„Korunk legnagyobb változása nem egyes területek, szakmák vagy értékrendek megváltozása, hanem az, hogy ezeknek és a történéseknek általában helyet adó gondolkodási keret dől össze és adja át helyét egy új keretrendszernek, egy alapjaiban megváltozott tér-idő érzékelésnek” – mondja Nagy Bálint. „És ezért nem értik a Z előtti generációk a Z-t és még kevésbé majd az alfát. Nincs velük semmi baj, csak ők is – ahogy a korábbi generációk – a szocializációjuk során építik fel, alakítják ki a gondolkodásukat, s az ezt meghatározó körülmények/feltételek korábban soha nem tapasztalt gyorsasággal és radikalizmussal változnak és ezzel együtt ők is. Amit a korábbi generációk totális diszrupciónak élnek meg, nekik már természetes vagy legalábbis adottság, amibe belenőttek. Ezért véleményem szerint nem érdemes generációk gondolkodásbeli, morális vagy értékrendi különbözőségén lovagolni. Diszrupció esetén ugyanis a szétrombolt és a helyébe lépő új világ nem vethető össze egy megszokott szempontrendszer mentén. Ők már egy új, egyre nagyobb részben virtuális világ, a másfeledik bolygó lakói, mi pedig emigránsok vagyunk/leszünk az ő világukban.”
A szakember úgy véli, hogy az idősebb nemzedék változás-feldolgozási képessége és nyitottsága vezet el a Z (és az alfa) generáció megértéséhez. Ha a körülöttünk levő világ változásait próbáljuk meg követni, netán el is fogadni, egycsapásra megértjük a Z-sek és alfások attitűdjét, viselkedését, életfelfogását.
Jelenleg ugyanis egyszerre zajlik három tektonikus erejű változás: technológiai, tudati és környezeti-ökológiai. Ezekre a a radikális változásokra – a környezetünk és életterünk ellehetetlenülésére; a túlnépesedésre és a technológia uralmára, a virtuális térbe való meneküléssel válaszolnak. A virtuális térben való létezés viszont teljesen újfajta tér és idő értelmezést szül.
Gyenge Zoltán professzor szavaival: „a tér bizonytalansága az idő felbomlását is magával hozza.”
Nagy Bálint előadásában erről a megváltozott tér- és idő értelmezésről, továbbá a digitális bennszülött generációval kapcsolatos gyakori tévhitekről beszél.
dr. Nagy Bálint, tanszékvezető, International Business School
Pályafutását az ELTE Jogtudományi Karának elvégzését követően 1985-ben a Malévnél kezdte, pályája legszebb feladatának tekinti a vállalat márka- és arculat megújítását.
1991-ben a BBDO amerikai reklámügynökség hazai irodájának megalapítója és vezetője lett.
1992-ben indult karrierje az IT- Telekommunikációs szektorban: közel négy évig az IBM Magyarország marketing kommunikációs igazgatója, 1995-től pedig a Matáv csoport, majd a Magyar Telekom Csoport kommunikációs igazgatója volt. Céges pályáját a Vodafone Magyarország kommunikációs igazgatójaként fejezte be 2009 júliusában.
2013 óta és jelenleg is a Dreher Sörgyárak Zrt. felelős marketing bizottságának (Sales and Marketing Responsibility Committee) elnöke.
2009 óta az International Business School (IBS) marketing tanszékvezetője.
2014-ben a marketing magyarországi történetének feldolgozásával szerzett történész doktori (PhD) fokozatot az ELTE Bölcsészkar doktori képzésén.
2006-2009 között az MRSZ elnöke, majd hat éven keresztül alelnöke volt.
2008-ban és 2009-ben a magyar média hetedik legbefolyásosabb emberének, 2012-ben pedig a Kreatív szaklap az elmúlt húsz év húsz legmeghatározóbb kommunikációs szakembere közé választotta.
