laptérkép és a keresés. A jobb felső sarokban elhelyezett keresőablak helyett – szinte mindenki ott keresi automatikusan – ez a link külön oldalon nyit meg egy ablakot. Felesleges bonyolítása ez már jól kitalált dolgoknak.

A honlap középpontja természetesen a termékek (sörök) bemutatása áll. A Kínáló menü egyes oldalairól link vezet a megfelelő márkaoldalakra. Számomra a legtöbb információt A SÖR világa szekció nyújtotta. Itt a sör történetétől az erjesztési technológiákig szinte minden sörös téma felbukkan.

Kevésbé meggyőző a Dreher Rt. menü. A cégbemutató szövegekben sok az önfényező semmit mondás és kevés a valós információ. Ezek azok a típusú oldalak, amelyeket a laikus, sörkedvelő közönség nem fog felkeresni, a vállalat iránt érdeklődő gazdasági szakember vagy újságíró pedig, ha el is jut ide, csalódottan távozik. A céges oldalakon semmilyen gazdasági adatot nem találtam, ahogy nincsenek információk a tulajdonosi szerkezetről vagy a cég menedzsmentjéről sem. A Sajtószobában mindössze néhány korábbi sajtóközlemény árválkodik.

Ezeket a komoly hiányosságokat leszámítva, ahogy az egyes oldalakat böngészve megállapíthattam, érződik az igényes munka, az odafigyelés. Az oldalak tördelése gondos, sok az illusztráció – legtöbbjük érdekes. A szövegek minősége messze meghaladja a hazai webes átlagot. (Aki sokat olvas céges weboldalakat, jól tudja, hogy ehhez nem kell nagyon sok.)

Végső soron nem is rossz ez a Dreher-portál. Csak sajnos nem is jó. Nem több ugyanis, mint egy színvonalasan elkészített brosúra. Ahhoz, hogy egy valódi portál legyen, ami becsalogatja, és „mellesleg” a márkaoldalak felé irányítja a látogatókat, ez az anyag kevés. A honlapot készítői nem csak a könnyedebb hangvételről, az oldottabb hangulatról feledkezett meg, de teljesen kihagyta az interaktivitásban rejlő lehetőségeket. Pedig egy sör-honlap kiváló lehetőséget biztosított volna a közösségépítésre. Csak néhány tipp: fórum (virtuális asztaltársaságok), sörtörténetek (savazással, díjjal), sörkorcsolya receptverseny, kocsmaajánló (valós tapasztalatok alapján).

Ami a legfontosabb: érdemes volna a jelenleginél világosabban kifejezni, kinek is szól a honlap, külön bejáratot biztosítani a sörkedvelőknek és a Dreher Rt. mint gazdasági vállalkozás iránt érdeklődőknek.