Insight: „Mexikó közelebb van, mint gondolnád, még ételallergiával is.”
Egy zacskó tortilla chips a maga egyszerűségében ül a polcon. Egyszerű kópia, amit a teljes kategóriára emlékeztető neve büszkén vállal is. Sós, kukoricából készült, semmi flanc. A légbuborék védelme kihúzza a mellét, nincs is mit szégyellnie az alsó polcról sem. Tudja, amit tudnia kell. Mellette salsa szószra csillan az akciós tábla neonfénye. Az paradicsomos medence beltartalma szobahőmérsékleten fogyasztandó, és csak arra vár, hogy a roppanós háromszögek megmártózzanak benne. A hülye is látja, hogy összetartoznak, a közös színek és a betűtípus egymásra mutat.
Előttük guggol egy alak. Kabátja a frissen mosott padlót itatja. Ő maga, miközben egyensúlyoz a pózban, mérlegel: árak, akció, 100% kukorica. A döntés születésének pillanatába kerül, sürgeti a zsibbadásnak induló lába. Dönt. – Ezt eheted, gluténmentes. – A kosárba kerül a zacskó és a medence. Utóbbi tudat alatt történik, úgy tűnik, össze se kellett csomagolni hozzá őket. Hamar az önkiszolgáló kasszánál találják magukat, ketyeg a parkolóóra, pittyen a vonalkód, már ha sikerül megtalálni a csomagoláson. Ez a szabadság hangja. A papírtáska mondjuk kényelmetlen. Ki se látni belőle. Itt-ott törnek a háromszögek.
Hazaérve a hűtő tetejére dobják. Hamar elillan a pára róla, amit a mellé rakott fagyasztott borsó okozott, és csak fénylik a takarékos izzótól is. Napokig szemeznek vele. Ha az egyik felveti, hogy meg kéne bontani, a másik a fejét rázza, hogy nem, nem, mert későbbre tartogatják. A zacskó enged a tartásából, valahol szelel. Talán a háromszögek is puholni kezdenének, ha nem lenne olyan alacsony a páratartalom a szobában. Nem sokáig szavatolt a minőség, amikor egy kéz tényleg odanyúl, de kiderül, hogy csak a szósz kell neki. A korábban a közértben guggoló alakhoz tartozik a kéz, aki most kéri a társát, hogy olvassa el, mi van benne. Paradicsom (58%), hagyma (10%), víz, cukor, – hát az sem tesz éppenséggel jót – ecet, keményítő, jalapeno paprika (2,4%), zöld chili paprika (2,2%), édes piros paprika, só, levespor, fokhagyma, aszkorbinsav, fűszerek, citrom koncentrátum, pepperoleoresine. A lista végére érve a medence fedele lekerül, de a háromszögek nem merülnek alá. Pedig nagy a toporgás körülötte. Igazi esemény a kibontás pillanata. Az első aromafelhő elillan a medence felől. Valami gluténmentes tortilla lapot kezd keresni mindenki, amit még egy korábbi akcióban találtak. Nyílnak a fiókok, de sehol sincs. Becsúszhatott a szekrény mögé a csomag. A kétségbeesés hatalmas. A zacskó chips pedig továbbra is töpped a hűtő tetején. A hűtő tompa vibrálása segíti a folyamatot. Egészen közel hajolva talán lehetne hallani, ahogy a csomagolás sérülésén besüvít a konyhaszerény és a fiókok csukásának szele.
Megvan a tortilla lap. Ahogy nyílik a zacskója, törik. Hiába, glutén nélkül nincs rugalmassága. Jó, mindenki tudja, aki érzékeny, enne inkább krumplit, de hát kell a mexikói hangulathoz. Késsel nyúlnak a medencébe, késsel! Nem történik meg a só, a roppanós kukorica és a jalapenos paradicsommártás találkozása. Ellenben a kés, a salsa és a gluténmentes lap ütközése katasztrófa. A szósz kenhetetlen a málló, morzsalékos lapon. A margarinnal kikent serpenyőbe érkezve bizarr császármorzsává válik. – Szóval ilyen a salsa, végül is finom, hát ilyen mexikóias. Ők így szokták. – Ekkor nyúlnak mégis a chipsért, hirtelen jött mentőötletként. Nem öntik ki üvegtálba, kézről kézre jár a zacskó. Mindenki megforgatja, olvasgatja csomagolást. – Ez ilyen kukorica csipsz, ezt eheted. Mutasd, mi van benne! Vegyél belőle te is! – A zacskóban tovább roppannak a háromszögek, mire mindenki végigfogdossa, a maradék megülten szóródik a dedikált üvegtálba. A medence kupakja rég visszakerült, még a palacsintasütős szeánsz közben, nehogy elromoljon, ugye.
Már majdnem elfogy a tál ropogós háromszög szárazon, amikor észbe kapva mégis kinyílik a tető. Most egy hideg fémkanál siklik bele, hogy paradicsomos tartalmát egy lapos tányérra toccsantsa, pont annyit, hogy ne lehessen belemártani még a törött háromszögeket sem. Ott is ragad, majd a folyóvíz mossa le a mosogatóban azt a kanálnyi szószt. A kupak megint rajta, jó szorosan, így megy a hűtőbe. Ott máris bepállik. Néhány nap után penész ül meg a paradicsomból kikandikáló jalapeno paprikák tetején.
Illusztráció: Kühnel Szabó Anita
