A News Corp. akkori jogelődje, a News Limited 1989-ben több Hong Kong-i és bermudai székhelyű érdekeltségét is eladta más vállalatoknak, mert egy intenzív terjeszkedés során a cég felélte pénzügyi tartalékait, és az átstrukturálástól remélték a pénzügyi egyensúly helyreállítását. A News Limited viszont árfolyam-ingadozás miatt jelentős, 2 milliárd ausztrál dollárnyi veszteséget halmozott fel, és azért harcoltak 25 évig, hogy ezt áthárítsák az ausztrál költségvetés terhére.
Az ausztrál adóhivatal, az Australian Tax Office (ATO) viszont sokáig ellenállt a nyomásnak, egészen addig, amíg az ausztrál szövetségi bíróság 2013 júliusában úgy határozott, hogy az árfolyam-ingadozásból eredő veszteség az ausztrál törvények szerint leírható, az indoklásban pedig többek között az olvasható, hogy "a kivetett adó mértéke az adófizető esetében túlzó volt". Az ATO a jogi lehetőségeinek megvizsgálása után végül nem fellebbezett az ítélet ellen.
A választás hatalma?
A költségvetés eredetileg 600 millió dollárt fizetett volna vissza Murdoch cégének, ez végül 882 millióra kúszott, miután hozzáadták a késedelmi kamatokat is. Mindez egyébként a News Corp. pénzügyi jelentéséből derült ki, amiben ez a tétel egy "külföldi adóhatóságtól származó befizetésként" van feltüntetve. A pénzt viszont nem a News Limited közvetlen jogutódja, a News Corp. kapja meg, hanem a tavaly kettévált médiavállalat tévés-filmes szárnya, a 21st Century Fox számlájára írják majd a Guardian értesülései szerint.
Az ügy pikantériája egyébként az, hogy miután a bíróság a News Corp. javára döntött tavaly júliusban, a médiavállalat az épp akkor zajló szövetségi parlamenti választások során erős össztűz alá vette az akkor hivatalban lévő munkáspárti kormányt és Kevin Rudd miniszterelnököt. A választást végül a jobbközép koalíció nyerte Tony Abbott vezetésével.
A kifizetés annak fényében is furcsa, hogy az ausztrál költségvetés hiánya az előrejelzések szerint 17 milliárd dollárral 47 milliárd dollárra nő a 2013-2014-es pénzügyi évben, és Joe Hockey pénzügyminiszter komoly költségcsökkentő lépéseket irányozott elő az idei költségvetési tervben.
Adóoptimalizálási technikák
A harmadik ok, ami reflektorfénybe állítja az esetet az, hogy az elmúlt néhány évben egyre nagyobb port kavar a nemzetközi (média-)vállalatok által helyi szinten befizetett adó mértéke, ugyanis egyre több ország szemét szúrja az, hogy ezek a cégek az adott piacon realizált bevételük egészen apró töredékét fizetik be adóként annak köszönhetően, hogy adóparadicsomokon keresztül "optimalizálják" a bevételek után fizetendő terheket.
Tavaly júniusban például a Kreatív Online is beszámolt arról, hogy az amerikai szenátus az Apple-t támadta, amiért a cég az elmúlt 4 évben összesen 74 milliárd dollár nyeresége után nem fizetett adót különböző adóoptimalizálási technikák révén.
Hasonló adózási elvet követ a Google és még rengeteg más multinacionális vállalat is, amelyek Írországon vagy Hollandián keresztül mozgatják bevételüket offshore-országokba, például a Bermuda-szigetekre. A Google a hasonló tranzakciókkal körülbelül évi 2 milliárd dollár nyereség után nem fizet adót. Az angol parlament egyik bizottsága 2012 novembere óta kétszer kérdezte ki a céget az adózási technikáiról, a Google ugyanis 2006 és 2011 között összesen 10 millió font adót fizetett Nagy-Britanniában, miközben bevétele ez idő alatt majdnem 11 milliárd fontot tett ki, a francia hatóságok több mint 1 milliárd dolláros adókötelezettséget próbálnak behajtani a vállalaton.
