A Sony World Photography Awards nyilvánosságra hozta a 2026-os profi verseny 30 döntősét és több mint 65 jelöltjét: a versenyművek a vizuális történetmesélés erejét szemléltetik és a kortárs fotográfia határait feszegetik. Az idei kategóriákban több mint 200 országból és területről érkező, 430 000-nél is több pályamunkát értékeltek.

A 10 kategória 30 döntőséből választják ki a győzteseket, akiket április 16-án egy különleges ünnepségen jelentenek be Londonban. Ugyanezen az esten választják ki a kategóriagyőztesek közül az Év fotósa cím nyertesét. Az Év fotósa a 25 000 dollár pénzjutalom és a Sony digitális képalkotó eszközeinek választéka mellett lehetőséget kap arra is, hogy munkáját önállóan mutassa be a jövő évi londoni Sony World Photography Awards kiállításon. A nyertesek és döntősök emellett egy szakmai programon vehetnek részt Londonban: az Insights nevű, egy napos esemény keretén belül vezető iparági szakemberek speciális útmutatást nyújtanak a fotósoknak, hogy miként bővíthetik tovább a platformjukat.

A döntősök és a shortlistre került fotósok munkáiból készült válogatás először a Sony World Photography Awards 2026 kiállítás részeként lesz látható a londoni Somerset House-ban, 2026. április 17. és május 5. között, majd ezt követően más helyszíneken is feltűnik.

Íme, a 2026-os Sony World Photography Awards profi versenyének három-három döntőse minden kategóriából:

Építészet és design

André Tezza (Brazília) Everyday Structures című munkája a Brazília déli részén található helyi élelmiszerboltok szerény építészeti megoldásait mutatja be. Joy Saha (Banglades) Homes of Haor című sorozata Banglades Haor régiójának népi építészetét dokumentálja, ahol a házakat magas dombokra építik, amelyek monszun idején szigetekké válnak. Chen Liang (Kína) sorozata a kínai Guangdong tartományban, Jiangmenben található őrtornyokat mutatja be, amelyek a kínai és a nemzetközi építészeti hatások egyedülálló ötvözetét képviselik.

Kreatív

Pablo Ramos (Mexikó) The Black Album című sorozata archív fényképekből kivágott sziluettek segítségével vizsgálja a mexikói eltűnteket, és a képeket a hiány kísérteties kollektív portréjává alakítja. A The Palm, On Piru című sorozatában Ben Brooks (Egyesült Királyság) a dél-los angelesi rapperek spirituális kapcsolatait és kollektív identitását ábrázolja. A Bilha, Stories of My Sisters című sorozatában Citlali Fabian (Mexikó) fotós portrék és digitális illusztrációk vegyítésével, a régió őslakos közösségeinek aktivistáival és művészeivel együttműködve kelti életre a dél-mexikói nők inspiráló történeteit. 

Dokumentumfilm-projektek

Santiago Mesa (Kolumbia) Under the Shadow of Coca című műve olyan farmereket követ nyomon, akiknek megélhetése az illegális gazdaságtól függ, valamint azt a fegyveres csoportot, amely Kolumbia kokainkereskedelmét ellenőrzi. A Sixteen and a Half: Eight Months in a Juvenile Prison című képsorozatban Alexandre Bagdassarian (Franciaország) egy francia fiatalkorúak börtönében fogvatartottak mindennapjait dokumentálja. Colin Delfosse (Belgium) Restitution című sorozata az afrikai maszkok útját követi nyomon a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) és Belgium között az eredeti rendeltetésszerű használatuktól a múzeumokban való kiállításukig, és a jóvátétellel kapcsolatos kérdéseket feszegeti.

Környezet

Shane Hynan (Írország) Beneath | Beofhód (írül „az iszap alatt”) című sorozata megidézi a kelta hagyományokban fontos szerepet játszó mocsarak ősi jelentőségét és a kulturális és környezeti szükségszerűségek kölcsönhatását. Matteo Trevisan (Olaszország) Jinê Land: Where Women Keep the Earth Alive című sorozata a nők által vezetett ökológiai és társadalmi újjáépítést dokumentálja a szíriai Rojavában, ahol a közösségek egy új jövőképpel kísérleteznek. Isadora Romero (Ecuador) Notes on How to Build a Forest című sorozatában az erdők kulturális területekként jelennek meg, amelyeket az idők folyamán több emberi és nem emberi csoport lakott és alakított. 

Táj

Dafna Talmor (Egyesült Királyság) Constructed Landscapes című sorozata a fotós személyes archívumából származik, és kézzel nyomtatott és kollázsolt színes negatívokat használ, amelyeket absztrakt tájképekké alakított át. Andreas Secci (Németország) sorozata absztrakt tájképeket mutat be, amelyeket a franciaországi Normandia és Bretagne partvidékén található osztrigatenyésztő telepek légi felvételeiből állított össze. Michael Blann (Egyesült Királyság) fotopolimer-metszetet használ az ikonikus európai hegyi utak ábrázolásához.

Perspektívák

Hayate Kurisu (Japán) Living Photographs című műve a fotós és felesége élményeit dokumentálja, miután gyermekük halvaszületett, valamint a családtagok együtt töltött napjait a hamvasztás előtt. Fredrik Lerneryd (Svédország) Country Music in Kenya című művében a fotós a nairobi International Cowboy Day fesztivált örökíti meg, amely a kenyai country zene rajongói számára fontos esemény. Seungho Kim (Dél-Korea) Sunny Side Up: A Portrait of the Most Average K-Parenting Today című sorozata a fotós családjára irányítja a lencsét, hogy megörökítse a háztartás vidám zűrzavarát, ahol a szülők, a kutya és a baba egymásba botlanak.

Portré

Federico Borella (Olaszország) az üzbégisztáni Koryo-saram közösséget dokumentálja, ahol a „K-hullám” hatására az új generáció felvállalja koreai identitását. Jean-Marc Caimi és Valentina Piccinni (Olaszország) The Faithful című sorozata portrékat örökít meg a Vatikánban, a Szent Péter téren összegyűlt tömegről, egy pápa halála és a következő megválasztása között; egy rajongói jelleget öltött zarándoklat során. Marisa Reichert (Németország) be:longing című sorozata az idősebb muszlim transznemű emberek életét dokumentálja Yogyakarta városában, Jáva szigetén, Indonéziában, ahol azzal a kihívással szembesülnek, hogy össze kell egyeztetniük hitüket, identitásukat és a társadalmi elvárásokat. 

Sport

Todd Antony (Új-Zéland) sorozata a „Buzkashi” (perzsa nyelven szó szerint „kecskehúzás”) nevű, vad, ősi tádzsikisztáni sportot mutatja be. Az It’s a Dog’s Life című sorozatában Rob Van Thienen (Belgium) agárkiképző edzéseken vett részt, és dinamikus képsorozatot készített a kutyákról, amint egy mesterséges nyulat üldöznek a pályán. Morgan Otagburuagu (Nigéria) Beneath the Bridge című sorozata egy nigériai Lagosban található ideiglenes edzőtermet mutat be, ahol amatőr bokszolók edzenek, távol a profi ringek csillogásától.

Csendélet

Daniele Vita (Olaszország) The Bronte Pistachio című sorozata hosszú időt felölelő tanulmány a szicíliai pisztáciáról, amelyben a fotós egyenként fényképezte le a pisztáciákat, hogy közelről megörökítse azok egyedi tulajdonságait. Gargi Sharma (India) Experiments in Stillness című műve a tárgy és a néző közötti párbeszédet vizsgálja, teret engedve többféle értelmezésnek és a csend pillanatainak. Vilma Taubo (Norvégia) Talking Without Speaking című műve olyan mindennapi tárgyak fotósorozata, amelyek a tiltakozás szimbólumává váltak.

Élővilág és természet

Wolfgang Duerr (Németország) WILD című sorozata mozgásérzékelőkkel aktivált kamerával készült, amely fekete-fehérben örökítette meg a vadon élő állatok tevékenységét. Anita Pouchard Serra (Argentína) sorozata a helyi kapibarák és egy magánlakópark lakói közötti összecsapást örökíti meg Buenos Airesben, Argentínában. Will Burrard-Lucas (Egyesült Királyság) Crossing Point című sorozata a kenyai Maasai Mara Nemzeti Rezervátum vadon élő állatait örökíti meg; egy távoli kameracsapda, amelyet a veszélyeztetett fekete orrszarvúak megfigyelésére állítottak fel, végül egy erdei folyó átkelőhelyén összegyűlt állatokat örökítette meg.

Kiemelt kép: © Ben Brooks, United Kingdom, Finalist, Professional Competition, Creative, Sony World Photography Awards 2026-4