A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és OOH, vagyis Out of Home Tagozata részletes szakmai állásfoglalást nyújtott be Karácsony Gergely főpolgármesternek, valamint a Fővárosi Közgyűlés tagjainak a rendelettervezet társadalmi egyeztetése keretében. A szövetség személyes szakmai egyeztetést is kezdeményezett, és felajánlotta támogatását, illetve együttműködését a Fővárosi Önkormányzatnak.
Az MRSZ állásfoglalásában hangsúlyozta: teljes mértékben egyetért azzal, hogy a városkép védelme, a közterületek rendezettebb használata és esztétikusabbá tétele, valamint a jogszerű és átlátható működés közös érdek.
A szervezet szerint Budapest számára ugyanakkor nem a működő, bevételt termelő, közérdekű kommunikációra is használható, jogszerűen létrehozott közterületi médiafelületek általános felszámolása lenne előnyös. Ehelyett átlátható, arányos, szakmailag megalapozott, versenysemleges és városképi szempontból is vállalható szabályozás kialakítását tartja indokoltnak.
Az MRSZ és az OOH Tagozat ezért azt kéri, hogy a rendelettervezet elfogadása előtt készüljön részletes, számszerű és nyilvános hatástanulmány, a főváros pedig folytasson érdemi egyeztetést az érintett piaci, kerületi és közlekedési szereplőkkel. Az állásfoglalás szerint a tervezet olyan mértékű változásokat idézhet elő a fővárosi közterületi reklámpiacon, a fővárosi és kerületi önkormányzatok bevételeiben, valamint a közlekedési vállalatok reklámfelületeinek hasznosításában, amelyek részletesebb szakmai, gazdasági, versenyjogi és alkotmányossági vizsgálatot tesznek szükségessé.
A reklámszövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy Budapest Főváros Önkormányzata jelenleg mintegy 110 milliárd forintos finanszírozási hiánnyal küzd. Álláspontja szerint ebben a helyzetben csak részletes gazdasági számítások alapján lehet felelősen meghozni olyan szabályozási döntéseket, amelyek csökkenthetik a főváros érdekkörébe tartozó közlekedési vállalatok, önkormányzati szereplők vagy kerületi partnerek éves bevételi lehetőségeit.
Az OOH Tagozat szakértői számításai alapján a reklámfelületekhez kapcsolódó árbevétel a közlekedési vállalatok, a közterület-hasznosítási rendszerek és a kerületi együttműködések esetében évente összesen sok száz millió forintos nagyságrendet is elérhet.
A szervezetek szerint a jelenlegi előterjesztésből nem állapítható meg részletesen, hogy a tervezett tilalmak és korlátozások mekkora bevételkiesést okozhatnak a fővárosnak, a BKV-nak, a BKK-nak, a kerületi önkormányzatoknak, illetve az érintett közszolgáltatási és piaci szereplőknek.
Az állásfoglalás kitér az utcabútorok fogalmára is. Az MRSZ hangsúlyozza, hogy az utcabútor nem kizárólag az utasvárót jelenti: a jogszabályi meghatározás az utasváró mellett a kioszkot, a közművelődési célú hirdetőoszlopot, valamint az információs vagy más célú berendezéseket is magában foglalja.
A szövetség szerint ezért az utcabútorokon történő reklámelhelyezés és azok hasznosítási lehetőségeinek túl széles körű korlátozása nemcsak a reklámpiacot érintheti, hanem a kerületi önkormányzatok fejlesztési, közterület-hasznosítási és lakossági tájékoztatási mozgásterét is szűkítheti.
A rendelettervezetet az MRSZ szerint versenysemlegességi és piacra jutási szempontból is részletesen meg kell vizsgálni. A szervezet úgy látja, hogy a javaslat jelenlegi formájában kizárhatja vagy érdemben korlátozhatja a közterületi reklámeszközök jelentős részének elhelyezését, miközben a fennmaradó lehetőségek a gyakorlatban kevés felülettípusra koncentrálódhatnak. A reklámszövetség ezért annak vizsgálatát is szükségesnek tartja, hogy a tervezett szabályozás eredményezhet-e indokolatlan piaci koncentrációt, illetve aránytalanul korlátozhatja-e egyes szereplők piacra jutását.
Az MRSZ álláspontja szerint általános tiltások helyett differenciált, arányos, eszköz- és szolgáltatósemleges szabályozást kellene kidolgozni. Egy ilyen rendszer különbséget tehetne az egyes reklámeszköz-típusok, a közterülethez vagy utcabútorhoz kapcsolódó felületek, a kizárólag reklámcélú és a közérdekű funkciókat is ellátó eszközök, valamint az újonnan létesítendő és a már jogszerűen működő felületek között.
Az MRSZ és OOH Tagozata a rendelet elfogadása előtt azt javasolja, hogy készüljön részletes, számszerű és nyilvános hatástanulmány a tervezet gazdasági, önkormányzati, közlekedési vállalati, kerületi, jogi, versenyjogi és piaci következményeiről.
A javaslatok között szerepel a fővárosnál, a BKV-nál, a BKK-nál, a kerületeknél és az érintett közszolgáltatási szereplőknél várható bevételkiesés bemutatása, valamint annak vizsgálata, hogy a tervezet milyen hatást gyakorolhat a kerületi önkormányzatok fejlesztési és közterület-hasznosítási lehetőségeire.
A szervezetek emellett jogi kockázati elemzést kérnek a rendelettervezet versenysemlegességi, piacra jutási, alkotmányossági és európai uniós jogi kockázatairól. Érdemi szakmai egyeztetést kezdeményeznek a piaci szereplőkkel, a kerületi önkormányzatokkal és a közlekedési vállalatokkal, továbbá azt javasolják, hogy a főváros az általános tiltások helyett dolgozzon ki differenciált, arányos, eszköz- és szolgáltatósemleges szabályozási alternatívát.
Borítókép: Budapest Főváros Önkormányzata, előterjesztési dokumentum
