A cikk eredetileg a Kreatív magazin 7-8. számában jelent meg.

Három huszonéves lány úton Cannes felé egy kis Fiat Unóban, pénzük már elfogyott, ez az utolsó dobás, ha nem jön össze, feladják az álmot, amit egy éve dédelgetnek. Az egycsillagos szállást tudják kifizetni „Cannes-Külsőn”, amikor támad egy ötletük: felhívják a Törleyt, hogy küldjenek nekik 3 rekesz pezsgőt. A riviérán az egyik bárban sikerül ledumálni: az egyik rekesz pezsgőért cserébe a másikat pincérek felszolgálják a vendégeknek. Hosszú percek telnek, fél óra, egy óra. 1996-ot írunk. Megérkeznek az első vendégek a bárba, reklámszakemberek, ügynökségek, producerek, leendő ügyfelek, akiket meg kell győzniük arról, hogy Budapest a legjobb helyszín, ha reklámot akarnak forgatni, és ők a legjobb választás ezeknek a reklámoknak a megvalósításához.

Antal Ilona, Peták Nóra és az amerikai Jennifer Webster hozták létre a Pioneert és mára a legnagyobb márkákat hozzák Magyarországra, 1996-ban az emlékezetes Cannes-i kiruccanás után egy olasz WC-papír reklámfilmjének forgatásával kezdték, majd egy spanyol bank következett, az áttörést 1997 elején a Volkswagen Polo és Jonathan Glazer hozta. Az autóreklám minden létező szakmai díjat elnyert, a Pioneer pedig berobbant. 

Ma, majdnem harminc évvel később már két divízió szolgálja ki a nemzetközi produkciókat, a filmes jött létre később. Lászlóffy Vivien hat éve csatlakozott a reklámokat kiszolgáló csapathoz, és nagyban hozzájárul a profi teniszező múltja, az USA-ban töltött tanulmányai és szakmai gyakorlata ahhoz, hogy olyan lendülettel és olyan rendületlenül tudja a céget az élvonalban tartani, ahogy azt a mára inkább háttérben lévő alapítók is csinálták a legelejétől. Ahogy Antal Icáék, úgy ő is úgy tanulta ki a reklámfilm-gyártást, hogy minden részletébe belekóstolt. Ahogy az elődök is voltak egyben sofőrök, világítók, projektmenedzserek, sales-esek, Viviennek sem derogálnak a kevésbé menedzsment-szintű feladatok. „Három hónapja voltam a cégnél, amikor Danny De Vito-val forgattunk, kiderült, hogy kimaradt a büdzséből az asszisztens. Én ugrottam be, mindenhova elkísértem, én főztem neki a kávét”. Pedig már rég vezető pozícióban volt, előtte nem sokkal került fel az amerikai Forbes 30 under 30 listájára egyetlen magyarként. 

„Amikor megtudta Danny De Vito, hogy önként vállalkoztam az asszisztensi feladatra, azt mondta: megtanítok neked mindent, ami ebben a szakmában fontos”. 

10 százalék esély? Teljes gőzzel!

És, hogy mi lenne az? A professzionalitás közhely, egy szervízcégnek mégis már akkor be kell bizonyítania, hogy tökéletes lesz a megvalósítás, amikor még a legkezdetlegesebb formában létezik a reklámterv. „Alig 10 százalékos sansszal indulunk, mert elképzelhető, hogy eleve három nagy produkciós cég van versenyben, és mindegyik elküldi három különböző országba az agency decket, ami alapján a szervízcégeknek be kell adniuk egy büdzsét”. Manapság már ritkábban fordul elő, hogy a kifejezetten Budapestet kérik, „például olyankor, ha egy különleges pályaudvaron szeretnék megrendezni a reklámfilmet, mert nincs sok olyan Európában, mint a Nyugati pályaudvar”. Ezekben a ritka esetekben viszont sokkal nagyobb eséllyel indulnak, mert akkor mindhárom versenyben lévő produkciós cég tőlük kérhet ajánlatot.

A legnehezebb része a munkájuknak, amíg elérnek a pitch-ig, hisz sokszor sötétben tapogatózva kell beárazniuk a tervezett produkciót. Lehet, hogy még a rendező sincs meg, vagy hiányzik a rendezői treatment. E-mailen érkezik a bekérő a külföldi produkciós cégtől, és sokszor nem veszik az időt és a fáradságot, hogy más formában felvegyék a kapcsolatot velük. 

„Ennél sokkal jobb, amikor egy szuper csapatjáték indul el a másik féllel, de sokszor alig kapunk információt, egyedül kell kitalálnunk a részleteket, ehhez pedig kellenek olyan producerek, akik rendelkeznek elegendő tapasztalattal a reklámfilmek területén”. 

Mivel ebben az etapban ingyen dolgoznak, a tervezési szakaszban Vivien egy vagy két service producerrel állítja össze a büdzsét. Vivien esküszik a folyamatos visszacsatolásra és minél több élő kommunikációra. „Egyszer épp Párizsban voltam egy másik üzleti ügy miatt, de tudtam, hogy ott van annak a külföldi produkciós cégnek is a székhelye, akinek a reklámötletén hetek óta dolgozunk, de nem jutunk dűlőre, kértem gyorsan egy időpontot, este 6-kor odamentem, a meetingre behívtuk az itthoni service producert telefonon és elkezdtünk személyesen egyeztetni, hogy elmozduljunk végre a nulláról”. Ebből lett a világhírű, magyar származású kanadai fotóssal és modellel, Petra Collinsszal készült Nike reklám, ami aztán a Times Square-re is kikerült”. 

Mégis a legfontosabb szempont a bűvös büdzsé, a lényeg a versenyelőny. Kérnek tőlük helyszínt, ez lehet egy konkrét lokáció, vagy berendezendő  stúdió. De nem mindegy az sem, hogy mekkora stábra lesz szükség? Sokkal előnyösebb árajánlatot tudnak adni, ha nem kell külföldről behozni egy teljes stábot, elszállásolni, utaztatni. „Magyarországon dolgoznak kiváló első asszisztensek, operatőrök, az pedig már köztudott a nemzetközi szakmában, hogy a legjobb díszlettervezők magyarok”.   

Charlize Theron kilép egy hatalmas medencéből, aranyruhában vonul végig egy fürdőn. Pedig egy stúdióban forgatták a J’adore Dior-t Budapesten. 

Egy fiú felszalad egy panelház falán, szemben Billie Eilish a 10. kerületi lakótelepi erkélyen virágot öntöz. 

Nike Feel the Unreal, de várjunk csak! Mintha a Lehel Csarnokon is átrohanna a srác, ott lógnak a Pick téliszalámik a jobb sarokban, és melyik híres pesti kávéházban üldögél Trey Jenifer amerikai kosaras, aki a Citibank reklámarca? Gellért szálló helyett Samsung felirat van a hotelen, a concierge végigvezeti a nézőt a történelmi terein, az utolsó képkockákon a budai látképből a Citadella is kivehető. Samsung, Light up your holidays. Mind Pioneer munka.

És még több tucat reklámfilm, olyanok is, amiket itthon soha nem vetítettek, külföldi piacra készülnek, de egy-egy képkockán hirtelen előbukkan valami magyar: egy utcarészlet, egy ismerős homlokzat, a hungarikumnak számító terek gyors vágásban, 

De nem mindenképp látszik a végeredményen, hogy „honi”, az egyik friss munkájuk másról híresült el, a Pioneer gyártotta le az Apple Crush című reklámját, ami miatt a techóriás kénytelen volt bocsánatot kérni. „Ez ránk nem volt hatással, épp ellenkezőleg, azt nézték, vajon hogyan tudtuk megcsinálni a jelenetet, hatalmas kihívás volt ugyanis megépíteni egy ekkora, működőképes hidraulikus présgépet, speciális SFX technikával készült, de meg kellett építeni, műszakilag kiszámítani, hogy melyik elem, mikor és hogyan fog benne felrobbanni. A csodájára jártak a szakmában”. 

A magyar versenytárs inkább partner, nem konkurencia

Magyarországon nem csak ők foglalkoznak reklámgyártással, 2-3 cég van ugyanezen a területen, de Vivien szerint nemhogy megférnek egymás mellett, hanem éppenséggel erősítik egymást. „Így folyamatosan tudjuk tartani a színvonalat”. Ha bármelyikük ide képes vonzani a külföldi produkciós cégeket, akkor azok nem keresik az olcsóbb keleti régiókat.

 „A háború előtt Ukrajna is vonzotta az árérzékeny produkciókat, de Románia és Albánia is jóval olcsóbb. Amivel ezek az országok nem tudnak versenyezni, az a know how, ami viszont nálunk van.”

Borítófotó: Dior