Az 257 igen és 51 nem szavazattal elfogadta a médiatörvény azon módosításait, amelyekhez minősített többség szükséges. Az egyszerű többséggel megszavazható paragrafusokat 257 igen és 52 nem szavazattal fogadták el, így módosul a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény információforrások védelmére vonatkozó rendelkezése. A változtatásokra azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság tavaly decemberben hatályon kívül helyezte a szabályozás egyes passzusait.

Ezentúl nem kötelezhető az újságíró vagy a szerkesztőség az informátora felfedésére. Az ez esetben alkalmazható eljárási szabályokat a polgári perrendtartásról és a büntetőeljárásról szóló törvény is tartalmazza, valamint az újságírók forrásainak védelme a jövőben a szabálysértési törvényben is szerepel majd. A szabályozás szerint egyedül a büntető eljárás teremt lehetőséget arra, hogy egy újságírónak fel kelljen fednie forrását.

A jövőben csak akkor kötelezhetők erre a média munkatársai, ha a bűncselekmény feltárásához fűződő érdek meghaladja a forrás titokban maradásához fűződő érdeket, az információ súlyos, legalább három évvel büntetendő bűncselekmény felfedéséhez szükséges és máshonnan nem szerezhető meg. Az információforrás felfedésére a médiahatóság továbbra sem kötelezhet senkit, erre csak a bíróságnak van jogköre.

A hatóság a jövőben nem járhat el az emberi méltóság vagy a nyilatkozatot adó személy jogainak megsértésével kapcsolatos ügyekben, és akkor sem, ha a sajtótermék emberi jogokat vagy a magánélet védelméhez fűződő jogokat sért.

Továbbra is jogszabályi kötelezettséget jelent a gyűlöletbeszéd tilalma, az alkotmányos rend megsértésének tilalma, a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévők bemutatásának tilalma vagy a kiskorúak védelme, melyet a hatóság a társzabályozó szervezetekkel együttműködve ellenőrizhet.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete üdvözli, hogy a Kulturális és sajtóbizottság felkarolta az újságírói forrásvédelem ügyét, de továbbra sem ért egyet azzal a jogalkotói szándékkal, ami a törvény hatálya alatt tartja a nyomtatott és online sajtót. A szervezet bírálatokat fogalmazott meg a média- és hírközlési biztos feladatának újraszabályozásával kapcsolatban is: a biztos feladata az írott sajtóval kapcsolatban továbbra sem értelmezhető.

A szocialisták azt követelik az új köztársasági elnöktől, Áder Jánostól, hogy ne írja alá a médiatörvény módosítását, forduljon inkább vele az Alkotmánybírósághoz. Mandur László szerint a Klubrádiót is érintő törvénymódosítás szándéka, tartalma és az elfogadásához vezető eljárás is felháborító.

A TASZ közleményben értékelte a módosításokat. Szerintük a forrásvédelemre vonatkozó szabályok alkotmányosak, a tartalomkorlátozásra vonatkozó módosítások azonban nem sokat javítanak az írott és internetes sajtó helyzetén.

A nyilatkozattételre vonatkozó előírásokat elfogadhatónak tartják, a Média- és Hírközlési Biztos intézményének fenntartása viszont legyengített jogkörrel is indokolatlan. Az adatszolgáltatási kötelezettség szabályozása szerintük a módosításokkal alkotmányossá válik, viszont a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökére vonatkozó szabályok tovább erősítik a hatalmát a szervezet élén. A frekvenciapályázatokra és a Médiatanács általi szerződéskötésre vonatkozó szabályok azonban további önkényes döntések meghozatalára adnának lehetőséget.