MOME Open: A piac kezdi megérezni az akadálymentességi szabályozás hatását
Az új akadálymentességi szabályozás életbe lépésével a jogszabályi megfelelés csak a minimum: valódi versenyelőnyt az inkluzív, rendszerszintű tervezés jelent, amely eleve a társadalmi sokféleségre épít. Már törvény is kötelezi a szemléletváltást, de a szakemberek még hiányoznak. Az inkluzív tervezés során nem az embereket próbáljuk a rendszerhez igazítani, hanem a rendszert tervezzük az emberek sokféleségéhez.
Nem ajánlásról, hanem kötelezettségről van szó, így a következő években várhatóan erősödik a piaci nyomás ellenőrzések, panaszok, tenderkövetelmények és reputációs kockázatok formájában. A megfelelés kérdése így egyre inkább működési és versenyképességi tényezővé válik.
Hivatalos nyomtatvány kitöltése, időpontfoglalás szakrendelésre, banki ügyintézés mobilon, eligazodás egy ismeretlen városban vagy online kárbejelentés: a hozzáférhetőség ma már nem az épített környezetre korlátozódó kérdés, hanem a szolgáltatási és digitális infrastruktúrák alapfeltétele. Nem létezik átlagos felhasználó, a hozzáférhetetlenség bevételkiesést jelent a vállalkozásoknak. A Magyarországon is életbe lépett akadálymentességi szabályozás nyomán már nem az a kérdés, hogy szükség van-e hozzáférhetőségre, hanem, hogy az intézmények, szolgáltatások és digitális rendszerek képesek-e strukturálisan alkalmazkodni a társadalmi sokféleséghez.
Közös világ, ami többféleképpen működik
Az inkluzív tervezéssel olyan termékek és szolgáltatások jönnek létre, amelyek a lehető legszélesebb felhasználói kör számára érthetőek, használhatóak és méltányosak. Ez
nem pusztán technikai kompetencia, hanem rendszerszintű tudás: jogi, design-, technológiai és érintetti tapasztalat integrációja. Jelenleg ez a komplex, strukturális megközelítés még korlátozottan érhető el a piacon. A MOME Open Inkluzív design képzése erre a kompetenciahiányra reagál.
Az inkluzív tervezés azt jelenti, hogy nem külön világot építünk speciális igényekre, hanem közös világot, ami többféleképpen működik.
A szervezetek számára az inkluzív tervezés nemcsak társadalmi felelősség, hanem kockázatcsökkentési és minőségbiztosítási stratégia. Aki nem utólag igazodik, hanem eleve a sokféle felhasználói valóságra tervez, csökkenti a jogi és reputációs kitettségét, mérsékli az utólagos javítási költségeket, és robusztusabb, hosszabb életciklusú megoldásokat hoz létre. Az inkluzív design szemlélet beépítése a mindennapokba azért is jó egy vállalatnak, mert azon túl, hogy a fogyasztóinak kedvez, a befektetőket is jobban vonzza, növeli a tenderképességét és a közbeszerzési versenyelőnyét is.
„Az inkluzív megközelítés innovációs előnyt is jelent. A szélsőségesebb felhasználási helyzetekre tervezett megoldások gyakran mindenki számára jobbá válnak. Például a siket és nagyothalló emberek hozzáférését szolgáló feliratozás mára széles körben használt funkcióvá vált zajos környezetben vagy mobilhasználat során” – emelte ki Pintérné Sosity Beáta, designkutató és fogyatékosságügyi aktivista, a MOME Future Care Lab doktori kutatója, az Atelier Disability Design és a CTRL+ALT+CRIP Magazin társalapítója, valamint MOME Open most induló Inkluzív design képzésének vezetője.
A hozzáférhetőség nem szűk csoportok ügye, hanem társadalmi léptékű realitás. A KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint a fogyatékosságra vonatkozó kérdésre válaszolók 4,0%-a, mintegy 274 ezer fő vallotta magát fogyatékossággal élőnek. Ugyanakkor a mindennapi működésben megélt funkcionális korlátozottság jóval szélesebb érintettséget mutat: a válaszolók körében közel 640 ezer fő (9%) súlyosan, 1,8 millió fő (27%) mérsékelten korlátozott. De közvetlen családtagokat is beleszámítva a fogyatékosság közvetlenül vagy közvetve akár 2-3 millió főt is érinthet. Ez már önmagában társadalmi lépték. A fogyatékosságok nagy része ráadásul nem látható, nemzetközi becslések szerint 70–80%-uk láthatatlan, ami a mindennapi gyakorlatban könnyen vezet kizáráshoz vagy a probléma alábecsléséhez.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A közlekedésben az inkluzív tervezés nemcsak az információk többcsatornás közlését jelenti, hanem a fizikai hozzáférés biztosítását is. A lépcsők mellett rámpák és liftek, az alacsonypadlós járművek, az akadálymentes peronkapcsolatok és az egyértelmű tájékoztatási rendszerek együtt alkotnak működő infrastruktúrát.
A közszolgáltatásokban és az ügyintézésben az inkluzív tervezés a folyamatok átláthatóságát és kiszámíthatóságát jelenti. Világos, lépésről lépésre követhető struktúrát, közérthető nyelvezetet, egyértelmű visszajelzést és hibamegelőző megoldásokat, valamint többféle hozzáférési útvonalat, nem kizárólag egyetlen digitális csatornát.
Az inkluzív design ezért nem áll meg a technikai hozzáférhetőség ellenőrzésénél, hanem azt vizsgálja, hogy a rendszer érthető, méltányos és különböző működési állapotok mellett is használható-e.
A jelentkezési határidő 2026. február 25., a képzés 2026. március 2-án indul.
