Felerősödtek a pénzügyi aggályok az OpenAI körül, miután Sebastian Mallaby közgazdász, a New York Times publicistája arra figyelmeztetett: a vállalat akár már 2027 közepére súlyos készpénzhiánnyal szembesülhet. A szakértő nem hirtelen összeomlást vizionál, hanem egy fokozódó likviditási problémát, amelyet az AI-modellek működtetésének extrém költségei okoznak.
A nagy nyelvi modellek fejlesztése és fenntartása hatalmas adatközpontokat, speciális chipeket, óriási villamosenergia-kapacitást és folyamatos felhőinfrastruktúra-bővítést igényel – melyekről a Kreatív is igen részletesen beszámolt. Ezek a kiadások nemcsak magasak, hanem a felhasználói igényekkel párhuzamosan tovább nőnek. Mallaby szerint az OpenAI költési tempója egyszerűen rendkívüli: a vállalat hatalmas összegeket fordít számítási kapacitásra annak érdekében, hogy modelljei tovább fejlődjenek, és egyszerre tudják kiszolgálni a lakossági és vállalati ügyfeleket.
A befektetői jelentések is alátámasztják a kockázatokat – tette hozzá a DesignTaxi, miután a Fortune belső előrejelzésekre hivatkozva arról számolt be, hogy az OpenAI 2025-ben mintegy 22 milliárd dolláros kiadással számolt, miközben bevételei nagyjából 13 milliárd dollárt tehettek ki. Ez a különbség arra utal, hogy az üzleti modell egyelőre messze nem önfenntartó, és a veszteségek akár tovább is nőhetnek, ahogy a számítási igények emelkednek.
A lap szerint az OpenAI 2026-ban és 2027-ben is bevételeinek körülbelül 57 százalékát égetheti el működés közben. Magyarán minden megkeresett dollár több mint felét továbbra is azonnal elköltik. Bár a felhasználók és az üzleti ügyfelek számának növekedése javíthat a helyzeten, önmagában nem jelent garanciát a fordulatra.
Elemzői becslések szerint a vállalat 2025-ben akár 8 milliárd dolláros veszteséget is elszenvedhetett, 2026-ra pedig már 14 milliárd dolláros mínuszt vetítenek előre. Egyes prognózisok szerint 2028-ra az éves kiadások elérhetik a 40 milliárd dollárt. A legnagyobb tételt az infrastruktúra jelenti: Sam Altman vezérigazgató korábban arról beszélt, hogy az adatközponti beruházások hosszabb távon akár 1,4 ezermilliárd dollárra is rúghatnak.
Az OpenAI közben új bevételi forrásokat keres. Megjelentek a fizetős csomagok, például a ChatGPT Plus és a Go, valamint kísérleti jelleggel reklámokat is tesztelnek a ChatGPT felületén – amiről itt írtunk bővebben. A cél egyértelmű: csökkenteni a függést az előfizetésekből és vállalati szerződésekből származó bevételektől.
A tőkebevonás továbbra is kulcskérdés. A Reuters nemrég arról írt, hogy az OpenAI előzetes tárgyalásokat folytatott egy közel 750 milliárd dolláros vállalatértékelésről, és akár 100 milliárd dollárnyi friss tőke bevonása is szóba kerülhetett. A háttérben egy jövőbeli tőzsdei bevezetés lehetősége is felmerült, ami azt jelzi: a cég hosszú távon a nyilvános piacokra is számít.
Ebben a képletben kulcsszereplő a Microsoft. Az OpenAI 2025. október 28-án közzétett bejegyzése szerint a Microsoft részesedése az átalakított OpenAI Group PBC-ben mintegy 135 milliárd dollárt ér, ami körülbelül 27 százalékos tulajdonrészt jelent. A vállalat emellett 250 milliárd dollár értékű Azure-szolgáltatás vásárlására is kötelezettséget vállalt. A partnerség egyszerre ad stabilitást és jelent óriási, hosszú távú költségterhet.
Mindez nem jelenti azt, hogy az OpenAI biztosan „kifogy a pénzből” 2027-ben. A vállalat maga nem használ ilyen megfogalmazást. Az azonban egyre világosabb, milyen óriási a feszültség az AI-verseny mélyén: a nagyobb és erősebb modellek egyre több számítási kapacitást, adatot és energiát igényelnek. Ha a bevételek gyorsabban nőnek, mint ezek a költségek, a történet könnyen fordulatot vehet. Ha nem, akkor az OpenAI – sok más élvonalbeli mesterségesintelligencia-céghez hasonlóan – továbbra is befektetők és stratégiai partnerek támogatására szorul majd, hogy finanszírozza a következő technológiai ugrást.
