Kedves Péter,

a Kreatív kérdésére válaszolván azt mondtuk, hogy az online közönségmérési tender eredményéről nem kaptunk hivatalos indoklást, valójában még azt is megkérdőjelezzük, hogy az ajánlatkérési eljárást lehet-e egyáltalán tendernek nevezni. Erre a nyilatkozatunkra Te nemes egyszerűséggel azt válaszoltad, hogy „nem igaz”. Az állításunkat természetesen fenntartjuk, ezért feltétlenül indokolt, hogy tisztázzuk Veled a részleteket ‑ egyrészt mint a pályázat főszervezőjével, másrészt mint az IAB elnökével.

Az eljárás lezárásaképpen kaptunk Tőled egy szűkszavú e-mailt, idézet belőle:
„Az értékelési folyamatba éppen ezért több érintett cég szakértőit is bevontuk, akik szakmai, hirdetési és piaci szempontokat figyelembe véve fogalmazták meg a döntést, miszerint 2010. végéig egy másik kutatócéggel fogunk szerződni.”

Erre mind a GfK, mind a Medián vezetőjétől kaptál válasz e-mailt, és ebben ez olvasható:
„A tender előkészítése során többen is, többször is hangsúlyosan említettétek a transzparenciára törekvést, az ezt elősegítő áttekinthető és tiszta pontrendszert. Ezért kérem, hogy mielőbb küldjétek el a pontrendszer szerinti értékelést, a szöveges indoklással együtt.”

Ezt mindmáig nem kaptuk meg, gyanúnk szerint nem is létezik. Vagyis az általatok ígért és általunk elvárt hivatalos indoklás nem született meg. Ehelyett három héttel később kaptunk egy esetlegesnek tűnő felsorolást, miért is az Ipsos volt a jobb. Néhány példa az indoklásból:

„- A másik ajánlattevő által ajánlott csomag kipróbált működő, Ti több elemet a következő hónapokra vállaltatok.”
Ezt akkor ott kénytelenek voltunk látatlanban elfogadni, hiszen nem ismertük a másik fél pályázatát. Most viszont meglepődve olvastuk Rabbit blogján [Ihász Ingrid, az Arcus Interactive senior médiatervezőjének blogja – a Szerk.], hogy a jövő év első felében teljesen és alapjaiban megújul a Gemius-Ipsos rendszer. Ugye akkor kimondhatjuk, hogy a fenti indok egyszerűen nem állja meg a helyét?

„- A másik ajánlattevőnek évek óta működő és a piac által elfogadott tervezőszoftvere van, mely összehasonlíthatóvá teszi a különböző médiatípusokat és ez által segíti az internetes hirdetési piac fejlődését.”
A Webaudience médiatervező rendszere tavaly ősz óta működik, míg a Gemius-Ipsos hasonló rendszere talán még most sincs kész. Kérlek, javíts ki, mit értünk félre. Milyen online tervezőszoftverről nem tudunk, amelyet a piac évek óta nagy megelégedettséggel használ?

„- A másik ajánlattevő árazása teljesen tiszta és transzparens”
Kétségtelen tény, hogy a Webaudience árrendszere értékarányos, míg az általatok preferált árazás szerint egy kis ügynökség ugyanannyit fizet a médiatervező eszközért, mint a tízszer, százszor akkora forgalmat realizáló mega-ügynökség. Innen már csak egy lépés, hogy a néhány tízezer látogatójú website ugyanannyit fizessen az auditért, mint az Origo, a CEMP [Central European Media & Publishing – a Szerk.] vagy a Sanoma. Véleményünk szerint az általatok választott árrendszer legfőbb következménye a kisebb szereplők ellehetetlenítése.

A Webaudit tíz évvel ezelőtt a hazai online tartalomipartól kapta a megbízatását, míg a mostani döntésetek ennek a szektornak a bevonása nélkül született. Arra kérünk, hogy mint az Interactive Advertising Bureau (IAB) elnöke, magyarázd meg, miért nem az IAB széles körű tagsága hozta meg a teljes szakmát érintő döntést, miért csak a folyamat lezárása után alakult meg a média szekció. Ha a döntést azok a cégek hozták meg, amelyek az IAB elnökségét alkotják, akkor a tagság miért lett kizárva? Meggyőződésünk, hogy még most sem késő bevonni az IAB tagságát, két-három hónap alatt végig lehet vinni a teljes folyamatot a pályázatok ismertetésétől a vitákon át a végszavazásig., és akkor talán senki sem érezné úgy, hogy egy tudtán és akaratán kívül létrejött, nem feltétlenül előnyös döntést kell elszenvednie. Ezen a pár hónapon semmi sem múlhat, hiszen a most kiválasztott termék amúgy is csak fél év múlva fog elkészülni, és tudomásunk szerint még senki sem kötött szerződést az általatok megnevezett győztessel.

Természetesen nem vonjuk kétségbe, hogy a bírálat a legjobb szándék mellett folyt, ugyanakkor az eredmény tekintetében komoly kétségeink vannak. Arra kérünk, fejtsd ki részletesen, hogy mitől jó ez a döntés a magyar tartalomszolgáltatóknak, és mitől jó a kis és közepes ügynökségeknek. És főleg hogyan fogja védeni a döntésetek a hazai tartalomipar ma még létező pozícióit a sorban érkező magyarított giga site-ok piacnyerésével szemben. Miért képviselné a hazai webszektor érdekeit a nemzetközi cégekkel szemben a globális piacon érdekelt gemius? Az online és a print vetélkedésében miért állna a web oldalára a printet tíz éve szolgáló Ipsos? Minden kontroll hiányában mi garantálja az adszerver piacon erősen érdekelt Gemius pártatlanságát?

Az online közönségmérési pályázatot megnyugtatóan kizárólag az IAB tagság jóváhagyása zárhatja le. Amennyiben ragaszkodtok ahhoz, hogy a magyar internet jövőjét befolyásoló kérdésekben a döntés néhány kiválasztott cég privilégiuma, akkor legalább azt a dokumentumot mutassátok be, amelyben aláírásával ellenjegyzi a döntést annak a 18 cégnek a felelős vezetője, amelyek szerepelnek az Ipsos általatok jóváhagyott sajtóanyagában, amely mint az „online médiatender” hivatalos eredménye került be a magyar online szaksajtóba.

Csak halkan jegyezzük meg, hogy mi még nem hallottunk olyan tenderről, amelynek az eredményét az egyik pályázó hirdette volna ki, ez a megoldás alighanem kiérdemli a hungaricum címet. Már csak azért is, mert több általunk nagyra becsült szakemberrel összhangban egy dolgot teljes biztonsággal állíthatunk az eddigi eljárásról: azt, hogy nagyon magyaros volt.

Üdvözlettel:

Hann Endre és Varga Károly

A levél közlése után a GfK a következő megjegyzés megjelentetésére kérte a Kreatívot: "Ezúton szeretnénk jelezni, hogy a Medián nyílt levelének tartalmától a GfK elhatárolódik."