Az új szabályozás a közterületi cégeket érinti, nekik kell majd az eddigieknél sokkal jobban figyelniük arra, hogy a kiválasztott plakátfelületek kívül essenek a törvényben meghatározott 200 méteres tilalmi vonalon – nyilatkozta Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) főtitkára. Niklai Péter, a Magyar Közterületi Reklámszövetség (MKRSZ) elnökségi tagja szerint a mostani határozat bevételkiesést nem jelent, de újabb terheket ró a közterületi cégekre, hiszen a vállatoknak újra fel kell mérniük plakátparkjukat, és nyilvántartásba kell venniük a problémás helyeken található táblákat.

 Nagy Attila, az Avenir értékesítési menedzsere elmondta, hogy a forgalom szinte biztosan nem fog visszaesni, csak az alkoholos kampányok megtervezése válik némileg nehezebbé. Az átállás sem okozott különösebb gondot, hiszen miután a gyógyszertárak környékén lévő táblák tulajdonságai közé felvitték az újabb korlátozó tényezőt, a kampánytervező szűrők már automatikusan kirostálják a nem megfelelő helyeket. Az új szabályozás a médiatulajdonosokon kívül bizonyos mértékben az optimalizáló cégeket és a médiaügynökségeket is érinti. Bíró Attila, a PPI optimalizáló egyik ügyvezető igazgatója szerint sem jelent komoly gondot a változás. Az ügyvezető megerősítette, hogy a táblák ellenőrzése elsősorban a médiatulajdonosok feladata. Nagyobb fennakadás továbbra sem várható, mivel a belvárosokban, ahol a gyógyszertárak döntő többsége található, kevés a közterületi reklámhordozó. Ráadásul az alkoholos italok hirdetéseinek nagy részét a központokon kívül eső forgalmas főutak mentén helyezik el. A termék fő célcsoportját az aktívan dolgozó férfiak alkotják, akiket a gyalogos útvonalakon nehezebb elérni. A harmadik érintettek a médiaügynökségek, ők vannak a legkönnyebb helyzetben.

Kerti Attila, az OMD Hungary ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a médiatulajdonosokkal és optimalizáló cégekkel kötött szerződéseik garantálják a törvényi előírások betartását, az esetleges változásokat is beleértve. Ezért a táblaállomány felülvizsgálása és a megfelelő eszközök ajánlása egy alkoholos italt népszerűsítő kampányra a közterületi és az optimalizáló cégek feladata. Az egyetlen gond – tette hozzá Kerti Attila –, hogy az esetleges törvénysértés következményeit a három piaci szereplő egyetemlegesen viseli. Így fölmerül a kérdés, hogy a médiaügynökségek is ellenőrzik, ellenőrizhetik-e a kapott ajánlatokat.

Somlói Zsolt, a MindShare ügyvezető igazgatója szerint az utólagos ellenőrzés lehetősége természetes dolog, de erre egy médiaügynökségnek ritkán van szabad kapacitása, főleg, ha vidéki táblákról van szó. Ezért Kerti Attila véleményét megerősítve Somlói Zsolt is hangsúlyozta: elsősorban arra törekednek, hogy a médiatulajdonosokkal és az optimalizáló cégekkel kötött pontos és részletes szerződésekkel biztosítsák magukat. Az ügyvezető ugyanakkor úgy véli, hogy a közterületen meglévő jelentős túlkínálatnak köszönhetően az alkoholos italok hirdetései a jövőben is könnyen elhelyezhetőek maradnak.

A gazdasági reklámtörvény elfogadása idején egészségügyi intézmény volt a patika egészen 1999. július elsejéig. Ezt követően a törvényt módosították, a gyógyszertár kikerült az egészségügyi intézmények köréből, ezzel a közterületi cégeknél sok tiltott plakát visszakerült a szabadon kiadható felületek közé. A törvénymódosítás nagyrészt arra vezethető vissza, hogy a főváros beperelte a Contact-System közterületi céget, mert az nagyméretű sörreklámot helyezett el egy Blaha Lujza téri ház állványzati fóliáján, holott az épületben gyógyszertár üzemel. A Contact-System akkor még jogosan azzal érvelt, hogy a patikák nem minősülnek egészségügyi intézménynek, ezért a 200 méteres tiltás sem vonatkozik rájuk.