A belső konfliktus akkor robbant ki, amikor az AP egyik mesterséges intelligenciáért felelős vezetője, Aimee Rinehart egy Slack-üzenetben az mondta kollégáinak, szerinte elképzelhető, hogy a jövőben az újságírók elsősorban terepmunkát végeznek – interjúkat készítenek, információkat gyűjtenek –, majd a jegyzeteket egy nagy nyelvi modellnek adják át, amely ezek alapján automatikusan megírja a cikk első változatát. Ez időt spórolhatna a szerzőknek, különösen olyan témáknál, amelyek iránt nem éreznek különösebb lelkesedést. „Az AI-jal szembeni ellenállás hiábavaló” – tette hozzá.

A semafor.com beszámolója szerint Rinehart úgy véli, sok szerkesztő kifejezetten előnyösnek tartaná, ha az első cikkváltozatot mesterséges intelligencia írná meg. Véleménye szerint a riporteri munka és a jó íráskészség két külön képesség, és ritkán jár együtt magas szinten. 

Felvetése komoly felháborodást váltott ki az AP újságírói között. Többen úgy fogalmaztak, hogy a mesterséges intelligencia feltétlen hívei lebecsülik a szakma egyik legfontosabb ismérvét: a világos, minőségi írást,  amely nélkül maga az AP sem létezne. Egy tapasztalt riporter nem csupán információkat gyűjt: értelmezi a történéseket, árnyalatokat ad hozzá, és olyan narratívát épít fel, amely segíti az olvasót a világ megértésében. Ezzel szemben egy algoritmus által írt első cikkváltozat  elsimíthatja ezeket az árnyalatokat, és mechanikus, sablonos szövegekhez vezethet.

A hírügynökség igyekezett lehűteni a kedélyeket. Az AP vezetése hangsúlyozta: a belső vita nem jelenti azt, hogy az AI a közeljövőben átvenné az újságírók munkáját. A mesterséges intelligenciát elsősorban fordításra, összefoglalásra, leiratkészítésre vagy a tartalmak címkézésére használják – vagyis olyan területeken, amelyek segítik, nem pedig helyettesítik a szerzőket. 

A konkrét vita a médiában zajló szélesebb konfliktust jelzi. Miközben az újságírók nagy része világszerte tart attól, hogy a nagy nyelvi modellek veszélyeztetik a munkájukat, a szerkesztőségek igyekeznek alkalmazkodni az AI fejlődéséhez. Nemrégiben az Axel Springer vezérigazgatója, Mathias Döpfner is arról beszélt egy konferencián, hogy azok a médiacégek, amelyek nem használják ki a mesterséges intelligencia lehetőségeit, könnyen lemaradhatnak a versenyben. 

Az újságírás (legalábbis bizonyos műfajai) azonban egyelőre védett a teljes automatizációval szemben. A riporterek sokéves munkával kiépített kapcsolatrendszere olyan érték, amit a nyelvi modellek nem tudnak reprodukálni, ezért sokan úgy vélik, a jövő inkább a munkamegosztásról szólhat: az algoritmusok segítenek feldolgozni az adatokat, miközben a történetek felkutatása, értelmezése és hiteles tolmácsolása továbbra is az újságírók feladata marad. 

Mások ugyanakkor figyelmeztetnek: azzal is számolni kell, hogy a médiapiac gazdasági modellje átalakul. Elemzések szerint az AI-alapú keresők és összefoglalók csökkenthetik a híroldalak forgalmát, ami akár pénzügyi összeomláshoz is vezethet a hirdetési bevételekre épülő médiában. 

Forrás: semafor.com

Nyitókép: Pexels/Tim Samuel