Rajzfilmtörténelem
Új technológiák az animációban
[2001.03.14.]
A rajzfilmek nagyon régóta részei a reklámiparnak. Egy új technológia
kapcsán számba vesszük a legfontosabb rajzfilmes reklámokat és e technológia előnyeit
a hagyományos filmekkel szemben.
A HHCL & Partners új Pot Noodle kampánya új rajzfilmtechnikát
alkalmaz: kifestett szereplők téblábolnak benne vörös és kék ruhákba öltöztetve,
a hajuk fekete festékkel van befújva. A film készítői élőben forgatták a jeleneteket,
majd utólag készítettek belőlük animációt. A hátterekkel is hasonlóan jártak
el: állóképeket vettek fel a helyszínekről, és azokat digitalizálták. „Így jobban
kézben tudtuk tartani a dolgokat” – mondta Mike Oughton, a HHCL művészeti menedzsere.
„Egy kicsit másképpen akartuk kifejezni az üzenetünket.”
Az animáció azon képessége, hogy a filmben megjelenő karaktereket azonnal meg
lehet jegyezni, nagyon hasznosnak bizonyult a hirdetések területén. 1980-ban
a TBWA készített egy különös kis logót a LEGO cégnek, amely azután hatalmas
sikert aratott számos fesztiválon szerte a világban. A filmben a LEGO kockák
szörnyekké és rakétaevő gépekké változtak, ahogy két LEGO kocka tábor küzdött
egymással a hatalomért. A fejlődés következő, 1984-es állomásán a Toshiba „ello
Tosh” kék emberkéi világhírűvé tették az elektronikai céget, és eladásait 45
százalékkal növelték.
Az animációs filmek sikere kétségtelenül vonzóbbá varázsolta őket a hirdetők
számára, és újító lendületet adtak a hagyományos filmeknek is. A Vodafone egy
francia kliprendező, Antonie Bardou Jacquet ötletét hasznosította egy, a BMP
által levezényelt kampányban, amelyben a filmben felbukkanó tárgyak mellett
azok neve szövegesen is megjelent. Az ötletet 1997-ben is felhasználták egy,
az egészségügyről szóló, a röntgent népszerűsítő reklámban. (Csiszár Jenő is
kedveli e módszert: éjszakai talkshow-jának reklámja hasonló eszközt alkalmaz.)
De ezzel még nem ért véget a zeneiparnak az animáció történetében játszott
szerepe. A U2 Pop Mart turnéja is megihlette a NatWest reklámját. „A zeneipar
sokkal fogékonyabb az animációra, mint a reklámipar” – mondta egy hirdetési
szakember, kiemelve az MTV önreklámozó kis klipjeit.
A rajzfilmes hirdetések azóta még kifinomultabbak lettek, és számos további
előnyük is kiderült. „Az egyik legjobb dolog a rajzfilmekben, hogy ezernyi stílusuk
van. Az animáció felszabadít, mert nem kell alkalmazkodnod a való világ kötöttségeihez”
– magyarázta a szakértő.
Dave Droga, a Saatchi & Saatchi kreatívigazgatója is egyetért ezzel. „Az animáció
olyan helyzetekben is megoldást kínál, amelyek az »igazi« filmekben megoldhatatlanok.
Különösen az jó benne, hogy egy karakternek olyan személyiséget is adhatsz,
amilyet egy színész nem tudna eljátszani” – mondta. Ráadásul a valóban fontos
részleteket is jobban ki lehet emelni.
A rajzfilmek nem kötik készítői fantáziáját sem. „Olyasmit hozol létre, ami
azután teljesen a te tulajdonod” – mondta Webster, a BMP kreatívigazgatója.
„Egy termék animált reklámja semmi mással nem téveszthető össze.” A Webster által kitalált csipegető madár, amely a Compaq keresőprogramját szimbolizálja,
jól illusztrálja a fenti állítást. A filmet széles körben elismerik az elmúlt
évek egyik legjobb animált reklámjaként, amelynek méregdrága sztárok nélkül
sikerült kivívnia egyediségét a reklámpiacon. „A csipegető madár igazán briliáns
módon ragadja magával a nézőt, és e bájos ikonnak a létrehozásához nem volt
szükség több millió fontos kampányra” – mondta Droga.
A rajzok nemcsak olcsók, hanem hihetetlenül „együttműködők és jó magaviseletűek”
is. Egy animált karakter párhuzamosan futtatható akárhány médiában, és közben
mégsem „csúszik ki” alkotója kezei közül.
A technológia fejlődésével a HHCL módszere új távlatokat nyithat az animáció
előtt. Eddig a rajzfilmgyártáshoz rengeteg ember és jól felszerelt stúdiók kellettek.
Most a Soft Image új technológiája és az egyre olcsóbbá váló számítógépek újra
megváltoztatják a piacot. „Az elmúlt időkben az újítások jelentős része digitális
környezetben, digitális módszerekkel született” – mondta a Nexus Film Animations
egyik vezetője.
Az alacsonyabb költségek következményeként az új módszerek egyre elérhetőbbé
teszik a rajzfilm-technológiákat. Régebben a Dreamworkshöz hasonló szakmai háttérrel
kellett rendelkezni egy rajzfilm gyártásához. Nem véletlen, hogy nem az egész
estés rajzfilmek, hanem a rövid reklámfilmek területére törnek be először a
technológiai újítások.
Persze olyanok is vannak, akik szerint az animációt messze túlértékelik, és
amit élőben is le lehet filmezni, azt kár rajzfilmesíteni. Andrew Cracknell,
a Bates UK kreatívigazgatója különösen szkeptikus. „A rajzfilm éppen amiatt
nem túl érdekes, mert mindent meg lehet benne csinálni” – mondta. Szerinte a
reklámipar rajzfilmjei sokkal inkább követik a szakma fejlődését, mintsem forradalmi
újításokat vezetnének be. „Hála a rendelkezésünkre álló rengeteg pénznek, mi
csak felnagyítjuk a már amúgy is meglevő megoldásokat.”Az
animációt régóta használják a hirdetésekben azért, hogy különlegesen jó minőséget
érjenek el, és a brandet a versenytársaitól megkülönböztessék. 1972-ben a BMP
DDB kreatívigazgatója, John Webster mutatta be a világnak a Schweppes Cresta
dögös jegesmedvéjét, amelyet sokan a médium első igazi felhasználásának tekintenek.
