Egy idő után azonban szembesülniük kellett azzal a ténnyel, hogy az oldalsó és a hátsó felületeken nem címlapokat, hanem úgynevezett city light plakátokat helyeznek el. Ezek valóban kiváló promóciós lehetőséget nyújtanak a kiadóknak, ugyanakkor több tucat címlap kihelyezésétől veszik el a helyet, az árusok, a kiadók és természetesen a vásárlók nem kis bánatára.
A piacgazdaság azonban így működik: ha egy multinacionális cég a reklámfelületek értékesítésével számottevő pótlólagos jövedelemhez juthat, akkor miért ne tenné ezt meg – főleg akkor, ha az országos lapterjesztés területén monopolhelyzetben van. Eddig amúgy több kiadó hiába jelezte a terjesztőnek, hogy a kihelyezett címlapok számának csökkenése hosszabb távon valószínűleg forgalomcsökkenést eredményez.
Sokkal nagyobb problémát jelenthet azonban, hogy a plakátok mellett még megmaradt felületeken a „hagyományos” magazinok címlapjai mellett (helyett) az úgynevezett DVD-mellékletes magazinok tucatjaival találkozhatnak a potenciális vásárlók.
A Lapker 2004. első félévi adatai szerint a „zene és mozi” lapcsaládba sorolt – összesen 38 magazin – eladása nőtt a legdinamikusabban, mintegy 70 százalékkal, és az 1600 forint körüli átlagárukkal a számítástechnikai lapoktól is átvették ebben a tekintetben a vezető helyet. Ez akár örömteli hír is lehetne a lappiac számára, hiszen a magazinok eladási darabszáma összességében csupán mintegy három százalékkal nőtt az idei év első felében, az alábbiakban azonban látni fogjuk, hogy ez miért is jelent valójában problémát.
A DVD-mellékletes magazinok annak ellenére, hogy az összforgalomnak egyelőre mindössze négy százalékát adják, az utóbbi időszakban szinte elárasztották a standokat. Előfordul, hogy külön forgóállványokon helyezik ki azokat, és az utcai árusoknál a címlapfelületek jó részét ezek a kiadványok foglalják el, amit valószínűleg a magas, 2000 forint feletti eladási ár indokol. Eközben néhány árus arról panaszkodik, hogy már be sem fér a pavilonjába, mert még újraterjesztésre is kap ezekből a csomagokból.
A fő kérdés csupán az, hogy ezeket a magazin mellé csomagolt DVD-ket – ahol minden bizonnyal maga a DVD képviseli a nagyobb értéket – valóban magazinként kellene-e, szabadna-e árusítani. Ebben az ügyben már a Pénzügyminisztérium is kiadott egy állásfoglalást, és szerencsére nekik is feltűnt, hogy egy poszterrel összecsomagolt DVD-nél valójában nem magazinértékesítésről van szó, hanem az amúgy 25 százalékos áfájú DVD-ket sikerül ily módon 15 százalékos áfájú termékké „átcsomagolni”.
Az eset mindenképpen elgondolkodtató, hiszen ezzel az erővel egy mobilkészülék-magazin mellé mobiltelefont is csomagolhatnánk, és akciós 9 900 forintos áron kínálhatnánk; természetesen ekkor már 15 százalékos áfa-kulccsal. És – egy kicsit sarkítva – mosógép- vagy porszívó-magazinok terjesztésének is legfeljebb a pavilon mérete szabhat határt...
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a kiadók ezek után nem adhatnak termékmintákat, promóciós CD-t, ad abszurdum ajándékpapucsot a magazin mellé (még akkor is, ha az adott számot valaki részben éppen ezért fogja megvenni), de ha a csomag értékéből a melléfóliázott termék a kiadványnál nyilvánvalóan nagyobb értéket képvisel, azt már bizonyára a hatóságok sem fogják elnézni.
