Ha nem is a járvány előtti szinten, de azért visszatértek a nézők a mozikba. Ennek oka, hogy idén már nagy kasszasikereket láthattunk: miközben százezres látogatottsággal már sikeresnek nevezhető itthon egy film, a Top Gun idén az 540 ezres nézőszámot is túllépte a magyar piacon, amivel most a toplista első helyén áll. 

Ráadásul a legnézettebb filmek 2022-es listája a Cinema City hálózatában még nem végleges, hiszen december közepén száll ringbe az Avatar folytatása is. Azt, hogy James Cameron mozija két hét alatt mit hoz, nehéz megjósolni, de az, hogy összességében az első részre egymilliónál is többször váltottak jegyet, sokat sejtet. 

A Cinema City  listájából kitűnik a Minyonok: Gru színre lép is, ami a nézettségi lista második helyével az egyetlen családi film az első tízben, az pedig egyáltalán nem meglepő, hogy egy Marvel-film, a Thor: Szerelem és mennydörgés zárja a dobogót – előbbi 518, utóbbi 407 ezer nézőt vonzott a mozikba országosan. Jó jel az is a Cinema Citynek, hogy a legjobb tíz közé 250 ezres látogatószám alatt be sem lehetett bekerülni.

A Cinema City tehát nem panaszkodik. Sőt, a jövő év még jobb lesz számításaik alapján. Ugyan az utóbbi hetekben bezárásokról és dráguló jegyárakról szóltak a hírek, a valóság ennél kedvezőbb szemükben. 

Csak a hétköznapokat árnyékolja be például a rövidebb nyitvatartás, és az is csak a kevésbé népszerű korai időpontoktól veszi el a műsoridőt, a kulturális szabadidőeltöltésnek pedig még mindig az egyik legolcsóbb formája maradt a mozi – mondja Buda Andrea, a Cinema City PR- és marketingigazgatója. 

Nem is terveznek nagy stratégiai változtatásokat a marketingre szánt forrásokban: a filmeket a forgalmazók promotálják, ők pedig továbbra is a moziélményt hirdetik, az pedig leginkább a Valentin-naphoz, a nyári időszakhoz és a Filmünnephez kapcsolódik. Sokszor a nemzetközi kampányok vezetik fel a filmeket, célcsoportjuk, a fiatal generáció pedig már nem igényli, hogy egy előzetes magyarul szólaljon meg. 

Az viszont változást jelentett, hogy a Cinema City nyári kampányában – ami idén kivételesen két héttel korábban, június közepén indult, majd meg is hosszabbították azt július végéről augusztus végére – visszaszorult a kültéri hirdetések jelentősége.Ebben az időszakban a hirdetési költségvetésük csaknem felét (46  százalék) a tévés, valamivel több mint negyedét (26 százalék) pedig az online fórumokra költötték. 

Az egyik legnagyobb siker pedig az volt, hogy az őszi Filmünnep alkalmával, amikor is kedvezményesen lehetett mozijegyet váltani, összességében 23 százalékkal több nézőt könyveltek el, mint a referenciaévnek számító 2019-es évben.  

Míg a koronavírus-járvány előtt hetente 4-7 filmet mutattak be a Cinema City mozijaiban, ez a bezárásokat is magába foglaló időszakban átlagosan 1-2 filmre esett vissza. A jelenlegi helyzetben már újra 6 premier jut egy hétre. További optimizmusra ad okot, hogy 2023-ban áprilistól kezdődően kéthetente, néha hetente jön egy-egy blockbuster – meséli Buda Andrea. 

Nem is vetélytárs a streaming?

Ha pedig mozi, akkor nem lehet elmenni a streaming hatása mellett sem. Buda Andrea elmondta: nem tekinti a szektort vetélytársnak, kommunikációjukban is a mozizást kimozdulós programként különítik el az otthoni filmezéstől. Megerősítette ezt a gondolatot a több fővárosi mozit (Corvin, Puskin, Művész, Toldi, Tabán, Kino) üzemeltető Budapest Film Zrt. (BuFi) vezérigazgatója, Liszka Tamás is, aki elmondta: meglepő, de a nemzetközi elemzések azt mutatják, hogy sokak szubjektív érzékelése ellenére valós és jelentős hatása nincsen a streamingnek a mozilátogatottságra.

Az viszont egyre jellemzőbb, hogy a mozi és a streaming premierdátumai igen közel esnek egymáshoz, ezért a filmek a korábbinál rövidebb ideig élnek meg a mozivásznon. 

„Így kiélezettebbé vált a forgalmazók küzdelme a főműsoridős vetítésekért és a hosszabb távú műsoron tartásért. Azok a filmek, amelyek nem a premier előtti marketingköltések, hanem a saját minőségük és a szájhagyomány révén jutottak el sok nézőhöz, most valamivel kevesebb eséllyel számíthatnak jelentős nézőszámra” – jellemzi a mostani helyzetet a BuFi vezetője.

Érdekes az is, hogy meghatározó volt 2022-ben a streamingszolgáltatók reklámkampányainak száma is a mozivásznon, amiből látszik, mára a két platform nem versenytársa, hanem egymás kiegészítője lett.

Demeter István, a szolnoki Tisza Mozi vezetője viszont árnyalja a képet, szerinte az elkövetkező évek nehézségei közé fog tartozni a streaming térnyerése: úgy véli, az online szereplők kedvező áraival és kínálatával a hagyományos mozik nem tudnak versenyezni. „A mi feladatunk a színházéhoz hasonlóan a közösségi programok tervezésében és megvalósításában fog rejleni. Az itt és most erejében” – fogalmaz. 

Egy célcsoport még nehezen visszacsábítható

Nehezíti a mozik helyzetét, hogy a 35-40 évesnél idősebb korosztály, ami az artmozik célközönségét is jelenti, a családosokkal együtt lassabban tért vissza a vetítésekre.

Érzékeli ezt a Cinema City is, hiszen a budai (Mammut, Allee) részén található mozijaikban is magasabb ezen korosztály aránya, miközben többi filmszínházukat jellemzően a 16-35 évesek látogatják a legnagyobb számban. Ezért is örültek, hogy az idősebbeket megcélzó Beugró a Paradicsomba című film Julia Roberts és George Clooney főszereplésével a legnézettebb tíz mozi közé került 2022-ben, a november végi adatok alapján.

Az idősebb korosztály elnyújtott visszatérése árnyékolja be az artmozikat üzemeltetők örömét is. 

„Minden mozis arra számított, hogy a koronavírus-járvány okozta visszaesés után 2022-ben már visszatérünk a korábban megszokott nézőszámokhoz. Ezt a várakozást az elszabaduló energiaárak és az infláció felülírták, így a hazai és európai mozik továbbra is a 2019-es eredményeik 60-70 százalékát regisztrálják” – mondja Liszka Tamás.

„Míg korábban egy-egy eseményhez, rendezvényhez kötődő kampány volt a jellemző, az elmúlt időszakban magukat a klasszikus mozikat és a moziba járás különleges élményét helyeztük előtérbe” – árulta el hirdetéseik tartalmával kapcsolatban, amely kampányok fő hordozói a közterületi plakátok és a közösségi médiamegjelenések voltak 2022-ben. „Nagyon fontos, hogy a mozizás klasszikus hagyománya ne keveredjen össze az audiovizuális időtöltés egyéb formáival. A mi filmszínházaink ugyanis sokkal inkább a kulturális ágazathoz, semmint a szórakoztatóiparhoz sorolhatók. Számíthatunk arra, hogy jövőre is lesznek Oscar-díja és cannes-i, velencei, berlini fődíjas filmek. Amivel kevésbé tudunk kalkulálni, az az infláció, pontosabban a meredeken emelkedő költségeink és a nézők fizetőképessége közötti különbség mértéke” – árnyalja a képet a BuFi vezetője.

A szolnoki Tisza Mozi a közösségi médiára esküszik, ha hirdetésekről van szó, az előző évekhez képest reklámjaik nagy része is az online térbe tevődött át, és ezt egészítik ki rádiós, nyomtatott megjelenésekkel, a plakátok kihelyezésével azonban teljesen felhagytak. 

Persze azt Demeter István is kiemeli, hogy a tévében vagy az online térben hirdetett filmek népszerűsége természetesen magasabb, de számít az is például Szolnokon, hogy szerveznek-e az adott filmhez közönségtalálkozót vagy egyéb beszélgetést, kísérőprogramokat. 

„Az idei őszi nemzetközi filmfesztiválunkon olyan filmszakmabeli mestereket tudtunk meghívni a zsűribe és részvételükkel mesterkurzust tartani, akik nemcsak hazánkban, hanem Európa- és világszerte is ismertek. Ez az Alexandre Trauner ART/Film Fesztivál 2022 októberében öt nap alatt naponta kétszáz hallgatót vonzott tíz felsőoktatási képzőhelyről, látogatóik száma pedig meghaladta a négyezret. Olyan neves zsűritagjaink voltak idén mint Ternovszky Béla, a Macskafogó legendás animációs mestere vagy Deák Kristóf Oscar-díjas filmrendező, a sztárvendég pedig Emir Kusturica szerb filmrendező volt.”

Bizonytalan, mennyire ugranak meg a költségek, és ez hogyan érinti a jegyárakat

Megkérdeztük a mozikat arról is, milyen rezsiárakkal kalkulálnak jövőre, illetve hogy terveznek-e áremelést. A budapesti artmozik esetében az energiaár az energiaszolgáltatókkal kötött szerződésük alapján a mindenkori világpiaci árakkal párhuzamosan változik.

Annyi biztos Liszka Tamás szerint, hogy “lényegesen többet” kell költeniük jövőre rezsire, ezért 2023-ra a felhasznált energiamennyiség 25 százalékát szeretnék megtakarítani. 

Nem meglepő, hogy a rázósnak ígérkező évet nézve nem tudják még, milyen jegyárakkal kapcsolatos lépésekre kényszeríti őket a világpiaci helyzet. Az azonban biztos, hogy az artmozikat üzemeltető Budapest Film küldetésének része, hogy a piacinál kedvezőbb jegyárral dolgozzanak, különösen a hazai és az európai művészfilmek esetében. 

A szolnoki Tisza Mozi a villanyra 2024-ig, a gázra 2025-ig még a tavalyi áron szerződött, így ott az energiaárak miatt biztosan nem terveznek jegyáremelést. 

Jelentős rezsiemelkedéssel kalkulál viszont a Cinema City: eddig átlagosan hétszeres árat prognosztizáltak maguknak, de azt ők is tudják, hogy ez akár magasabb is lehet. Eddig egyébként évente egyszer, decemberben vagy január első napjaiban emeltek árat, erre viszont idén a rezsiköltségek emelkedése miatt már októberben sor került. Akkor nominális értéken 300-350 forinttal növekedtek a jegyárak, viszont bevezették minden mozijukban a kedvezményes szerdai jegytípust, ami egységesen, korosztálytól függetlenül most már a diákjegy ára alatt kínál mozizási lehetőséget az árérzékeny nézőiknek. A jelenlegi gazdasági helyzetben viszont nem tudnak biztosat mondani a jövő évi jegyárakról.

A mozihálózat tulajdonosa, a Cineworld Csoport ellen Amerikában csődvédelmi eljárás indult, a hazai vállalatot egyelőre nem érinti az ügy a hivatalos kommunikáció szerint. “A Cineworld nem kezdeményezett és nem is szándékozik kezdeményezni az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, vagy bárhol másutt, így Kelet-Európában és Magyarországon sem tárgyalást mozijai értékesítéséről” – áll a hivatalos válaszban.