Rövidesen bejegyzik az első állami tulajdonú sportmarketingcéget Magyar Sportmarketing Kht. néven. Az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) apparátusán belül szerveződő társaság a magyar sportfinanszírozást szándékozik megreformálni azzal, hogy az eddig a saját maguk értékesítési nehézségeivel küzdő szakszövetségek marketingtevékenységét átvállalva egységes formában lépnek a hirdetési piacra, növelve ezzel a reklámhelyek felületi értékét. A megnőtt hirdetési bevételekből – közhasznú társaság lévén – a magyar sportot kívánják támogatni, így a profit egyenesen a szakszövetségek kasszájába kerül. A Magyar Sportmarketing Kht. stábja főleg az ISM kommunikációs és marketingcsapatából áll öszsze, de külső szakemberek felvételét is tervezik. Az eddigi aktív médiaszereplést szervező ISM-gárda lemond köztisztviselői mandátumáról, de a kht. alkalmazottaiként továbbra is szervezi a minisztérium marketingkommunikációját. A közhasznú társaság nem rendelkezik majd nagyobb költségvetéssel, mint amit eddig az ISM marketingre költött; szponzori pénzek bevonásával kell a büdzsét akkorára duzzasztani, hogy a szakszövetségek fejlesztése valóban kivitelezhető legyen.

Hármas funkció
Az állami tulajdonú sportmarketingcég alapítása egyébként nem új gondolat a minisztériumban: a tárca a megalakulása óta készül egy olyan projekt megvalósítására, amelynek keretében profi módon végezné a gyakran saját erőből magát eladni képtelen szakszövetségek menedzselését. A sportmarketingpiacon számtalan cég próbálkozik ezzel a családi bt.-től a nagyobb marketingcégekig.

„Kettős trend figyelhető meg: egyrészről a gazdaság, a sportpiac egyre erősödik, másfelől a legtöbb szakszövetséghez meglepően kevés pénz áramlik” – foglalta össze a fő problémát Váczi János volt minisztériumi főtanácsos, az alakuló kht. vezetője. A minisztérium elképzelései szerint a Magyar Sportmarketing Kht. három alapvető funkciót látna el: a magyar válogatott csapatok kereskedelmi és közvetítési jogainak, marketing- és szponzorációs lehetőségeinek értékesítését, a szakszövetségek marketingjének kidolgozását, valamint a minisztérium kommunikációját. A nemsokára startoló cég abban bízik, hogy a szakszövetségek nagy számban fordulnak majd hozzá; ha 10-15 szövetséggel szerződést kötnének, a hirdetőknek sokkal több eseményt, ennek következtében nagyobb számú megjelenést kínálhatnak. Míg egy kevéssé népszerű sportág eddig alig talált eseményeihez szponzort, a jövőben a csomag részeként ők is kaphatnak a hirdetési bevételekből. Váczi János megfogalmazása szerint: a szövetségeknek pénzt, a szponzoroknak meg átlátható marketingstratégiát kínálnak; ezzel pedig az egész magyar sportot tudják támogatni.

Útban a segítség
A magyar válogatott, illetve az olimpiai csapat marketingügyeit illetően a létrejövő kht.-nak meg kell egyeznie a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB) is, egyelőre azonban csak abban született döntés, hogy a cég konzultánsi munka keretében együtt dolgozik a MOB-bal. A bizottság eddig maga intézte a magyar válogatott, illetve az olimpiai öt karika „értékesítését”; évente 400 millió forintos bevételt produkált (ennek fele naturális javakban jutott el a magyar sportolókhoz), illetve biztosította saját működését. A MOB egyébként üdvözli a minisztérium kezdeményezését. Török Ottó, a Magyar Olimpiai Bizottság igazgatója úgy véli: „Már régóta szükség volt egy olyan cég létrehozására, amely a nem látványsportok szövetségeit is képviseli, és egységesen lép fel a magyar sport érdekében.” Az igazgató szerint számos terület van, ahol már régóta igény van az összefogásra. „Évente sok millió forintot veszítünk a sportolók be-, illetve kiutaztatásával, amely jelenleg, néhány kivételtől eltekintve, egyéni szervezés alapján történik.” A MOB emellett olyan üzleti terv kidolgozását várja az ISM-től, amely részletesen kifejti: a jövőben mennyi pénzre számíthatnak, és fennmaradnak-e azok a naturális támogatások, amelyek lehetővé teszik a bizottság működését.

Szövetségek
Az elképzelések realizálódása azonban nemcsak a MOB-on múlik, hanem azon is, hogy sikerül-e a tárcának annyi szövetségest maga mögé állítani, amennyivel érdemes szponzorok után kutatni. A szakszövetségek többsége egyelőre még nem értesült a minisztérium szándékáról, így pontosan nem tudják, mennyiben segít majd rajtuk az új állami cég. Az ötletet egyébként jónak tartják, ám a kevésbé népszerű sportágak szövetségei úgy érzik, rajtuk nemigen tud segíteni egy ilyen kezdeményezés.

A sportmarketingpiac számos szereplője mellett az egyik legerősebb a főleg élsportolók menedzsmentjével foglalkozó Aplus Sportmarketing Kft. A Kovács Koko István magyarországi szerepléseit szervező cég régebben a Magyar Televízió azon reklámperceinek értékesítésével is foglalkozott, amelyeket a szakszövetségek kaptak közvetítési díjként. A sportági szövetségek ilyen típusú bevételeit a jövőben nyilván a minisztérium által létrehozott vállalkozás kezeli, ez azonban nem aggasztja az Aplust, hiszen a cég, amely elsősorban sikercsapatokkal és személyekkel foglalkozik, a jövőben olyan nevek népszerűsítésén dolgozhat, mint az olimpiai bajnok Csollány Szilveszter, vagy a hasonlóan sikeres vízilabda-válogatott.