Magyarország technológiai felkészültsége elmarad a globális átlagtól – derül ki a Publicis Groupe Hungary és a GKID Research & Consulting által készített mesterséges intelligenciát vizsgáló kutatásból. A több mint kétezer fő részvételével készült reprezentatív felmérés eredményei azt mutatják, hogy bár a válaszadók 79 százaléka véli úgy, hogy tudja, mi a mesterséges intelligencia (MI), annak gyakorlati hasznosításában csak 3,9 pontot érnek el egy tízes skálán. Jelentősek a generációs különbségek is: a fiatalabbak, különösen a Gen Z, aktívan használják a MI-t, míg az idősebbek inkább elméleti szinten támogatják a technológia megismerését.
Z generáció és a diákok: a technológia motorjai
A Z generáció (1997-2012) a mesterséges intelligencia használatának élvonalában helyezkedik el: 91 százalékuk ismeri a MI fogalmát, és 46 százalékuk már napi szinten használja különböző célokra.
A MI alapú megoldások, például a ChatGPT iskolai feladatok megoldásában is gyakoriak, ami előrevetíti, hogy a következő generációk belépésével a munkaerőpiac is alapvetően átalakulhat. A MI napi szinten házi feladatok megoldására használó fiatalok ugyanis a legtöbb feladathoz teljesen máshogy állnak hozzá, mint az előző generációk.
Az irodai dolgozók egy része kísérletező
A kutatás rávilágít arra, hogy a fehérgalléros munkavállalók egyre inkább kísérleteznek a MI alkalmazásával, bár a technológia széles körű és megbízható használata még nem elterjedt. A válaszadók 27 százaléka már használt mesterséges intelligenciát a munkahelyi feladatok megoldására, 18 százalékuk pedig adatelemzéshez is bevonta a MI-t. Ugyanakkor az irodai dolgozók 40 százaléka továbbra sem használja a MI-t, vagy nem biztos annak hatékonyságában.
„A MI technológiai innovációi komoly lehetőségeket kínálnak, nemcsak a munkahelyi hatékonyság növelésére, hanem az iparágak alapvető átalakítására is. A MI bevezetése a mindennapi munkavégzésbe azonban csak akkor lehet eredményes, ha célzott és pontos alkalmazás történik. A technológia jelentős hatást gyakorolhat a döntéshozatali folyamatokra, automatizálhatja az adminisztratív feladatokat, és lehetővé teheti az erőforrások optimalizálását. Azonban a kihívás az, hogy ezeket az innovációkat hogyan integrálják a meglévő rendszerekbe, és hogyan képesek a munkavállalók adaptálódni a változó környezethez" – világítanak rá a kutatás készítői.
Mennyire állunk készen az MI-re?
A 2024 augusztusában végzett kutatás során a GKID és a Publicis Groupe Hungary közös kutatásának egyik fő célja, hogy objektíven mérhetővé tegye a magyar lakosság mesterséges intelligencia-érettségét. Ezt támogatandó bevezették az „AI Readiness Index”-et, ami egy 10 fokú skálán vizsgálja a válaszadók MI-hez kapcsolódó aktuális tudását, használati szokásait, a munkájukra és a hétköznapokra gyakorolt hatását, valamint azt, hogy mennyire ajánlják használatát másoknak. Ez alapján a magyar lakosság AI Readiness Index-e 3.9: a magánéletre-hétköznapokra gyakorolt hatása érte el a legmagasabb pontot (5.2), míg a kihasználás a legalacsonyabbat (2.8).
A mindennapokban a válaszadók 26 százaléka használ MI-alapú alkalmazásokat:
- leggyakrabban fordításra (53 százalék)
- általános keresésekhez (45 százalék)
- személyes kérdések megválaszolására (35 százalék).
Kiemelkednek a diákok, körükben 78 százalék használja az MI-t iskolai feladatokhoz. A legismertebb MI-eszközök közé tartoznak a nyelvfelismerési és gépi fordítási szoftverek, amelyeket a lakosság 69 százaléka ismer, és 51 százaléka aktívan használ. Ezen túlmenően a válaszadók 31 százaléka használ chatbotokat és virtuális ügyfélszolgálati asszisztenseket, míg 26 százalékuk olyan virtuális okos asszisztenseket vesz igénybe, mint a Siri vagy a Google Assistant.
MI és a hirdetési piac
A kutatás eredményei egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a MI terjedése drámaian alakítja át a hirdetési piacot. A válaszadók 45 százaléka már MI-alapú eszközöket használ általános keresésekhez, ami a technológia gyors terjedésére utal. Különösen figyelemre méltó a chatbotok és virtuális asszisztensek elterjedése, amelyeket a válaszadók 31 százaléka napi szinten alkalmaz.
Greifenstein Jakab, a Publicis Groupe Hungary Performance Media Directora szerint:
„A MI-eszközök közvetlen válaszokat nyújtanak a felhasználók kérdéseire. Ez jelentősen csökkenti a hagyományos keresési forgalmat, veszélyeztetve ezzel a keresőmotor alapú hirdetések jövőjét, amelyek jelenleg az ingyenes internet gerincét adják. Ahogy ezek a technológiák egyre szélesebb körben terjednek, a MI alkalmazások egyre nagyobb kihívást jelentenek a digitális hirdetési piac számára."
Generációs különbségek
A MI elfogadottsága és használata jelentősen eltér a különböző generációk között. A kutatás szerint a Z generáció 91 százaléka ismeri a MI fogalmát, míg a baby boomerek (1946-1964) és veteránok (1928-1945) esetében ez az arány 74 százalék, illetve 71 százalék. A Z generáció kiemelkedően aktív a MI használatában, 46 százalékuk már napi szinten alkalmazza valamilyen célra, míg az idősebb generációk inkább elméleti szinten támogatják a technológia megismerését. A válaszadók közül a veteránok 36 százaléka és a baby boomerek 30 százaléka számolt be fenntartásokról a MI-val kapcsolatban, különösen a nem valós és valós tartalmak összekeveredése, valamint a szakmák megszűnésének lehetősége miatt. A nyugdíjasok körében a MI technológia iránti érdeklődés lassan növekszik, és a kutatás azt mutatja, hogy az idősebb generációk is egyre inkább támogatják a MI megértését és tanulását, felismerve annak jelentőségét a mindennapi életben.
„A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a MI technológia hatalmas potenciállal bír a munkaerőpiac és az iparágak átalakításában, de ennek kihasználásához szükség van a társadalom szélesebb rétegeinek elkötelezett fejlődésére is. A jövő technológiai sikere azon múlik, hogy a MI-t minden generáció képes legyen hatékonyan alkalmazni, miközben az oktatás és a technológiai felkészültség tovább erősödik” – mondja Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere.
Kép: Unsplash
