Mi történik, ha egy chatbot válaszol az ügyfél helyett? Kell-e jelölni egy MI-vel készített képet? Mi a helyzet, ha egy valódi influenszer arcát vagy hangját módosítja egy AI-eszköz? És vajon egy egyszerű retusálás után is jelezni kell, hogy MI is közreműködött?
Ahogy arról részletesen írtunk: 2026. augusztus 2-től az AI Act 50. cikke több olyan helyzetre is átláthatósági kötelezettségeket határoz meg, amellyel a marketingesek, social media szakemberek és tartalomkészítők a mindennapi munkájuk során találkozhatnak.
A szabályozás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy mostantól minden MI-vel készült képet, videót vagy szöveget automatikusan meg kell jelölni.
Éppen ez teszi nehézzé a gyakorlatban való megfelelést: nem mindegy, hogy egy egyszerű retusálásról, egy MI által generált új vizuális elemről, egy valódi személyt utánzó deepfake-ről, egy MI-chatbotról vagy egy közérdekű témában közzétett MI-szövegről van szó. Az sem mindegy, hogy egy cég saját maga fejleszt egy MI-rendszert, vagy csak használja azt.
A BeSocial ezért saját szakmai csapatával dolgozta fel az AI Act 50. cikkét, és „MI-vel készült? Mutatjuk, mikor kell jelölni” címmel ingyenes, közérthető útmutatót készített marketingesek, tartalomkészítők és ügynökségek számára.
A cél nem egy újabb száraz jogszabály-összefoglaló elkészítése volt, hanem annak bemutatása, mit jelentenek a szabályok a mindennapi munkában. Az útmutató konkrét social media-helyzeteken keresztül mutatja meg, mikor kell jelezni, hogy a felhasználó MI-rendszerrel kommunikál, mikor válik egy kép vagy videó deepfake-ké, milyen MI-vel generált vagy módosított tartalmaknál merül fel jelölési kötelezettség, és milyen esetekben nincs erre szükség.
Az útmutató többek között arra ad választ:
• Mikor kell jelezni, hogy MI van a háttérben?
A cikk külön foglalkozik az MI-rendszerekkel folytatott közvetlen kommunikációval, a generált és módosított képekkel, hangokkal és videókkal, a deepfake-ekkel, valamint a közérdekű témában közzétett MI-szövegekkel.
• Mi számít deepfake-nek?
Konkrét példák mutatják meg, mikor hasonlít egy MI-vel létrehozott vagy módosított tartalom valódi személyre, helyre, tárgyra vagy eseményre úgy, hogy megtévesztően valóságosnak tűnhet.
• Ki felel a jelölésért?
Az AI Act különbséget tesz a szolgáltató és az alkalmazó között, ami azt is meghatározza, hogy egy adott helyzetben kinek milyen feladata van.
• Mi az, amit nem kell megjelölni?
Egy egyszerű színkorrekció, vágás, zajszűrés vagy alapvető retusálás nem ugyanabba a kategóriába esik, mint amikor az MI korábban nem létező vizuális elemet hoz létre.
• Hogyan néz ki egy megfelelő jelölés?
Az útmutató konkrét példákat ad arra, hogyan lehet egyértelműen és jól láthatóan jelezni az MI használatát állóképnél, videónál, chatbotnál vagy cikkeknél.
• Mi történik, ha elmarad a jelölés?
A cikk bemutatja a lehetséges bírságokat, és arra is felhívja a figyelmet, hogy egy platform általi tartalom eltávolítás vagy az ügyfél bizalmának elvesztése szintén komoly következmény lehet.
Az útmutató egyik fontos üzenete, hogy nem minden MI-használat jelent automatikusan jelölési kötelezettséget. A hangsúly azon van, hogy milyen tartalom készült, hogyan használják, és milyen körülmények között találkozik vele a közönség.
A teljes útmutató ingyenesen itt érhető el
