Egyre kevesebben járnak moziba, ráadásul a jegyek felét a fővárosban adják el, így nem csak a folyamatosan növekvő jegyárak jelentenek problémát a filmszínházak számára, hanem az infrastruktúrális hátrány. Ezzel szemben a televízió sokak számára elérhető, a magyar háztartások 96 százaléka rendelkezik tévével, sok nem is eggyel – derül ki az NMHH elemzéséből.

A KSH adatai szerint a mozilátogatók száma a hatvanas évek óta csökkent. Ez a tendencia 2014 és 2019 között tört meg egy időre, ekkor ugyanis a látogatók száma meredeken, ötven százalékkal nőtt. A felívelésnek a koronavírus-járvány vetett véget, a jegyeladások ekkor történelmi mélypontra zuhantak. A jelek szerint a pandémiát követően a mozi talpra állt, mivel 2022-ben a látogatók száma nagyjából kétharmadával nőtt.

A 2023-as évben a legsikeresebb magyar film a Semmelweis volt, amire a Filmforgalmazok Egyesülete adatai alapján 161 339 darab jegyet adtak el. Külföldi filmek közül a Barbie tarolt leginkább a hazai mozikban, az alkotásra 686 197 néző volt kíváncsi. 

Az elemzésből kiderül, hogy a hazai mozifilmek elsődleges forrásának a közszolgálati televíziókat tekinthetjük, hiszen az MTVA négy csatornája csaknem annyi produkciót vetített, mint 30 kereskedelmi vetélytársa együtt, ráadásul a televíziók mozifilmkínálata műfaji szempontból is jelentős eltéréseket mutatnak. 

A közszolgálati csatornák elsősorban a dráma műfajába sorolható alkotásokat és a vígjátékokat mutatták be, de mellettük kiemelt figyelmet szántak a klasszikus irodalmi művek filmes adaptációinak, ami kínálatuk 11 százalékát tette ki. Emellett szerepet kaptak a társadalmi vonatkozású szatírák (a kínálat 5 százaléka), valamint történelmi filmek is, amik a program 2 százalékát adták. 

A kereskedelmi adókon jóval népszerűbbek a vígjátékok, ez a kínálat 55 százaléka, de előfordulnak krimik (8 százalék), illetve kaland- és akciófilmek (6 százalék). A többszöri ismétlésekben a kereskedelmi filmcsatornák bizonyultak hatékonynak, amik átlagosan huszonötszörösére emelték az egész estés filmek nézettségét.

A kutatásból az is kiderül, hogy minél régebben készült el egy film, annál több néző volt rá kíváncsi. Ennek inkább az volt az oka, hogy a hatvanas-hetvenes években még bevett gyakorlat volt, hogy egy-egy filmet akár hónapokig játszottak a filmszínházakban. Ennek megfelelően az 1949 és 1970 között gyártott hazai mozifilmek nézettségéhez semmit sem tudott hozzátenni a televíziós bemutatás. A legnagyobb televíziós támogatást a 2010–2019 közötti produkciók mondhatják magukénak, esetükben negyvenkétszeresére nőtt a nézőszám.

A kutatás további részleteit itt olvashatják az érdeklődők. 

(Képek forrása: Adobe Stock, Facebook / Semmelweisfilm )