2001. március 1-jén lépett hatályba a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról szóló 2001. évi I. törvény. Az Országgyűlés által 2000. december 19-én elfogadott törvénymódosítás fő mozgatórugója az európai uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal való összhang megteremtése érdekében a közösségi jogban érvényben lévő gazdasági reklámjogi korlátozások átvétele, elsősorban a megtévesztő és az összehasonlító reklámok területén. A módosított rendelkezések a továbbiakban fenntartás nélkül megfelelnek a tagállamok megtévesztő reklámozásra vonatkozó jogszabályai és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló, többször módosított 84/450/EGK irányelvvel.

A törvénymódosítás megszövegezésekor az EU-konform szabályozás megteremtésének igénye mellett egyéb lényeges szempontokat is figyelembe vettek, így különösen a piacnak megfelelő szabályozást, a kereskedelmi szólásszabadság elvének érvényesülését.

A lényegi szempontok ütköztetésének eredményeként a kereskedelmi szólásszabadság joga, amely szerint amit bárki gyárthat és bárki forgalmazhat, azt lehessen reklámozni is, komoly sérelmet szenved a dohánytermékek teljes tilalmának bevezetésével, milliárdos bevételektől fosztva meg ezzel nemcsak a reklámcégeket, hanem az ilyen jellegű hirdetéseket közlő médiát is.

A dohányáruk reklámozására vonatkozó általános tilalomtól egy esetben el lehet azonban tekinteni, nevezetesen, különös méltánylást érdemlő esetben, kérelemre, a gazdasági miniszter világszintű motorsportrendezvény vonatkozásában, meghatározott időre felmentést adhat.

Nem kell nagy jóstehetség annak megállapításához, hogy ez a könnyítés – elsősorban – a Forma–1–es futamok vonatkozásában kívánja fenntartani a szponzoráló dohánytársaságok számára nélkülözhetetlen cigarettareklámokból származó bevételi forrásokat.

Személyi és területi hatály
A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény hatályát a legutóbbi módosítás nem érintette, így az változatlanul a természetes és jogi személynek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a Magyar Köztársaság területén reklámozóként, reklámszolgáltatóként vagy reklámközzétevőként végzett gazdasági reklámtevékenységére terjed ki.

A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény – figyelemmel az Európai Unió joggyakorlatával való összhang megteremtésére – definiálja a legfontosabb alapfogalmakat, különösen:

Reklámozó
Akinek érdekében a reklám közzétételre kerül, illetve aki a saját érdekében a reklám közzétételét megrendeli.

Reklámszolgáltató
Aki tevékenységi körében a reklámot megalkotja, létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt.

A reklám közzétevője
Aki a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik, és ezek segítségével a reklámot megismerhetővé teszi.

Gazdasági reklám
Olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség értékesítését vagy más módon történő igénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru vagy árujelző megismertetését mozdítja elő.

Burkolt reklám
Semleges információ látszatát keltő tájékoztatás formájában közzétett reklám.

Tudatosan nem észlelhető reklám
Olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a fogyasztóra lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat.

Fogyasztó
Minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki felé a reklám irányul.

Szabadtéri reklámhordozó
Reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz, kivéve az árusítás helyén elhelyezett áru elérhetőségét jelző eszközöket.

Általános reklámtilalmak, reklámkorlátozások
Az általános reklámtilalmak és reklámkorlátozások keretében már a gazdasági reklámtörvény hatálybalépésének időpontjától kezdődően – 1997. szeptember 1-jétől – tilos közzétenni olyan reklámot, amely
– személyhez fűződő jogokat, kegyeleti jogot, valamint személyes adatok védelméhez való jogokat sért,
– erőszakra buzdít, illetve a személyes vagy közbiztonságot, környezetet, illetve természetet károsító magatartásra ösztönöz,
– félelemérzetet kelt,
– a gyermek- és fiatalkorúaknak szól, és fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésüket károsíthatja, tapasztalatlanságuk vagy hiszékenységük kihasználásával közvetlen felszólítást tartalmaz arra, hogy a felnőttkorúakat áru vásárlására ösztönözzék,
– a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja, így különösen, ha a gyermek- és fiatalkorúakat veszélyes, erőszakos, továbbá a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutatja be.

A szexuális reklám
A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény módosítása kibővíti a reklámtilalmak körét, amelynek következtében 2001. március 1-jétől tilos közzétenni – a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül – pornográf reklámot.

Pornográf reklám minden olyan reklám, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázolja, különösen amelyik nemi aktust vagy nemi szervet nyíltan ábrázol.

Tilos közzétenni – a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül – a szexuális szolgáltatás reklámját.

A szexuális szolgáltatás reklámjának minősül minden olyan tájékoztatás, amely közvetlenül vagy közvetve szexuális szolgáltatás igénybevételének előmozdítására irányul.

Tilos közzétenni – a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül – az olyan áru vagy emelt díjas távközlési szolgáltatás reklámját, amely szexuális ingerkeltésre irányul.

A megtévesztő reklám
2001. március 1-jétől tilos megtévesztő reklámot közzétenni. A megtévesztő reklám újonnan bevezetett fogalmát a törvénymódosítás a következőképpen definiálja: minden olyan reklám, amely bármilyen módon – beleértve a megjelenítését is – megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé irányul, vagy akiknek a tudomására juthat, és megtévesztő jellege miatt befolyásolhatja e személyek gazdasági magatartását, vagy ebből eredően a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozás jogait sérti vagy sértheti.

A megtévesztő jelleg megállapításakor figyelembe kell venni különösen azokat a reklámban foglalt a tájékoztatásokat, amelyek az áru általános jellemzőire, az áru árára, valamint a vásárlás egyéb szerződéses feltételeire, a reklámozó megítélésére, így a reklámozó jellemzőire, illetve az őt megillető jogokra, vagyonára, minősítésére, elnyert díjaira vonatkoznak. Az áru általános jellemzőjére vonatkozó tájékoztatásnak minősül különösen az áru származási helyével, eredetével, előállításához felhasznált összetevőkkel, biztonságosságával, egészségre gyakorolt hatásával, műszaki jellemzőivel, környezet- vagy természetkímélő jellegével, energiafelhasználásának ismérveivel kapcsolatos, továbbá a beszerezhetőségére, előállításának időpontjára, mennyiségére, adott célra való alkalmasságára, a használatától várható eredményre, ellenőrzöttségére, tesztelésére, valamint az igénybevételéhez, szállításához, használatához, fenntartásához szükséges bármely ismeretre vonatkozó tájékoztatás.

Az összehasonlító reklám
Az összehasonlító reklám olyan reklám, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé teszi a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozást, vagy a más vállalkozás által előállított, forgalmazott vagy bemutatott, a reklámban szereplő áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut. Összehasonlító reklám 2001. március 1-jétől kizárólag akkor tehető közzé, ha megfelel az alábbi feltételeknek:
– nem megtévesztő,
– nem sérti más vállalkozás vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét,
– nem vezet összetévesztésre a reklámozó és más vállalkozás, illetve annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése között,
– nem vezet más vállalkozás vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre, és
– nem sérti más vállalkozás áruját.

Az összehasonlító reklám kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő árukat hasonlíthat össze, tárgyilagosan köteles összehasonlítani az árukat, az áruk árainak összehasonlítását köteles tárgyilagosan bemutatni, eredetmegjelöléssel rendelkező áruknál kizárólag azonos eredetmegjelölésű árukra vonatkozhat. Jogszerű összehasonlító reklám esetében a védjegyjogosult kizárólag használati joga alapján nem léphet fel védjegyének az összehasonlító reklámban történő használatával szemben. Harmadik személy által készített vizsgálat összehasonlító eredményét, adatait közzétenni, vagy ezekre hivatkozni csak a vizsgálatot lefolytató személy előzetes engedélyével lehet.

Tilos közzétenni olyan összehasonlító, illetve egyéb reklámot, amely a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény alapján a tisztességtelen verseny tilalmába, illetve fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába ütközhet.

A különleges ajánlat
A törvénymódosítás új alapfogalmaként kerül meghatározásra a különleges ajánlat, amely minden olyan ajánlatot magában foglal, amely időbeni, mennyiségi, minőségi vagy más jellegű behatároltsága miatt, vagy más okból eltér a kialakult kereskedelmi gyakorlattól. Különleges ajánlatra (árajánlatra) vonatkozó reklámot akkor lehet közzétenni, ha az egyértelműen és közérthetően jelzi, hogy a különleges ajánlat mely árura, mely időponttól és mely időpontig érvényes, vagy azt, hogy az ajánlat csak a jelzett időponttól az áru rendelkezésre állásáig érvényes.

Tilos közzétenni olyan reklámot, amely a valós választás látszatát keltve
– nem létező áruval vagy vállalkozással,
– forgalomban nem lévő áruval,
– azonosíthatóan és felismerhetően meg nem jelölt áruval vagy vállalkozással való összehasonlítást tartalmaz,
– nem azonos rendeltetésű áruval vagy vállalkozással való összehasonlítást tartalmaz.

Változatlanul hatályban marad a burkolt és tudatosan nem észlelhető reklám közzétételére vonatkozó tilalom, továbbra is tilos az olyan áruk reklámozása, amelyek előállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik.

Tilos közzétenni olyan reklámot, amely tényleges szolgáltatás helyett vagy azzal arányban nem állóan adómentesség, adókedvezmény vagy más adóelőny igénybevételének ígéretét tartalmazza, vagy az igénybe vehető adóelőny vonatkozásában másként félrevezető.

Tilos közzétenni olyan reklámot, amely nem tartalmazza a fogyasztási kölcsön folyósításával kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget.

Tilalmak és korlátozások

Dohányáruk
A dohányáruk reklámozásával összefüggő szabályozás 2001. július 1-jétől jelentős mértékben szigorodik, azzal a kiegészítéssel, hogy a dohányáruk reklámozásához kapcsolódó tilalmakat a szabadtéri reklámhordozók vonatkozásában csak 2002. január 1-jétől kell alkalmazni. Az előbb megjelölt időpont után dohányáru reklámját tilos lesz közzétenni.

A tilalom kiterjed a dohányáru közvetett reklámjára is, különösen e körben azokra a reklámokra, amelyek
– a dohányárut közvetlenül nem jelölik meg, de a dohányáruval összefüggésbe hozható bármely más megjelölés vagy árujelző használatával alkalmasak a dohányáru reklámozására,
– a dohányárut más áru elnevezésével, megjelölésével vagy árujelzőjével mutatják be,
– más árut dohányáru elnevezésével, megjelölésével vagy árujelzőjével mutatnak be.

Nem minősül dohányáru reklámjának az olyan áru reklámozása, amelynek elnevezése, megjelölése vagy árujelzője valamely dohányáruéval megegyezik, ha az áru elnevezése, megjelölése vagy árujelzője egyértelműen elkülöníthető a dohányáruétól.

A dohányáruk reklámozásáról szóló, fent ismertetett tilalom nem terjed ki
– a kizárólag a dohányáru forgalmazóinak szóló szakmai célú reklámra,
– a dohányáru eladási helyén való bemutatására és árfeltüntetésére,
– azokra az idegen nyelvű sajtótermékekre, amelyeket nem a Magyar Köztársaság területén nyomtattak vagy adtak ki, és elsődlegesen nem a Magyar Köztársaság területén való forgalmazásra állítottak elő.

A gazdasági miniszter – az egészségügyi miniszter véleményének meghallgatásával – világszintű nemzetközi motorsportrendezvény (például Formula–1 autóverseny) vonatkozásában, különös méltánylást érdemlő esetben, kérelemre, meghatározott időre felmentést adhat a dohányáruk reklámozására vonatkozó tilalmak alól.

Az általános közzétételi tilalom hatálybalépéséig – 2001. július 1-jéig, illetve 2002. január 1-jéig – a dohányáru sajtótermékben és szabadtéri reklámhordozón való reklámjának továbbra is tartalmaznia kell: „A dohányzás súlyosan károsítja az ön és környezete egészségét” szövegű általános figyelmeztetést, valamint a dohányáru nikotin- és kátránytartalmát közlő adatokat.

A figyelmeztetés szövegét, valamint az előírt adatokat a reklámnak jól olvashatóan, jól látható helyen, vízszintesen nyomtatva, a háttérből kiemelve, sajtótermékben

a sajtótermék megjelenésének nyelvén, szabadtéri reklámhordozón magyar nyelven kell tartalmaznia. A figyelmeztetés szövegének le kell fednie a teljes reklám területének legalább 10 százalékát. A lefedésnek legalább 20 százaléknak kell lennie, ha a figyelmeztetést a reklám két vagy kettőnél több nyelven tartalmazza.

2001. március 1-jét követően változatlanul tilalom alá esik a dohányáru vagy alkoholtartalmú ital reklámozása
– olyan sajtótermékben, amely alapvetően gyermek-, illetve fiatalkorúakhoz szól,
– sajtótermék címoldalán,
– színházban vagy filmszínházban 20 óra előtt, illetve gyermek- vagy fiatalkorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, annak teljes időtartama alatt és közvetlenül azt követően,
– játékon és annak csomagolásán,
– közoktatási és egészségügyi intézményben és annak bejáratától számított 200 méteres távolságon belül.

(Értelemszerűen a dohányáruk általános reklámozási tilalmának bevezetésével egyidejűleg – 2001. július 1-jétől – a dohányáruk reklámozásának a fent felsorolt korlátozásai értelmüket vesztik.)

Tilos közzétenni dohányáru vagy alkoholtartalmú ital olyan reklámját, amely
– gyermek-, illetve fiatalkorúaknak szól,
– gyermek-, illetve fiatalkorút mutat be,
– túlzott dohány- vagy alkoholfogyasztásra hív fel.

Tilos közzétenni dohányáru olyan reklámját, amely
– a dohányzást egészséges tevékenységként tünteti fel,
– dohányzó személyeket ábrázol,
– ismert film-, popzenei vagy szórakoztatóipari sztárok képeit vagy nyilatkozatait használja fel.

Fegyverek, lőszerek, robbanóanyagok, a közbiztonságra

különösen veszélyes eszközök
Változatlanul tilos a fegyverek, a lőszerek, a robbanóanyagok és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök reklámozása, kivéve a szakmai célú reklámot és az eladás helyén történő reklámozást.

Gyógyszerek
A 2001. március 1-jétől hatályba lépő új szabályozás megváltoztatja a gyógyszer definícióját, és átdolgozza a kizárólag orvosi vényre kiadható gyógyszerek reklámozására vonatkozó szabályozást.

Az új szabályozás alapján gyógyszernek az olyan anyag vagy anyagok keveréke, illetve olyan készítmény minősül, amelyet betegség megelőzése, felismerése, kezelése vagy élettani funkció fenntartása, helyreállítása, javítása vagy módosítása céljából emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmaznak.

Tilos a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható vagy kizárólag fekvőbeteg-gyógyintézeti felhasználásra engedélyezett, valamint kizárólag orvosi rendelők, gondozóintézetek által beszerezhető gyógyszerek reklámozása, kivéve, ha az gyógyszerismertetésnek minősül.

Gyógyszerismertetés a gyógyszerek szakmai célú olyan reklámozása, ajánlása, valamint a gyógyszer összetételére, hatására, illetve az alkalmazására vonatkozó bármiféle tájékoztatás, amely kizárólag a gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosultaknak, illetve az egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőknek szól.

A gyógyszerek reklámozására vonatkozó előbbi tilalom nem vonatkozik – az egészségügyi célú – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatala által egyedileg engedélyezett védőoltási programokat népszerűsítő tájékoztatásra. E tájékoztatás engedélyezhetőségének további feltétele, hogy a tájékoztatásból ne legyen felismerhető az oltóanyag neve, árujelzője, illetve egyéb megjelölése.

Az – egyes, külön jogszabályban meghatározott tilalmazott készítmények kivételével – embergyógyászati célra szánt, gyógyszertárból vény nélkül is kiadható gyógyszerek, továbbá a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények reklámozása megengedett, ha a reklám
– egyértelműen meghatározza, hogy a reklámozott termék gyógyszer vagy gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény,
– tartalmazza a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény nevét és – ha a készítmény egy hatóanyagot tartalmaz – annak szokásos nemzetközi szabadnevét,
– a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény rendeltetésszerű használatára ösztönöz,
– a gyógyszert a törzskönyvezés, illetve a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményt a nyilvántartásba vétel során meghatározott alkalmazási előirat alapján mutatja be,
– tartalmazza a gyógyszer, illetve a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény rendeltetésszerű alkalmazásához szükséges tájékoztatást,
– egyértelmű felhívást tartalmaz a gyógyszer alkalmazására vonatkozó betegtájékoztató, vagy a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény esetében annak alkalmazására vonatkozó tájékoztató, illetve mellékhatások megismerésének szükségességére.

Nem megengedett ugyanakkor a gyógyszertárból vény nélkül is kiadható gyógyszerek, továbbá a gyógyhatású készítmények olyan reklámja, amely kizárólag a gyógyszer törzskönyvi elnevezését és gyártójának nevét vagy védjegyét tartalmazza (emlékeztető reklám). A gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény emlékeztető reklámja kizárólag rádióban vagy televízióban ugyanazon reklám-összeállításon belül, embergyógyászati célra szánt, gyógyszertárból vény nélkül is kiadható gyógyszerek, továbbá a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények reklámmegjelenését követően tehető közzé.

Tilos közzétenni:
– Magyarországon nem forgalmazható, illetve nem alkalmazható gyógyszerekről készített,
– külön jogszabályban meghatározott kábítószert vagy pszichotrop anyagot tartalmazó,
– külön jogszabályban meghatározott terápiás területek gyógyszereit tartalmazó,
– vizsgálati készítményt bemutató,
– gyermekkorúaknak szóló
gyógyszerreklámot, valamint a vény nélkül kiadható gyógyszer reklámját, ha a gyógyszer nevével azonos elnevezésű, kiszerelésű és gyógyszerformájú, kizárólag orvosi vényre kiadható gyógyszer is forgalomban van.

Az állatgyógyászatban alkalmazott készítmények reklámozása megengedett.

A felelősség megállapításának szabályai
A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényben foglalt rendelkezések megsértéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelős.

Az e rendelkezések megszegésével okozott kárért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője egyetemlegesen felelős.

Kizárólag a reklámozó felelős
– a burkolt és tudatosan nem észlelhető reklám,
– a megtévesztő reklám,
– az összehasonlító reklám, valamint
– a különleges ajánlatra vonatkozó reklám közzétételéért.

Reklám akkor tehető közzé, ha a reklámozó azonosítható módon megnevezi a vállalkozását, megjelöli a székhelyét vagy az állandó belföldi telephelyét, továbbá az adószámát a reklám közzétételének megrendelésekor a reklámszolgáltató – ennek hiányában a reklám közzétevője – részére bemutatja, aki azokat regisztrálja és egy évig megőrzi. A bemutatott okiratok tartalmáért és azok valódiságáért a reklámozó felelős.

Az előzetes minőségvizsgálati vagy megfelelőségtanúsítási kötelezettség alá eső árura vonatkozó reklám esetén a reklámozó köteles a reklámszolgáltatónak – ennek mellőzése esetén a reklám közzétevőjének – nyilatkozni arról, hogy a vizsgálatot elvégezték és annak alapján az áru forgalomba hozható. Ha az áru nem esik előzetes minőségvizsgálati vagy megfelelőségtanúsítási kötelezettség alá, a nyilatkozatnak ezt kell tartalmaznia. Ilyen nyilatkozat hiányában a reklám nem tehető közzé. A reklámozó nyilatkozatát a reklámszolgáltatónak, illetve a reklám közzétevőjének regisztrálnia kell, és egy évig meg kell őriznie. A reklámozó nyilatkozatának tartalmáért és azok valódiságáért a reklámozó felelős.

A fogyasztó részére csomagküldés útján belföldön értékesítendő árura vonatkozó reklámnak azonosítható módon tartalmaznia kell a reklámozó megnevezését, a székhelyének vagy az állandó belföldi telephelyének (üzlethelyiségének) megjelölését, valamint a nyilvántartásba vételi számát. Az adatok tartalmáért és azok valódiságáért a reklámozó felelős.

A reklámfelügyeleti eljárás
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (főfelügyelőség) – első fokon a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek (felügyelőségek) – látja el a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését, és ennek keretében lefolytatja az e rendelkezések megsértése miatti eljárásokat.

A közzététel tilalmába ütköző megtévesztő, valamint összehasonlító reklám esetén a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (Tpvt.) meghatározottak szerint a bíróság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal jár el.

A Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik annak megállapítása, hogy az összehasonlító reklám megtévesztő-e, míg a bíróság hatáskörébe tartozik annak a megállapítása, hogy az összehasonlító reklám sérti-e más vállalkozás vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét; összetévesztésre alkalmas-e a reklámozó és más vállalkozás, illetve annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése között; vezet-e más vállalkozás áruja vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre; sérti-e más vállalkozás áruja, illetve annak a Tpvt.-ben rögzített jellemzői utánzásának tilalmát.

Az összehasonlító reklámmal szemben támasztott követelményeknek való megfelelés megállapítására a Gazdasági Versenyhivatal jogosult, továbbá a bíróság is, ha e kérdés elbírálásának szükségessége az egyébként a hatáskörébe tartozó ügyben merül fel.

A reklámfelügyeleti eljárás lefolytatása nem zárja ki, hogy a sérelmet szenvedett fél személyhez fűződő jogainak megsértése esetén igényét közvetlenül a bíróság előtt érvényesítse a polgári jog általános szabályai szerint. Ha a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat.

A reklámfelügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. A reklámfelügyeleti eljárás kérelemre indul, ha a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezés megsértése valakinek a jogát vagy jogos érdekét sérti. Ha a sérelmet szenvedett fogyasztó személye nem állapítható meg, illetve, ha az igények érvényesítése a sérelmet szenvedett fogyasztók számára tekintettel nem lenne célravezető, az eljárás megindítására a fogyasztók érdekvédelmét ellátó közigazgatási szervek és társadalmi szervezetek is jogosultak.

A fogyasztók érdekvédelmét ellátó társadalmi szervezeteket a reklámfelügyeleti eljárásokban területükön az ügyfél jogállása illeti meg.

A pornográf reklám, a szexuális szolgáltatás, a szexuális ingerkeltésre irányuló reklám, beleértve az emelt díjas távközlési szolgáltatás reklámját, közzétételi tilalmának megsértése esetén a reklámfelügyeleti eljárás nem mellőzhető, ha azt a rendőrség kezdeményezi.

A reklámfelügyeleti eljárás a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezéseket megsértő reklám közzétételét követő egy éven túl nem indítható meg. Ha az érdekelt fél személyhez fűződő jogainak megsértéséről egy éven túl szerzett tudomást, az eljárás megindítására nyitva álló határidő megállapítására a Magyar Köztársaság Polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 326. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell megfelelően alkalmazni, vagyis ha a jogában (jogos érdekében) sértett fél a reklámfelügyeleti eljárást menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül akkor is megindíthatja az eljárást, ha az – egyéves – elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra.

A főfelügyelőség és a felügyelőségek eljárása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A reklámozó indokolt esetben – az eset körülményeire való tekintettel, figyelemmel a reklámozó és az egyéb érdekeltek törvényes érdekeire – a reklám ténybeli állításainak bizonyítására kötelezhető.

Ha az eljáró szerv az eljárás során megállapítja a reklám jogsértő voltát,
– elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
– megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását.

Az eljáró szerv határozatával bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a jogsértést elkövette.

A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható. A bírság összegét az eset összes körülményeire – így különösen a fogyasztók érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására – tekintettel kell meghatározni.

A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára és azokkal egy sorban kell behajtani.

A műsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a műsorszolgáltatási alapba kell befizetni. Egyébként a bírságot a főfelügyelőség számlájára kell befizetni.

Az eljáró szerv határozatban ideiglenes intézkedéssel megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre – az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt – halaszthatatlanul szükség van.

Az ideiglenes intézkedés elrendelése tárgyában az eljáró szerv haladéktalanul, soron kívül köteles határozni.

A főfelügyelőség vezetője utasíthatja a felügyelőséget az ideiglenes intézkedés megtételére.

Az eljáró szerv a még nyilvánosságra nem hozott reklám közzétételét megtiltja, ha megállapítja, hogy a reklám – közzététele esetén – a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezésbe ütközne, megteremtve ezzel a Magyarországon bevezetni kívánó reklámok előzetes betilthatóságát.

A közzététel megtiltása mellett bírság kiszabásának nincs helye. Nem indíthat azonban a fogyasztó reklámfelügyeleti eljárást a még nyilvánosságra nem hozott reklámmal kapcsolatban.

A felügyelőség első fokú határozata ellen benyújtott fellebbezést a főfelügyelőség vezetője bírálja el. A főfelügyelőség vezetője elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A főfelügyelőség vezetője határozatának felülvizsgálata keresettel kérhető a bíróságtól.

A bíróság a főfelügyelőség vezetőjének határozatát megváltoztathatja.

A szexuális szolgáltatás reklámozásának szabályát megszegőkkel szembeni többirányú hatékony fellépés lehetőségét teremtik meg a szervezett bűnözésről szóló törvényben, valamint a szabálysértési törvényben foglalt, a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény rendelkezéseivel összhangban átfogalmazott (módosított), 2001. március 1-jétől alkalmazandó szankciók.

– A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény előírja, hogy tilos írásban, kép- vagy hangrögzítő, illetve más berendezés útján más személy szexuális szolgáltatását felajánlani, azt reklámozni, vagy ilyen cselekményekben közreműködni.

Ha a sajtótevékenységet folytató, illetve egyéb tájékoztatást, hír- vagy műsorszolgáltatást nyújtó a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megszegve közreműködik szexuális szolgáltatás reklámozásában, a szervezet üzemeltetője – ennek hiányában a szervezet – a szolgáltatás egyszeri hirdetését alapul véve reklámonként ötszázezer forinttól egymillió forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújtható.

Az eljáró szerv a fent hivatkozott rendelkezések ismételt megsértése esetén – a közrendvédelmi bírság alkalmazása mellett – elrendelheti a jogsértő reklámot közzétevő sajtótermék vagy szabadtéri reklámhordozó jogsértő jellegétől való megfosztását, vagy – ha ez nem lehetséges – megsemmisítését.

– A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény szabálysértési tényállásai között található a szexuális szolgáltatás felkínálásának, hirdetésének tilalma (145. §). Aki a külön jogszabályban – a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényben – meghatározott tilalmat megszegve szexuális szolgáltatást írásban, kép- vagy hangrögzítés, illetőleg más berendezés útján felkínál, reklámoz, vagy az ilyen cselekményben közreműködik, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(Forrás: Cég és Jog 2001/3)

dr. Miklóssy Sándor Zoltán
(Pál és Társai Ügyvédi Iroda)