Görgényi – aki a ‘90-es években aktív After Crying zenekarban tevékenykedett és angol szinkronfordítóként is dolgozott – előbb a miniszterelnök szimpatizánsa, majd a kormányváltás után a miniszterek hivatásos szövegírója lett. A Fidesz 1998-as győzelme után a politikába bekerülő Görgényi „elképesztően gyengének” látta a jobboldali sajtó és a kormány kapcsolatát, amin szerinte változtatni kellett.
A cikk bemutatja, hogyan építkezett a kétezres évek második felétől a Fidesz politikai kommunikációja Görgényi, és egy másik, korábban civil területen dolgozó kreatív, egy bizonyos Habony Árpád gondolatai mentén. A volt restaurátor egyre nagyobb befolyással bírt, amerikai mintára főleg felmérésekre épített. A Habony-féle új kommunikációs csapatban Görgényi lett az, aki az Orbán-beszédeken dolgozó szövegírókat is összefogta.
„Jóllehet Orbán a mai napig maga írja a beszédeit, az őt kiszolgáló szövegírók is fontos fogaskerekei a politikai gépezetnek. A közvélemény-kutatások alapján ugyanis a kreatív stáb ,,beméri”, mik azok a témák, amelyeket az emberek fontosnak tartanak. A beszédírók ötleteket vagy akár magának a beszédnek a gerincét írják meg, Orbán ehhez teszi hozzá a tudását, így alakítva ki a végső szöveget”
– fogalmaz a cikk.
A Fidesz brutális kommunikációs gépezetével foglalkozó anyag még a szintén zenében is aktív, és nem sokak által ismert Fűrész Gábor (Kaukázus, Magashegyi Underground) szerepét emeli ki. Fűrész közgazdásznak tanult, később szociológusként teremtett biztos egzisztenciát. Igazán a politikai marketing érdekelte, tulajdonos lett a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézetben is.
„A Kód fontos szereplője lett annak a politikai technológiának, amely az illiberális államot kiépítő Orbán politikai kommunikációjában segédkezett, még akkor is, ha csak amolyan végrehajtóként, a nyilvánosság előtt titokban tartott felméréseket végezte el.”
A teljes cikket a hvg360-on lehet elérni.
Kép: Noam Chomsky - The 5 Filters of the Mass Media Machine, Al Jazeera, Youtube

