Jogerősen pert nyert a magyar Forbes Bige Lászlóval szemben. A bíróság indoklásában kimondta, a sajtószabadság ebben az esetben fontosabb, mint a felperes személyes adatainak védelme, illetve hogy a Forbes módszertana értékesebb a nyilvánosság számára, mint az üzletember által javasolt számolás.

Az üzletember a Forbes 2021 februárjában megjelent 50 leggazdagabb magyar listájával kapcsolatban indított eljárást. Bige László többek között a következő dolgokat kifogásolta a listával kapcsolatban:
 

• a módszertan pontosságát és azt, hogy egységesen alkalmazták-e az összes érintettre, 
• a számításba bevont cégek körét,
• a számítás alapjául szolgáló üzleti év adatainak „frissességét”,
• a végső becslés pontosságát,
• illetve a személyes adatainak használatát.

Az ügy az első- és másodfok után eljutott a Kúriáig, ami azt a döntést hozta, hogy az eljárást meg kell ismételni. A megismételt eljárás 2023-ban indult, az elsőfokú bíróság Bige Lászlónak adott igazat, ezt az ítéletet változtatta meg most jogerősen a másodfokú bíróság – adta hírül a Forbes. A Forbes szerint a per leginkább arról szólt, hogy megsértették-e a milliárdos személyes adatainak védelméhez fűződő jogát. A másodfokú bíróság döntése alapján ugyanakkor: „a Forbes újságírói tevékenységét oltalmazó sajtószabadság és véleménynyilvánítás alapjogai erőteljesebben érvényesülnek, mint Bige László személyes adatainak védelméhez fűződő önrendelkezési joga.”

A bíróság továbbá megállapította, hogy nem merült fel olyan összehasonlító adat vagy bizonyíték, ami alapján arra lehetne következtetni, hogy a Forbes nyilvános forráson alapuló adatfeldolgozása téves lenne, illetve módszertana ne lenne elfogadható. Hozzátették, hogy: 

„arra sem merült fel meggyőző adat, hogy az alperes a listán szereplő más személyek esetében is az alkalmazott módszertantól eltérő, a felperesre kedvezőtlenebb metódust alkalmazott volna.”

A bíróság szerint a Forbes értesülései a számukra elérhető adatokon alapult, így a 2020-ban leadott beszámolók 2019-es adatainak alkalmazása indokolt volt. Azt is megállapították, hogy az ilyen módon szerkesztett tartalom közérdeklődésre tart számot. 

„Fontos érdek, hogy az olvasóközönség tudomást szerezzen a felperes gazdasági teljesítményéről, az azt befolyásoló körülményekről, mert személye jelentős befolyásoló erőt képvisel egymaga, de a listán szereplő más személyekkel együtt közösen is” – fogalmaztak.

A bíróság szerint nem volt megállapítható, hogy a megjelenés Bige Lászlóra nézve kézzelfogható hátrányos következményekkel járt volna.

Bár Bige László azt az érdekét kívánta érvényesíteni, hogy az általa hivatkozott vagyonelemek és korrekciós tényezők, valamint adatok mentén történjen az értékelés, ezzel szemben az ítélet kimondja, hogy: 

„a nyilvánosság számára értékesebbnek kell minősíteni azt a megoldást, melyet a Forbes alkalmazott.”

(Képek forrása: Forbes archív / Orbital Strangers, Forbes Magyarorszag / Facebook)