hero
T.O. 2022. április 20. 11:31
Putyin mellett nem, de Zelenszkij ellen kampányol az állami média
A választások előtti és utáni egy-egy hét esti Híradóinak háborús tudósításait nézte végig a Szabad Európa.

Mint írják, a választások előtti héten természetesen a kampány volt fókuszban. A Fidesz kampányának fő témája pedig a háború volt, azaz annak sulykolása, hogy a „szomszédban zajló háború nem a mi háborúnk”, abból „Magyarországnak ki kell maradnia”. A Híradó riportjai hosszan taglalták, hogy az orosz energiahordozókra kivetett embargó azt jelentené, hogy nem lesz Magyarországon sem olaj, sem gáz, az ország ráadásul mély recesszióba zuhanna. Az ellenzék viszont győzelme esetén azonnal megszavazná ezeket a szankciókat, ezzel pedig teljesen tönkretennék az országot. A főleg Orbán Viktor és Szijjártó Péter nyilatkozataira épülő, öt-tíz perces bejátszások részletesen taglalták azt is, hogy az ellenzék „belerángatná az országot a háborúba”, Márki-Zay Péter pedig ha tehetné, fegyvereket és magyar katonákat küldene a harctérre. Hozzáteszik, a Híradóban nem kapott szót sem Márki-Zay, sem más ellenzéki politikus, hogy elmondhassák, valójában nem akarnak háborút, és hogy nem küldenének magyar katonákat a frontra.

A Híradóban helyet kaptak Volodimir Zelenszkij azon nyilvános kijelentései is, amelyekben az ukrán elnök Orbán Viktornak üzent. A nézők megismerkedhettek az erre adott orbáni reakcióval, mely szerint nem teljesítjük, amit az ukrán elnök kér, mert azzal tönkretennénk Magyarországot. A Híradó kritikátlanul közvetítette azt a kormánypárti kampányelemet is, hogy Ukrajna beavatkozik a magyarországi választásokba, hiszen Zelenszkij egyeztetett a magyar baloldallal, hogy győzelmük esetén teljesítsék Ukrajna minden kérését, és „Zelenszkij minket is be akar rángatni a háborúba”. Azt pedig már a választások után idézték Szijjártótól, hogy „az ukránok fejezzék be a magyarok inzultálását” és azt is, hogy miközben segítséget kérnek, támadnak minket. A Híradóban arról is beszámoltak, hogy Szijjártó bekérette az ukrán nagykövetet, mert az ukránok „nem szidhatják Magyarországot, nem bánthatják a magyarokat”, és hogy Ukrajnának is el kell fogadnia a választások eredményét.

A választások előtt tartott, Ukrajna melletti, Legyen végre béke! címmel rendezett tüntetésről háborúpárti tüntetésként számolt be a Híradó. A számos felszólaló közül csak Juhász Pétert mutatták, és tőle is csak azt idézték, amikor arról beszélt, hogy milyen kevesen mentek ki a demonstrációra. Az ötperces bejátszásban viszont Dömötör Csaba államtitkár, Lomniczi Zoltán CÖF-szóvivő és Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciójának szóvivője is elismételte, hogy a „háborúpárti baloldal háborúpárti tüntetéséről” van szó - olvasható a cikkben, amely szerint a választás után a Híradó valótlanul állította, hogy a Fidesz képviselői nem szavazták meg az Európai Parlament azon állásfoglalását, amelyben az energiahordozókra is kiterjedő büntetőintézkedéseket követeltek Oroszország ellen. Hiába állította Gál Kinga képviselő nyilatkozata alapján a Híradó ennek ellenkezőjét, a Fidesz képviselői igennel szavaztak az állásfoglalás végszavazásán.

A Szabad Európa azt írja, hogy a Híradó beszámolói a valódi harci cselekményekről három-három és fél perces bejátszások, tehát rövidebbek, mint az előttük lévő öt-tíz perces belpolitikai és az utánuk következő négy-öt perces, menekültekről szóló riportok. Ez alól csak a választások előtti Híradó volt kivétel, ahol csupán fél perc jutott a háborúnak.

A harctérről szóló riportok nagy külföldi hírügynökségek (Reuters, AP, AFP, BBC stb.) riportjain alapulnak és kifejezetten tárgyilagosak. A Híradó korrekt módon számolt be Mariupol bombázásáról, a légitámadásokról és arról, hogy nem tudják onnan kimenekíteni a civileket. Mutattak szétlőtt városokat, megszólaltak a támadások túlélői, a kivégzések szemtanúi is. Beszámoltak arról is, hogy Bucsában több száz megkínzott civil holttestére bukkantak (a tömegsírokról készült felvételeket kegyeleti okokból nem mutatják), valamint a Borogyankában talált civil áldozatokról és arról is, hogy Kramatorszk vasútállomását akkor érte támadás, amikor több ezer menekült tartózkodott a környékén. A szemtanúk beszámolói után a Híradóban rendre elhangzik, hogy az oroszok tagadják, hogy civileket öltek volna meg a katonáik, valamint az is, hogy egyre többek szerint történhettek háborús bűncselekmények, és hogy a történtek kivizsgálását követelik. „A világ szeretne tisztán látni a bucsai tömeggyilkossággal kapcsolatban. Több százan halhattak meg, a kérdés hogy milyen körülmények között, ki ölte meg őket és kinek a parancsára” – hangzik el a riportertől.

A harctéri tudósítások tehát alapvetően korrektek és tárgyilagosak, csak néha bukkantak hiányosságokra ezen a téren.

Objektíven számoltak be az országos televíziócsatornák az orosz–ukrán háborúról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szerint. A testület március első hetében vizsgálta a tévécsatornák műsorait (az M1 mellett az ATV, a Hír TV, a TV2 és az RTL Klub adásait), és arra jutottak, hogy az időszakban „objektíven, szakértőket megszólaltatva, több álláspontot szemléltetve, a helyzet komplexitását feldolgozva tudósítottak a szomszédunkban zajló háborúról”, valamint hogy „orosz (vagy akár ukrán) háborús propaganda a mintába került műsorszámokban nem jelent meg”. A jelentés szerint az M1-en „elsősorban a menekültválságnak és a rászorulók megsegítésének szenteltek nagy figyelmet: a humanitárius katasztrófa és segítségnyújtás a híradások mintegy negyedében jelent meg. Ezenkívül a háború eseményeivel, illetve a konfliktus belpolitikai vetületeivel foglalkoztak legtöbbet a csatorna műsoraiban.” Erről a jelentésről egyébként a Híradóban is beszámoltak - teszik hozzá.

Fotó: MédiaKlikk

via Szabad Európa