Holló Márta, a Telekom vállalati kommunikációs igazgatójának köszöntője után a Vörösmarty Gimnázium dráma tagozatos diákjainak előadása, a Cyber Cyrano részlete mutatott rá a digitális tér egyik veszélyére; bevezetve a nézőket a digitális tér tipikus zsákutcájába: láthattuk milyen, amikor valaki nem az, akinek az interneten mutatja magát. 

Ezt követte Gyurkó Szilvi, a Hintalovon Alapítvány vezetőjének és alapítójának gyorstalpalója, aki 7 pontban foglalta össze a digitális szülőség alapjait:

1. Először is, véleménye szerint a szülőség egységes, tehát a szülő mindig ott funkcionál szülőként, ahol a gyerek van. Ha a gyerek sportoló, akkor a szülő a sportpálya szélén elsősorban szülő, másodsorban szurkoló. Ha pedig a gyerek a digitális világban van, akkor ott kell a szülőnek megtanulni és elsajátítani, hogyan tudja támogatni.
2. A második alappont szerint nem lehet válasz az, hogy nem értek hozzá. Ahogy a pelenkázás, vagy a kúp használata is tanulható, úgy a szülőség és a digitális szülőség is az.
3. Nem kell tökéletesnek lenni. Elég, ha úgy csináljuk, ahogy a legjobban tudjuk. A gyerekek pedig méltányolják a szülő próbálkozásait. Érdemes lehetőséget adni nekik arra, hogy ők támogassanak minket ezen az úton. Hiszen amit ma nem tudok, holnap még megtanulhatom.
4. A vita és a beszélgetés teljesen normális dolog. Sok vita van arról, hogy mit csináljunk szülőként adott helyzetekben. A digitális nevelésben is meg kell találni a család saját útját, saját válaszait, úgy, hogy a gyerek abban biztonságban érezze magát. Nem arról szól a digitális szülőség, hogy valamit kontrollálunk, hanem arról, hogy támogatunk, kérdezünk, bizalmi légkört építünk.
5. A gyerekvédelem „kutyafülét” sem ér, ha nem vonjuk be a gyerekeket azokba a döntésekbe, amelyeket hozunk. Közösen gondolkodva érdemes biztonságos közeget teremteni. Jó, ha tudjuk, hogy sosem leszünk mindenre felkészültek, de a gyerekekkel együttműködve lépést tudunk tartani azzal, ami történik.
6. A szülők tanulhatnak a gyerekektől. A gyerekek jobban adaptálódnak a trendekhez. Amikor elterjedt a bicikli, biciklizni is először gyerekek tanultak meg. Rendben van, ha egymástól tanul a szülő és a gyerek.
7. A felelősség közös. A digitális szülőség nem csak a szülők dolga, iparági szereplőknek és médiahatóságnak is felelősséget kell ebben vállalnia, a folyamatban pedig a gyerekeknek is lapot kell osztani.

Kerekasztal-beszélgetés

Gyurkó Szilvi gyorstalpalója után kerekasztal-beszélgetés következett, amelynek moderátora, Holló Márta rávilágított, hogy nagyon különböző szülők ülnek a beszélgetők között: van, akinek a tíz éves gyereke még nem használ telefont, van, akinek a hat éves lánya (sim kártya nélkül) igen. Nem kell mindenben egyetérteni, de jó, ha bizonyos keretrendszerek kialakulnak.

Görög Zita, modell és háromgyerekes édesanya egyetértett Gyurkó Szilvivel abban, hogy a digitális szülőséget és a szülőséget nem lehet kettéválasztani. Úgy véli, hogy mindennek az alapja a bizalmi légkör kialakítása. A modell azt is bevallotta, hogy ugyan rengetegszer találkozott olyan helyzettel, amit utólag kellett megoldaniuk, de büszke arra, hogy a gyerekei bevonják az életükkel kapcsolatos történésekbe. Fontosnak tartja, hogy az iskolában egy szülőin téma legyen az (okos)eszközhasználat, érdemes közös szabályt hozni.

Magyarósi Csaba vlogger szerint étteremben általános kép, hogy a szülők beszélgetnek, a gyerekek meg nézik a képernyőt várakozás vagy étkezés közben. Szülőként szerinte itt kell ellenállni, hogy ne a könnyebb megoldás felé forduljunk, hanem szánjunk időt a gyerekre, mert akkor kialakul benne, hogy jól tudja magát érezni egy társaságban. Akkor megtanulja magát elfoglalni és nem mindig olyanokkal lesz elfoglalva, akik éppen nincsenek ott.(Mivel ha az aktuális beszélgetőtársai lennének ott, akkor megint valaki mással tartaná a kapcsolatot.) A vlogger úgy gondolja, azok a veszélyek, amelyek az online térben leselkednek a gyerekeinkre, hasonlóak az offline veszélyekhez. Például, ha a gyerek tudja, hogy ne álljon szóba idegenekkel, vagy akár ne vetkőzzön le egy társaságban, ezeket át tudja ültetni az online térbe is. 

Keszthelyi Zoltán, a Magyar Telekom technológiai biztonsági központvezetője nem tartja jónak, ha a szülők digitális pórázként, fegyelmezésre használják az okoseszközöket. Ilyenkor egy applikáció telepítésénél nem az a szempont, hogy az lop-e adatot, vagy, hogy figyeli-e a kommunikációt, tehát nem az online biztonság a döntő, hanem az, hogy elkészült-e a házi feladat vagy kitakarította-e a gyerek a szobáját.  A biztonsági szakember minden olyan eszközt vagy applikációt tiltana a gyerekek számára, ami kérdés nélkül menti a felhasználó pozícióját. (Mivel ezáltal mindenki, aki tudni akarja, az tudhatja, hol van a gyerekünk.) 

Keszthelyi Zoltán felvetette továbbá, hogy szülőként azt hisszük, hogy a gyereket akkor kell félteni, amikor nincs a közelünkben. Az okoseszközökkel elértük, hogy a gyereket akkor is félthetjük, amikor ott ül mellettünk a kanapén. Szerinte nem az a lényeg, hogy megtanuljuk egy bizonyos alkalmazásnak a beállításait, hanem egyfajta óvatosságot, tudatosságot kell belevinni mindenbe.       

Lampert Balázs, Sipos Lili és Korlakovics Kitti a tinédzserek szemszögéből, a Hintalovon Alapítvány gyermekjogi követeiként beszéltek a bizalom szerepéről. Arról, hogy fontos, hogy a gyerek fordulhasson a szülőhöz, ha kérdése van, vagy nem ért valamit. Azt is lényegesnek látták, hogy a szülők legyenek nyitottak és kíváncsiak, illetve ők is kérdezhetnek, ha valamit nem értenek, vagy ha tudni szeretnék, hogy például mikor túl sok az online jelenlétük a gyerekük számára.

Horváth Ádám, a Maker’s Redbox szakmai vezetője találkozott olyan esettel, hogy a tanárok a házi feladatot Messengeren küldik el, amihez ugye a gyereknek legalább 13 évesnek kéne lennie, de (az egész osztály) nem annyi. Gondot okoz, hogy szülő azt mondja a gyerekének, hogy elvárja tőle, hogy a virtuális térben is igazat mondjon (a korával kapcsolatban is), de a tanár nem várja el. Horváth Ádám szerint szülőként kötelességünk megérteni, hogy mi az, amire oda kell figyelni az online térben. A korlátozás csak az egyik eszköze a megóvásnak, fontos eszköz még a tudatosítás és a közös folyamatok (például ellenőrző mechanizmusok) kialakítása.

Pelle Veronika, az NMHH Gyermekvédelmi Főosztályának digitális műveltségfejlesztési munkatársa elmondta, hogy a közösségi média platformjaira regisztrálók átlag életkora 11 éves korra csökkent, miközben hivatalosan 13 éves kor alatt nem is regisztrálhatnának. Szerinte sem jó, ha a büntetés vagy jutalmazás eszköze az okoseszköz. Hiszen, ha jutalmazás, azzal még vágyottabbá tesszük; ha pedig büntetés, akkor még kisebb eséllyel fordul a szüleihez a gyerek, ha épp a büntetési idejét megszegve történik vele valami az online világban. Azaz ez megtöri a bizalmi kapcsolatot. 

Az  NMHH a Gyerek a neten oldallal próbál segíteni a felnőtteknek, ahol információkat és szakértői tanácsokat találhatunk. Az október 21-én indult Digipedia oldaluk pedig egy online tudástár a felnőtteknek és a fiatalabb korosztályoknak egyaránt, ahol az online bankolástól kezdve a kriptovalutákon át a cyberbullying-ig olvashatunk aktuális témákról. Pelle Veronika szerint nem tudjuk mindentől megóvni a gyerekeket. Sok beszélgetéssel arra tudjuk felkészíteni őket, hogy jól kezeljék a kényes helyzeteket.

A kerekasztal beszélgetést követték a workshopok. Wertán Sára abban segített, hogyan beszélgessünk jól a gyerekeinkkel, Szabó Edit Ditte a családi kommunikáció digitális kihívásainak technikai részleteibe avatta be az érdeklődőket, Juhász Bettina arról beszélt, hogyan lehet magabiztos a szülő, és magabiztos a gyerek is. Bárdossy-Sánta Nóra és Keszthelyi Zoltán pedig az online biztonságról tartott workshopot. 

Online biztonság workshop

Az online biztonságról beszélgetve Bárdossy-Sánta Nóra, a Hintalovon Alapítvány munkatársa elmondta, nulladik lépésként azt kell átgondolni, hogy mi felnőttek hogyan vagyunk a digitális térben. A gyerekek sok mást is mintakövetéssel tanulnak, így mi is példát mutatunk a saját digitális eszközhasználatunkkal, online jelenlétünkkel. Keszthelyi Zoltán úgy látja, hogy a digitális védelem kialakításának részeként a felhasználói fiókok jelszavairól is érdemes beszélgetni, illetve beállítani a többfaktoros azonosítást (ez az, amikor a jelszón kívül pl. sms-kóddal tudunk belépni). Hasznos lehet a platformok profilbeállítását is átnézni, például a privát és a nyilvános feltöltést megkülönböztetni.

A biztonsági szakember elmondta, egy tíz éves gyerek ugyan már tud olvasni, de könnyedén rákattint olyanra is, amire nem kéne, ezért ettől meg kell védeni. Fontosnak tartja, hogy a szülők alkalmazzanak otthon egy szűrőt. Erre ingyenes megoldás is létezik (ilyen például az OpenDNS Family Shield). A szakember szerint továbbá lényeges, hogy ne engedjük, az alkalmazáson belüli vásárlást- mivel nem ritkán direkt úgy van kialakítva egy játék, hogy egy szülő se mindig tudja, melyik az a pont, ahol már fizetni kell.

Bárdossy-Sánta Nóra hozzátette, hogy ha megtanultuk, hogyan kell biztonságosan beállítani egy telefont, meg beszereztünk egy (említett DNS) szűrőt, attól még muszáj beszélgetnünk a gyerekkel arról, hogy mit tegyen akkor, ha kéretlen tartalommal találkozik. Hiszen mások eszközei is kerülhetnek a kezébe, köztük olyanok is, amelyeket nem ennyire tudatosan kezelnek. 

Tovább is van

Az eseményen résztvevők kérdéseiben többször felmerült, hol tudnak majd további segítséget kapni ahhoz, hogy fejlődhessenek a digitális szülőségben. A Telekom és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány közösen létrehozta a Tudatos Digitális oldalt, ahol hazai és nemzetközi kutatások eredményeire és szakértői tapasztalatokra támaszkodhatunk. Így könnyebbé teszi a támogató és figyelmes szülői jelenlét kialakítását, miközben kapaszkodókat és megoldásokat biztosít a biztonságosabb online jelenléthez.