Nemrég összefutottam egy ismerősömmel a Bem Moziban, akit még az első, BA-bölcsész gyakornokságom alatt ismertem meg. A régi – jól kezdődik – Merlinben dolgoztunk együtt független színházi társulatban. Akkor is azon feszültünk, hogy oké, hogy a darab halad a maga útján, de hogyan kommunikáljuk? Eljönnek a bemutatóra elegen? Ki ismer valódi újságírókat? Akkor mondta nekem valaki, hogy a kulturális marketing röviden annyit jelent, hogy kell hozzá pénz.

Még menőnek számítottak a Facebook-posztok, végtelennek látszottak az e-mail threadek és gyűrődve utaztak a táskába dobott plakátok. Ha jobban belegondolok, az egyetlen kommunikációs forma, ami semennyit sem változott az elmúlt 15 évben, az a matrica. A matricák akkor és most is a független terület egyik legjobb informátorai voltak, emellett kitartok (bármelyik jobb hely vécéje megmondja!). Fent említett ismerősöm végigtolta az éveket, amiket nem jellemez más, mint a lehetőségek folyamatos beszűkülése. Mégis arról mesélt, hogy új helyet nyitnak a Bem környékén.

A KultNapot azért szerveztük, hogy összehozzunk kulturális területen dolgozókat és beszéljünk arról, ki hogyan oldja meg, mit javasol, mi vált be, min dolgozik és hogyan oltja a maga tüzeit. Bármelyik területet nézzük, nincs, akit ne érintene a felülről irányított, erőből tolt kultúracsinálás gyakorlata vagy az elmúlt években ránkgyűrűzött válság. De bármelyik este nézek körbe a városban, mindig annyi minden van, hogy sosem jutok el mindenhova, ahova szeretnék.

Erősen szubjektív tanulságokat gyűjtöttünk nektek a tegnap összesen hat paneljéről. A nap végi workshop sávokban a Bookline (Andó Enikő), a Hangvető (Venczel Sára és Pálfi-Szabó Brigitta) és a Believe (Herendi Ráhel) munkatársai tartottak kisebb csoportokban workshopot.

Aki lemaradt, itt böngészheti át, pontosan miről.

Hogyan vonjuk be az MI-t kreatív és művészi alkotói folyamatokba 

A Berlinben élő Szauder Dávid előadása közelebb hozott ahhoz, hogy megértsem, hogy a most mindent elárasztó AI-eszközökre épp így érdemes tekinteni (egyelőre): eszközökként. De minimum akkora volumenű  eszközként, ahogyan az internetet tanultuk meg e-mailezéstől Pongozáson át az első állatos videók feltöltéséig. És még azt is láttam, hogyan képzel el a mesterséges intelligencia egy Donald Trump tiszteletére épített parkos játszóteret (funkyn!).

Doku-mentalisták: Hogy szuggerálj magadnak közönséget online?

A dokumentumfilmek és a hírportálok elmúlt években megerősödő viszonya jó példa arra, hogyan lehet utat kaszálni akkor, mikor a klasszikus módszerek már régen nem működnek és a Youtube sem a legjobb barátunk. A résztvevők – Lengyel-Szabó Péter (Telex.hu, videórovat-vezető), Fuchs Máté (dokumentumfilm-rendező), Gyureskó Enikő (Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete, elnökségi tag) és Fränk Barbara (Compact TV, vezető producer) – tapasztalatai megerősítettek abban, hogy élő eseményekben, közösségi vetítésekkel támogatott bemutatókban, speciális helyszínekben mindig érdemes gondolkodni. Több doksit az éterbe!

Modern mecénások — Hogyan támogathatják hatékonyan a kultúrát a nagyvállalatok?

Sok projekt vágyik a maga Joe bácsijára. A vállalatok és kulturális projektek találkozása akkor lesz igazán win-win helyzet, ha a tartalom, a kreatív oldal a lehető legkevesebb kompromisszummal tud működni. Németh Flóra (Telekom, PR & Content Product Owner) és Szalkai Réka (Mastercard, marketingigazgató) két, a kultúrafinanszírozásban aktív márka képviselőjeként beszélt egyebek mellett az együttműködés, a tartalom fontosságáról.

Hova terelje a tartalmat a kulturális kommunikációs? Célcsoportok, influenszerek

A Magyar PR Szövetség Kulturális PR tagozatával együttműködésben Balogh Máté András beszélgetett a kult sajtózás mélybugyrairól Mechiat Zinával (Uniomedia, Media Director), Berényi Mariannával (Néprajzi Múzeum, kommunikációs főosztályvezető) és Jávor Zsófiával (Müpa, PR vezető). A beszélgetésen szóba került, hogy a kulturális termékek célközönségét nem lehet úgy szegmentálni, mint a hagyományos termékekét, így azon érdemes dolgozni, hogyan lehet jobban nyitni és elérni azokhoz a felhasználókhoz, akik amúgy nem feltétlen találkoznak gyakran művészekkel. 

Szóba került az is, hogy a kulturális sajtó egyre nehezebb helyzete (lásd például Sirbik Attila friss cikkét a művészeti folyóiratok helyzetéről), a kritika sajnos majdhogynem eltűnt, és a digitális kontentnyomás miatt maguk a szereplők is egyre több saját tartalommal jönnek előre, ami ugyan érdekes, de nem mindig hálás feladat. Abban is egyetértettek a vendégek, hogy alkotás és kommunikáció általában jobb, ha külön kézben van.

Van egy ötletem, de kit érdekel? Az alkotói munka és a biznisz

Alkotó és manager párosokat hoztunk össze kibeszélni, miért vált alaptétellé: ha jól megy egy zenekar, jó a banda, ha rosszul, rossz a management? Vagy ha jól fut egy előadás, jó a darab, de ha rosszul, rossz a marketinges csapat? Zenei és színházi mellett az irodalmi terület képviselőivel is azt fejtegettük, mennyiben irányítja az alkotói gondolkodást az üzlet. 

Dr. Szemere Gabriellával (Central Kiadói Csoport, ügyvezető igazgató) & Berg Judittal (író); Polgár Csabával  Örkény Színház, színész, rendező; Örkény Stúdió, művészeti vezető) & Biró Árpád Leventével (Örkény Színház, kommunikációs és marketing vezető); illetve Pécsi-Szabó Dénessel (Up Music Budapest alapító; Budapest Showcase Hub társalapító; Zenei Menedzserek Szövetsége, elnökségi tag) & Sági Viktorral (producer, gitáros, Jazzbois) arra jutottunk, a legjobb az, ha sehogy. 

Margit-negyed tanulságai

A Margit-negyed 2021-ben, lezárásokkal teli időben kezdett kiépülni, mára pedig már érezni a projekt felhajtó erejét. Ongjerth Dániellel (a negyedben szakmai tanácsadó, 11_11, társalapító; kulturális menedzser), Rozgonyi-Kulcsár Viktóriával (Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, produkciós vezető, alapító, intézményvezető) és Pénzes Borókával (Szépművészeti Múzeum, projektvezető; Képező projektgaléria, alapító) beszéltünk a negyed folyamatos növekedéséről. Bartók-negyed után érkező 2. kerületi projekt alakulását nézve a nehézségek ellenére is úgy tűnik, a lokális, közösségi gondolkodás erősítése meghálálja magát.

Az eseményről hamarosan galériával is beszámolunk. 

Fotó: Szabó Réka