A Nemzeti Petíció reklámkampányának részletes költségeit a 24.hu közérdekű adatigényléssel megszerzett dokumentumok alapján tárta fel. Ezek szerint az online hirdetésekre 8,7 milliárd, televíziós reklámokra 3,5 milliárd, sajtóhirdetésekre 3,4 milliárd, közterületi megjelenésekre 1,8 milliárd, rádiós reklámokra 546 millió forint jutott. További 314 millió forintot számoltak el egyéb reklám- és gyártási költségként.
A reklámköltés így önmagában 18,2 milliárd forintot tett ki. Ehhez adódott hozzá a küldemények összeállításának, a borítékok előállításának és a postázásnak a több mint 3,5 milliárdos költsége, valamint a nyomdai szolgáltatásokért kifizetett 431 millió forint. Utóbbi munkát Balásy Gyula érdekeltségei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. végezték – derült ki a Telex által ismertetett közadatokból.
A választási kampányig hosszabbították meg
Az Orbán-kormány 2026 januárjában jelentette be a Nemzeti Petíciót. A három kérdés az Ukrajnának szánt uniós támogatásokról, az orosz–ukrán háború finanszírozásáról és a rezsiárak állítólagos, háborúval összefüggő emeléséről szólt. A kérdések erőteljesen sugalmazó megfogalmazása eleve a kormány politikai állításait közvetítette, ezért a kezdeményezés sokkal inkább tekinthető mozgósító kampánynak, mint semleges társadalmi véleményfelmérésnek.
Az eredeti március 23-i kitöltési határidőt a kormány április 8-ig, vagyis négy nappal az április 12-i országgyűlési választás elé tolta ki. A kampányban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arcképét is felhasználták a „Ne hagyjuk, hogy Zelenszkij nevessen a végén” üzenettel, amely a 2017-es, Soros Györgyöt célkeresztbe állító plakátkampány szövegét idézte fel – írta a Telex.
Az időzítés elmossa az állami tájékoztatás és a pártpolitikai kampány közötti határt: miközben a Fidesz saját választási üzeneteiben is a háború és Ukrajna támogatásának témáját használta, ugyanazt a narratívát az állam több mint 18 milliárd forintos reklámkampánnyal terítette. Ennek költségét nem a párt, hanem a teljes adófizetői közösség viselte.
Több mint 12 ezer forint jutott egy kitöltésre
A Fidesz-kormány az új kabinet beiktatása előtti napon tette közzé az eredményeket. A hivatalos adatok szerint 1 834 176 kitöltés érkezett, ebből 1 686 941 postai úton, 147 235 pedig online. Mindhárom kérdésnél 99 százalék feletti volt a kormány által szorgalmazott válaszok aránya – összegezte a Telex.
A teljes, 22,2 milliárd forintos költséget a kitöltések számával elosztva egy válasz megszerzése hozzávetőleg 12 100 forint közpénzbe került; ebből csak a reklámköltés közel 9900 forintot tett ki. Ráadásul a petíció nem tekinthető reprezentatív kutatásnak: önkéntes részvételen alapult, és a kormány nem adott érdemi tájékoztatást arról sem, miként zárták ki ugyanazon személy papíralapú és online részvételét. A Miniszterelnöki Kabinetiroda korábbi válasza szerint abban bíztak, hogy az emberek becsületesen éltek a kitöltés lehetőségével.
Egy másfél évtizedes gyakorlat csúcspontja
A 24.hu korábbi adatgyűjtése szerint 2011 és 2025 között tizenöt nemzeti konzultációra összesen 119 milliárd forint közpénzt költöttek. A portál számításai már akkor azt mutatták, hogy ezek a projektek elsősorban reklámkampányként működtek: a Fidesz-kormány átlagosan háromszor annyit költött a népszerűsítésükre, mint a kérdőívek nyomtatására és postázására. A Nemzeti Petícióval együtt a hasonló akciók ismert összköltsége meghaladja a 141 milliárd forintot. A korábbi összesítést szintén a 24.hu közérdekű adatigénylésekre és iratbetekintésekre alapozta.
A kampány a közmédia működésében is nyomot hagyott. Az NMHH Médiatanácsa májusban 2,1 millió forintra bírságolta a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-t, mert az M1, az M2, az M4 Sport, az M5, a Duna és a Duna World képernyőjén a petíció emblémáját nem különítették el megfelelően a szerkesztett médiatartalmaktól. A társaság vezetője ismételt jogsértés miatt további 50 ezer forintos bírságot kapott – számolt be róla a Telex.
A rekordköltés ezért nem pusztán egy drága kormányzati akcióról szól. Azt is megmutatja, hogyan vált az állami kommunikáció az Orbán-kormány alatt választási mozgósító eszközzé, miközben a közpénzből finanszírozott, minden médiatípust lefedő jelenlét aránytalan versenyelőnyt biztosított a kormánypárti narratívának. Ez a gyakorlat nemcsak a politikai versenyt torzította, hanem a médiapiacot is: az állam hirdetőként olyan nagyságrendű összegeket mozgatott meg politikai célokra, amelyekről a nyilvánosság csak hónapokkal később, újságírói adatigénylésekből értesülhetett.
Borítókép: Facebook / Orbán Viktor
