Ezen a nyáron több alkalommal jött velünk szembe a Facebookon olyan hirdetés, amelyben egy mérges fogyasztó/családtag bosszúból megoszt egy linket, amelyen egy kérdőív kitöltése után igen alacsony áron lehet hozzájutni egy márkás hátizsákhoz (de más márkákat más akcióval, például leárazott ajándékkártyával említenek). A sztorik néha belső információk „szivárogtatásával” jelölnek meg egy oldalt, ahol akciósan lehet az adott terméket vásárolni, de megesik, hogy bosszúból teszik közzé, mert „a férjem a beteg gyereket ápolta, és nem ment be dolgozni, emiatt kirúgták”. Már maguk a profilok is árulkodóak: a magukat digitális tartalomkészítőnek nevezők alig 100+ követővel rendelkeznek (szintén álprofilokkal), személyes információk nincsenek róluk, képeik vélhetően stockfotók vagy máshonnan összeollózott fényképek. A profilok jellemzően csak ezt az egy akciót mutatják nyilvánosan, semmilyen egyéb tevékenységükről nincs információ, ahogy elérhetőség sem.

A hirdetéshez kapcsolódó linken szereplő promóció természetesen csak néhány napig él (és mindjárt lejár), a kommentekben pedig számos elégedett vásárló köszöni meg a lehetőséget, reklamációk csak a lassú szállítás miatt érkeznek. A termék ára pedig épp úgy van belőve (995 Ft), hogy ennyit még akár kísérletképpen is sokan rááldozzanak, de erre persze még rájön az ehhez képest sokszoros szállítási költség. A valóságban azonban senki nem kap semmit, és mire reklamálhatna, az akciós oldal is eltűnik…

Nem ez az első eset, hogy a Decathlon nevével ily módon visszaélnek, a cég saját közösségimédia-profilján kiemelt posztként hívja fel a figyelmet a jelenségre.

Az esettel kapcsolatban a Dechatlont is kerestük, akik a következő választ adták: „Az utóbbi időben nagy sebességgel terjednek a mi nevünkkel visszaélő, hamis hirdetések az online térben, különösen a Facebookon. Ezek a hamis kampányok rendszeresen bukkannak fel mindenhol újabb és újabb profilokkal.  A Decathlon Magyarország minden rendelkezésre álló eszközével tiltja és jelenti ezeket a hamis bejegyzéseket, megjelenéseket, valamint figyelmeztetjük a vásárlóinkat is, hogy ne dőljenek be a csalásnak. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a hirdetőplatformok – például a Facebook – ügyfélszolgálata korlátozottan tud segítséget nyújtani az azonnali felszámolásukban” – mondta Herczeg Lilla, a Decathlon marketing- és brandigazgatója. 

Nem ez az első eset

Az esettel Marinov Iván az Urban Legends oldalán is foglalkozott. A dezinformációkat feltáró szakember egy másik, hasonló módon olcsó hátizsák vásárlására buzdító poszt nyomába eredve hívta fel a figyelmet, hogy nem valós ajánlat a 949 forintos The North Face hátizsák, ami jelenleg közel 50 ezer forintért kapható az említett áruház online shopjában.

A poszt alatt többen is fogadkoznak, hogy ők már fizettek, és meg is kapták a hátizsákot – és erről fotókat is közzétettek. Mások arra panaszkodnak, hogy ugyan fizettek, de még a címüket sem kérte el senki. Azonban a csalásra figyelmeztető kommenteket idővel eltüntetik az oldalról. A bejegyzést közzétevő profilon június 26-ai a legrégebbi poszt, és az oldalnak két követője van, az ajánlatot közzé tevő felhasználóról – a profilt hitelesítendő – több fénykép is kint van. Az ilyen típusú átverésekhez azonban a fotókat – rosszabb esetben – létező közösségi oldalakról lopják, jobb esetben mesterséges intelligenciával generálják –  emelte ki Marinov. 

A szakember még hozzátette, hogy hasonló átverési kísérletről 2025 júniusában a Bama.hu is beszámolt Pécs környékéről. Cikkükből kiderül: az oldal, amelyre a hirdetés vezet, első ránézésre a Decathlon hivatalos weboldalára hasonlít, de csak a kérdőív kitöltésére szolgáló funkció működik rajta. A Bama.hu szerint a csalók célja a felhasználók pénzügyi adatainak megszerzése, és ezt később az áruházlánc is megerősítette a lapnak. A Decathlon a Facebook-oldalán már februárban is figyelmeztetett a hasonló – akkor 800 forintért árult The North Face-táskákat ígérő – csalásokra. A csaló posztok, profilok elvileg jelenthetők a Facebookon több indokkal is. De hogy a jelentés után mi történik a platformon, az mostanában elég homályos –  emelik ki a cikk végén. 

A zsigeri érzelmeinkre hatnak

Távolról sem a Decathlon az egyedüli károsult, amióta a Facebook elterjedt Magyarországon, a csalások is megjelentek, és mindig az adott technológiai lehetőségekhez igazodtak az átverési megoldások és a témák. Lévai Richárd közösségimarketing-specialista kérdésünkre elmondta:  „2010 körül Facebook-eseményekkel trükköztek a csalók: jellemzően hotelek nevében gyűjtöttek csatlakozókat és lájkokat. Ehhez egy technológiai kiskaput használtak ki, amit néhány hónappal később változtatott csak meg a Facebook, valószínűleg a magyar piacon terjedő átverések hatására. Valamelyest ide tartozhat az is, ami a 2016-os Trump-győzelmet segítette, hiszen ehhez az kellett, hogy Facebook-felhasználóktól gyűjtsenek személyes adatokat. Akkoriban olyan Facebook-alkalmazásokat lehetett futtatni, amelyekben saját magunk és az ismerőseink adatai alapján adtak meg érdekes eredményeket, ezek az adatok azonban a Cambridge Analytica nevű cégen keresztül politikai kampányok alapjai lettek, jellemzően anélkül, hogy erre a felhasználók engedélyt adtak volna.”

Olyan átverések is nagyon korán megjelentek, amelyek egy márka, esetleg egy közszereplő nevét felhasználva próbáltak adatokat gyűjteni, illetve valamilyen népszerű terméket adtak feltűnően olcsón. Richárd és kollégái Közösségi kalandozások blogukon már 2011-ben is írtak figyelmeztetést ilyen témákról. A szakértő ezekből inkább tipikus példákat emel ki.

„Az utóbbi időben többször jelent meg olyan link a hírfolyamban, amiről úgy tűnik, valamilyen celebritás (sokszor Elon Musk) ad tanácsokat kriptavalutával kapcsolatban, persze a link egy adatgyűjtő oldalra vezet.

Többször találkoztunk olyan esetekkel, amikor látszólag egy ismerősünk oszt meg egy balesetről szóló cikket (amiben be is jelöl minket) azzal a szöveggel, hogy sajnos az egyik barátunk is érintett. A cél itt is általában az adatgyűjtés.

A rendkívüli termékakciókkal operáló átverések is rendszeresek, a Lego Millenium Falcontól a JBL hangszórón át szinte mindennel találkoztunk már. Tipikusan 90 százalék körüli kedvezményt kínálnak a posztok, ráadásul nagyon hitelesnek tűnnek, hiszen a kommentek között sok elégedett »vásárló« jelez vissza magyarul, hogy ők már megkapták a terméket. Ezek a linkek általában weboldalakra vezetnek, ahol vásárolni lehet, de egy kis kutatásból mindig kiderül, hogy nem érdemes, mert sem a terméket nem fogjuk megkapni, sem a pénzünket nem látjuk viszont.”

Persze nem csak a hírfolyamban terjednek a csalások, gyakran üzenetben érkezik az átverés. „Egy időben sokszor előfordult, hogy egy ismerősünk (de legalábbis annak látszó személy) kérte, hogy ha kapunk egy SMS-kódot a Facebookból, írjuk meg neki, mert ez szükséges számára a belépéshez – pedig ilyenkor a csalók a saját kétfaktoros hitelesítésünk kódját kérték tőlünk.

A Facebook-oldalak adminjai pedig szinte naponta kapnak olyan üzeneteket, amelyekben próbálják őket megijeszteni azzal, hogy el fogják veszíteni az oldalukat vagy a hirdetési fiókjukat, ha nem kattintanak azonnal a Facebook egyik ellenőrző linkjére. Ami persze egy adathalász oldal valójában.” (Ez utóbbiból mi is kaptunk, szerencsére elég gyanúsnak találtuk, hogy ne klikkeljünk – a szerk.)

Az átverések célcsoportjában pedig bárki állhat – a magánszemélyek ugyanúgy, mint a cégek munkatársai, akik oldalakért és fizetési adatokért felelnek – szögezi le Richárd. „Változatos témákkal operálnak – személyes segítségkérés, közszereplők tanácsai, pornográf tartalmak, termékakciók, kamu nyereményjátékok, ijesztgetés a céges oldal elvesztésével… valamelyik témára reflexből reagálunk, hiszen így vannak kitalálva ezek az átverések. Hatnak a zsigeri érzelmeinkre, így lehet, hogy csak akkor ébred fel bennünk a gyanú, amikor már késő. Egy biztos: minél kevesebb tapasztalata van valakinek az ilyen átverések felismerésében, annál nagyobb a valószínűsége, hogy előbb-utóbb áldozat lesz. Ezért fontos a megfelelő tájékoztatás és edukáció.”

És mégis mit tehet egy „hírbe hozott” márka?

Lévai Richárd szerint átveréstől függ, de jellemzően a következőket érdemes megtenni: fontos, hogy tájékoztassuk a potenciális áldozatokat a saját felületeinken vagy akár a sajtón keresztül. Azokat a posztokat, hirdetéseket, ahol a csalás terjed, egyrészt érdemes dokumentálni, másrészt pedig jelenteni kell a Meta felé (illetve más platformok esetén az üzemeltető felé), erre rögtön a poszt, illetve a hirdetés mellett van lehetőség. Minél többen jelentjük, annál nagyobb az esély, hogy gyorsan fog reagálni a platform.

Megfontolandó az is, hogy feljelentést teszünk az ügyben a rendőrségen. Nem biztos, hogy ennek lesz valódi következménye, de a feljelentés a Meta felé is erősebb presszió lehet.

Ha van lehetőségünk rá, fontos, hogy vegyük fel a kapcsolatot a Meta ügyfélszolgálattal. Sokak számára ez sajnos csak akkor lehetséges, ha előfizetnek a Meta Verified szolgáltatásra (általában ez adja a kék pipát is, amiért már a Decathlon is folyamadott – a szerk.), így ugyanis közvetlen kapcsolatot kapunk a Meta csapatához. 

A jogszerűtlen védjegyhasználat perelhető

„A védjegyet alapesetben a védjegyjogosult engedélyével lehet használni, de vannak ez alól kivételek. Ilyen például hogy a védjegyet a védjegyjogosult engedélye nélkül is lehet használni olyan áruval kapcsolatban, amelyet a védjegyjogosult hozott forgalomba. Ezt hívják jogkimerülésnek, és ez a szolgáltatásokra is vonatkozik” – nyilatkozta megkeresésünkre dr. László Áron, az Oppenheim Ügyvédi Iroda ügyvédje. 

„Jelen esetben a North Face védjegyet, amely az árura, tehát a hátizsákra vonatkozik, és a Decathlon védjegyet, amely a szolgáltatásra (kereskedelem), akkor lehet jogszerűen használni, ha a reklám mögött – mert ez bizony reklámnak számít – valós ajánlat áll. Tehát amennyiben a Facebookon megadott linken elérhető kérdőív kitöltése után valóban jár egy ingyen North Face hátizsák a Decathlontól, a védjegyhasználat jogszerű. Ugyanakkor, amennyiben átverésről van szó, tehát a kérdőívet kitöltők nem kapnak semmit, a védjegyhasználat jogellenes, és fel lehet ellene lépni. 

A védjegyjogosultnak számos lehetőség áll rendelkezésére, ha a hasonló jogsértést meg kívánja akadályozni. A legegyszerűbb módja a poszt jelentése a Facebooknak, amely általában egy napon belül dönt a hasonló panaszról. Emellett lehet védjegybitorlási pert is indítani, és csalás miatt feljelentést tenni. A kérdés mindig az, hogy mivel állunk szemben, és mit érdemes bevetni ellene, más szóval igényel-e ágyút a veréb, vagy elég a kereplő” – szummázza a jogász.   

Az NMHH nem indíthat hatósági eljárást, de közbenjárhat

Az Internet Hotline (IH) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala által, közérdekű feladatellátás keretében, 2011 óta működtetett internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálat, ahol azon dolgoznak, hogy az internet biztonságosabb hely legyen, jogi segítséget és technikai tanácsokat nyújtanak – írta megkeresésünkre az NMHH.  Az IH-hoz azokat az online tartalmakat lehet bejelenteni, amelyekről a bejelentő azt feltételezi, hogy jogsértők, vagy károsak lehetnek a kiskorúak fejlődésére. Bárki bejelentést tehet, felhasználók, fogyasztók és érintett cégek egyaránt.  

Az Internet Hotline az alábbi nyolc kategóriában fogad bejelentéseket a  weboldalon elérhető űrlapon keresztül vagy ezen az e-mail címen. A kategóriák között szerepel gyermekkel szembeni online szexuális bántalmazás, gyermekpornográfia; hozzájárulás nélkül közzétett tartalom; online zaklatás; adathalász tartalom; rasszista, valamely közösség ellen uszító tartalom; illegális pszichoaktív szerek népszerűsítésére, fogyasztására felhívó tartalom; erőszakos, illegális cselekményre felhívó, azt népszerűsítő tartalom; valamint egyéb, kiskorúakra káros tartalom. 

Pénzügyi online visszaélésekkel összefüggésben az adathalász tartalom kategória a legrelevánsabb: abban az esetben választhatja ezt a kategóriát a bejelentő, ha olyan, interneten elérhető tartalmakról szerez tudomást, melyek célja, hogy személyes (név, lakcím, születési adatok, felhasználónév, jelszó) vagy pénzügyi (bankszámlaszám, bankkártya azonosító adatai, PIN-kód) adatokat csaljanak ki a szándékosan megtévesztett személyektől.

Az adathalász tartalom kategóriában a hamis banki oldalak, a hamis befektetések, a hamis webáruházak, a piacteres átverések, a csomagküldő szolgáltatás nevében történő hamis online megkeresések, valamint az egyéb adathalász weboldalak (például egyes szolgáltatók nevével történő visszaélések) jelenthetőek be. 

A bejelentés alapján indított vizsgálat azonban nem hatósági eljárás, az Internet Hotline tevékenysége során nem gyakorolhat hatósági hatáskört, és hatósági eszközöket sem alkalmazhat – tájékoztatott az NMHH. A bejelentés nem minősül hatósági ügynek, ennek megfelelően az Internet Hotline nem kötelezhet senkit a bejelentő által sérelmezett tartalom eltávolítására, és bírságot sem szabhat ki.  Az Internet Hotline a tartalom- és tárhelyszolgáltatókat keresheti meg, törekedve arra, hogy a bejelentett, potenciálisan internetes visszaélést megvalósító tartalmat a szolgáltató minél gyorsabban megvizsgálja és megtehesse a szükséges intézkedéseket.

Fontos kiemelni, hogy az Internet Hotline nem a márkavédelem, hanem egy átfogóbb közérdek védelmében jár el. Tehát például egy banki logó jogszerűtlen használata, a reputációs veszteség miatt a pénzintézet jogosult a fellépésre. Az Internet Hotline nem ezen a jogalapon kéri a tartalom eltávolítását, hanem a potenciális adathalászat ténye alapján.

2022 ősze óta az IH szorosan együttműködik a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Kiberbűnözés Elleni Főosztály munkatársaival a pénzügyi online visszaélésekkel összefüggésben érkezett bejelentések vizsgálatában. Emellett a bejelentőt is tájékoztatja a lehetőségeiről, így arról, hogy miként jelentheti ő maga is a tárhelyszolgáltatónak a weboldalt; csalás gyanúja esetén a rendőrségi feljelentés lehetőségéről; adott esetben fogyasztóvédelemhez, békéltető testülethez való fordulásról; valamint a jövőbeni hasonló esetek elkerülése érdekében pedig a prevencióról. 

Akár 10 évet is kaphatnak az elkövetők 

A leírt elkövetési módszer a rendőrség előtt is ismert. „Általánosságban elmondható, hogy a rendőrség a feljelentések megtételét követően a bűncselekmények teljes körű felderítése érdekében az elkövetés körülményeit valamennyi esetben egyedileg vizsgálja és a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben meghatározottak szerint folytatja le a nyomozást” – tájékoztatta szerkesztőségünket az ORFK Kommunikációs osztálya.  

A hivatkozott bűncselekménytípus az ún. online piactéren elkövetett csalások kategóriájába tartozik. A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 373. § (1) bekezdésébe ütköző csalás miatt kiszabható szabadságvesztés tartama – értékhatártól függően – 2 évtől 10 évig terjed. A Btk. 375. § (1) bekezdésébe ütköző információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás miatt kiszabható szabadságvesztés tartama – értékhatártól függően – 3 évtől 10 évig terjed. A szabadságvesztés mellett más büntetések (pl. pénzbüntetés) is kiszabhatók.

Az online térben elkövetett csalások tárháza sajnos eléggé változatos – figyelmeztet az ORFK. A rendőrség azonban az online csalásokkal kapcsolatban elért eredményeiről a Mátrix Projekten keresztül tájékoztatja a lakosságot. Ezekben a közleményekben egy dolog közös: konkrét eseten keresztül hívják fel az olvasók figyelmét, és az áldozattá válás elkerüléséhez adnak hasznos tanácsokat. 

Amennyiben mégis megtörténik a baj, és valaki csaló áldozatává vált, javasolják, hogy mielőbb tegyen feljelentést a rendőrségen.  A nyomozó hatóság számára segítség, ha a sértett az elkövetővel kapcsolatos információkat rögzíti és azt a rendőrségi feljelentéshez csatolja. Ez akkor is kiemelten fontos, ha a kiszemelt áldozat ébersége miatt nem valósul meg a csalás, mert bejelentésével, feljelentésével segíthetik a rendőrség munkáját és tehetnek azért, hogy mások se váljanak hasonló csalások áldozatává. Az ORFK arra kéri az érintetteket, hogy lehetőség szerint próbáljanak minden apró részletet megjegyezni, ami szintén segíthet majd egy esetleges nyomozás során. A bejelentés, feljelentés megtehető személyesen, vagy a rendőrség oldalán is, illetve a 06-80-555-111-es ingyenes zöldszámon, ami a nap 24 órájában rendelkezésre áll.

Kiemelt kép: Philipp Tükenmez / unsplash.com