GyártásTrend: Az ipari lézerek piacáról két globális léptékű piaci előrejelzés látott napvilágot az idei év elején. Az egyik egy lézeres szakfolyóiraté, amely a közelmúltban módosította januári prognózisát, és „emelte a tétet”, ezért most 16 százalékos visszaesésre számítanak. Önök éppen kétszer nagyobb mértékűre. Mire alapozzák a 32 százalékos csökkenésről szóló becslést?
Tom Hausken: A jelentésünkben szereplő becsült érték vállalati interjúkon, piaci megfigyeléseken és a végfelhasználói piacok adatain alapszik, a várható végső eredmény, vagyis a 32 százalékos csökkenés pedig az egyes termékszegmensekre vonatkozó értékekből adódik. Első pillantásra valóban meredeknek tűnik ez a lejtő, de ha jobban szemügyre vesszük a gazdasági, piaci környezetet, már kevésbé tűnik sokkolónak. Az alaphelyzet az, hogy a végfelhasználók a gazdasági környezet hatásai miatt nem most szerzik be költséges munkaeszközeiket, és ez mindenre rányomja a bélyegét. Jól mutatja ezt az állapotot, hogy a félvezetőeszközök gyártói – így például a KLA Tencor vagy az ASML – 50 és 80 százaléki közötti visszaesésről számolt be. Ezt figyelembe véve a 32 százalékos csökkenés már nem is tűnik túlzottnak. Egy érdekes apróság: a lézereket és lézerrendszereket szállító Rofin értékesítési eredménye a makrószegmensben 2007 negyedik negyedéve és 2008 negyedik negyedéve között éppen 32 százalékkal gyengült. A két adat közti azonosság persze csak véletlen, hiszen az általunk megállapított érték több piaci részterület összesítéséből fakad, illetve több gyártó eredményein alapul, és 2009 egészére vonatkozik. Ennek ellenére jól jelzi, hogy milyen folyamaton megy keresztül a lézeres iparág.
GYT: Vannak olyan földrajzi régiók, amelyeket kevésbé visel majd meg a piaci hátraarc?
TH: Az értékesítési eredményekben várható 32 százalékos visszaesés a globális piacra vonatkozó adat. Számításakor figyelembe vettük a lézerek, lézeres berendezések értékesítésének alakulását, valamint a rendszerintegrátorok teljesítményét is. Vizsgálatunk tehát a nemzetközi piac egészére terjedt ki, és nem kívántunk regionális szinteken megállapításokat tenni. Többek között azért, mert egy gyártó, vagyis egy eszköz vagy egy rendszer szállítója egy adott államban vagy földrészen működik és adózik, míg egy kapcsolódó rendszerintegrátor egy másik országban, a végfelhasználó pedig egy harmadik földrajzi ponton tevékenykedhet. Gyakran beszélünk arról, hogy globális világban, globális gazdaságban élünk és dolgozunk – a lézeres iparban ez messzemenőkig érvényesül. Felmérésünkben a meghatározó piaci folyamatokra, trendekre kívántuk rámutatni. A regionalitás mezejére menni azért is kockázatos, mert az árfolyamváltozások, vagy éppen az eltérő váltási kurzusok miatt nagyon nehéz megbízható adatot szolgáltatni, vagy azok alapján helytálló megállapításokat tenni. A recesszió globális, a kínai gyáraktól a dubai építőiparon vagy a japán síkképernyő-gyárakon át az amerikai autóiparig vagy a német félvezetőgyártókig minden területet és minden gazdasági szereplőt érint. Olyannyira világméretű a recesszió, hogy most senki sem kaphat „felmentést”.
GYT: Mely végfelhasználói területeken, piacokon lehet a megrendelések jelentősebb visszaesésére számítani?
TH: Az anyagmegmunkálási területeken, így például a lézeres vágás, hegesztés, jelölés, a félvezetőknél alkalmazott lézeres eljárások, a napenergia-cellák vagy éppen a síkképernyők gyártásánál alkalmazott lézereket különösképpen sújtja majd a kereslet csökkenése. Ugyanakkor a kozmetikai és orvosi lézerek piacán is gyengélkedésére számítunk.
GYT: Az elemzésükben felvetik azt is, hogy a piac kínálati szereplőinek száma megcsappanhat, a maradóknak pedig beszűkülhet a piaci mozgástere. Mely cégek vagy milyen méretű vállalatok vannak leginkább veszélyben?
TH: Valószínűleg csökken a piaci szereplők száma, de nem hinném, hogy drasztikus mértékben. A lézeriparban mindig sok gyártó lesz, a változás inkább azzal jár majd, hogy minden szegmensben egy kicsivel kevesebb szereplő marad majd versenyben. Másként fogalmazva: ahelyett, hogy egy-egy vállalat bő termékkínálattal állna ki a piacra, inkább azokra a termékekre összpontosítanak majd, amelyek esetében a leghaladóbb megoldást kínálják, vagy amelyek esetében a legnagyobb piaci előnnyel rendelkeznek.
GYT: Az árháború lehetősége is felvetődött prognózisukban. Mennyire lehet „véres” ez a harc?
TH: Köztudott, hogy egy esetleges árcsökkenést nagyban befolyásolhat az, hogy az adott termék mely szegmensbe tartozik, és az is, hogyan változik éppen a piacon a termékkínálat. Így például akkor, ha egy meghatározott időszakban több 4 kW-os szállézert értékesítenek a piacon, ebben a szegmensben átlagár-növekedésre lehet számítani, míg – ettől függetlenül – más speciális termékek árszintje csökkenhet. Arra számítunk, hogy – még szerencsés esetben is – 5-10 százalékos árcsökkenés köszönthet be a piacon. Több speciális termékterület esetében azonban stabil maradhat az árszínvonal. Ez az optimista forgatókönyv, vagyis ennél rosszabb is jöhet. Tartok attól, hogy a gyártók akár 30 százalékkal csökkentett diszkontárakat vezetnek be a piacon azért, hogy működésük, talpon maradásuk biztosításához szükséges bevételekhez jussanak. A gyártók most különösen nehéz helyzetben vannak. Nemcsak versenytársaikkal kell megküzdeni a piacon, hanem szembetalálkoznak a használt eszközök piacának kínálatával is, adott esetben éppen saját, korábban gyártott lézerberendezéseikkel. Ennek ismeretében aligha elítélendő majd, ha a diszkontárak felé mozdulnak el, ellenben azt látni kell: egy jelentős mértékű árcsökkentési hullám az egész iparágnak fájni fog.
GYT: A válság kapcsán gyakran hallhatjuk: egyszer minden rossz elmúlik. Az eddig erőteljesen menetelő, most pedig nagyot fékező lézeripart mi terelheti majd vissza arra a sikeres pályára, amelyen eddig haladt?
TH: A mostani globális recessziót nem a lézeripar idézte elő, így a megoldást sem innen várhatjuk. A kínálati oldal szakemberei ebben a helyzetben nem tehetnek túl sokat azért, hogy vásárlásra bírják a végfelhasználókat. Van azonban más tennivaló: a jelenlegi időszak kiváló alkalom a versenyképességet fokozó lépések megtételére. Ezek a lépések érelemszerűen egyes vállalatoknál más jellegűek vagy mértékűek lehetnek, és elképzelhető, hogy csak egyetlen közös pont van: az időzítés. Bízom benne, hogy a vállalati döntések az üzleti stratégiák jobbá tételét vagy innovációk megvalósítását célozzák, és nem az legegyszerűbbnek tűnő, de hosszú távon kockázatokat rejtő létszámleépítéseket. Sajnos most ezzel ellentétes folyamatról szólnak a hírek. (Szabó Márton)
A lézerek elsősorban az ipar leginkább innovatív ágaiban – csakúgy, mint az autógyártás és annak beszállítói köre, szórakoztatóelektronika és félvezetőipar – terjedtek el általánosan használt eszközként, a pénzügyi válságot követő reálgazdasági megtorpanás ezt a piacot is igen keményen lefékezte: a világ vezető lézergyártói sorra jelentik be a 2009-es évre vonatkozó értékesítési előrejelzéseiket, drasztikus csökkentésről, hiszen a fentebb említett iparágak képviselői a jelenlegi gazdasági környezetben nemhogy beruházásra nem hajlandók, hanem inkább kapacitásaik leépítésével próbálnak meg egy túlélésre alkalmas környezetet megteremteni maguknak. Vannak azonban ellentétes példák is: egyre növekvő számban akadnak olyan cégek, amelyek felismerték azt, hogy a válság túlélésének, és annak elmúlásával egy megerősödött piaci pozíció elérésének egyik legfontosabb kulcsa az, ha termékeik gyártásánál a legnagyobb hozzáadott értéket képviselő tevékenységeket saját maguknál tartják, illetve beszállítóiktól saját magukhoz vonják vissza azokat – amely természetesen beruházással jár. Elsősorban Kelet-Közép-Európában kezdett egy olyan folyamat kibontakozni, amelynek során az eddig nyugat-európai beszállítóktól vásárolt nagy hozzáadott értéket képviselő termékek előállítását hazai környezetben, high-tech berendezések – adott esetben ipari lézerek – megvásárlásával kívánják megvalósítani. Az uniós pályázatok során elnyert források további segítséget jelenthetnek eme folyamat felerősödésében, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kelet-közép-európai beszállítói ipar kilépjen az olcsó bérmunkacégek kategóriájából, és felemelkedjen az innovatív világpiaci szereplők szintjére, ezzel is megteremtve az alapot a válság túlélése utáni fenntartható gazdasági növekedés eléréséhez.
Világszerte az ipari lézerberendezések vásárlása növekvő tendenciát mutat. Ismerek olyan gyártót, amely 2007-ben több mint 800 db jelölő lézergépet értékesített világszerte. És ezt 2008-ra - a gazdasági válság ellenére - majdnem megduplázta. Ez is azt mutatja, hogy eljött a lézertechnológia azon korszaka, amikor a cégek végre felismerik a lézergépek gazdasági és környezetbarát előnyeit. Magyarországon az elmúlt 5 évben vált jelentőssé az ipari lézergépek értékesítése. Ugyan számos lézergép forgalmazó már évek óta tevékenykedik hazánkban, de nagy fordulatot főleg az autóipari cégek termelékenysége és az elektronikai technológia fejlődése hozta meg. Ezen ipari területeken számos vállalat és vállalkozás invesztált lézergépek vásárlásába. Emellett megemlíthető a kozmetikai, gyógyszer- és élelmiszeripari cégek lézergép vásárlásának növekedését is. A válság világszere nagy gazdasági visszaesést okozott, és ez várhatóan idén is tartani fog. Pontos számadatot nem mondhatunk, hiszen a hazai lézergép piac igen változatos. Az ipari lézergépek iránti érdeklődés – főleg az új és korszerűbb technológiák esetén - csak most fokozódott igazán. A lézergép forgalmazók áraikat nem csökkentették, inkább az árfolyam ingadozása miatt vagy növelték, vagy jellemzően több kedvezménnyel adnak ajánlatot. Mivel kevesebb a beruházásra szánt összege, a vállalatok az igényes gépeket és az olyan konstrukciókat keresik, melyek korszerűbb vezérléssel, hosszabb élettartammal üzemeltethetők.
