A kutatócég azt vizsgálta meg, hogy a vállalatok honlapjukon adnak-e tájékoztatást a CSR-tevékenységeikről, és melyek az online CSR-kommunikáció erősségei és gyengeségei. A vizsgálat időpontjában a top100 magyarországi nagyvállalat társadalmi szerepvállalásának online kommunikációja kevéssé hatékony, mintegy 36 százalékos volt. A vizsgált vállalatok közül csak öt érte el a 75 százalék feletti eredményt - 84 százalékkal a Magyar Telekom végzett az élen. A telekommunikációs szolgáltatókat a közműszolgáltatók követik 66 százalékos eredménnyel, majd 50-50 százalékkal a vegyipari és gyógyszeripari cégek következtek.
A 100 legnagyobb magyar vállalat közül 16 egyáltalán nem rendelkezik magyar nyelvű honlappal, és van olyan is, amely több weboldalt tart fenn. A vizsgált 80 oldal közül 20-on semmilyen CSR-tartalmat nem találtak, eszerint a vállalatok közel 40 százaléka nem foglalkozik a CSR webes kommunikációjával.
A társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos kommunikáció erősítésére mindössze 10 honlapon alkalmaztak különféle video és flash eszközöket és az információátadást-átvételt segítő alkalmazásokat, ugyanakkor egyik sem alkalmas a vélemények kifejtésére, az oldalak nem interaktívak. A Top100 cég közül mindössze két honlap kialakításakor gondoltak a gyengénlátókra, a többi vállalati honlapon nincs lehetőség a betűméret növelésére, vagy a gyengénlátó-verzió alkalmazására.
Az utóbbi időben egyre többen hívják fel a figyelmet a CSR fontosságára, a szakma részéről több kezdeményezés is indult. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és az ARC idei közös ügynökségi pályázatán a társadalmi felelősségvállalás témakörében nyújthatnak be óriásplakát- és citylight kreatívokat a jelentkezők.
A Pannon június 1-ére meghirdette a Társadalmi Felelősségvállalás Napját. A kezdeményezéshez a McCann-Erickson, az Ericsson, a HP, a Nokia, a Richtern, a United Way, a Tesco, az ATV, a Danubius, a Hír TV, a Klub Rádió, a Sláger Rádió és a Tv2 csatlakozott. A vállalatok és a médiumok arra kívánják felhívni a figyelmet: a versenyszféra jelentős szerepet játszik Magyarországon a társadalom életében, közterhei megfizetésén messze túlmenően részt vállal a kultúra működtetésében, a civil szféra segítésében, a szociális gondok enyhítésében - miközben a médiajog a jelenlegi gyakorlat szerint alkalmazása megnehezíti akár bünteti is, hogy a cégek ilyen irányú erőfeszítéseiről hírt kapjon a nyilvánosság.
