A World Economic Forum szerint a dezinformáció terjedése fogja leginkább fenyegetni a társadalmakat a következő két évben, ugyanis ebben az időszakban kulcsfontosságú választások elé nézünk, például az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban – számolt be a The Conversation.
Az ilyen jellegű anyagok egy részét fizetett hirdetéseken keresztül terjesztik a közösségi médiában, legutóbb Rishi Sunak brit miniszterelnök mesterséges intelligenciával generált deep fake videói keltettek feltűnést. Az álhírek terjedésének egyik fő módja, hogy az emberek megosztják azokat a saját közösségi oldalaikon, néhányan ezt tévedésből teszik, ugyanakkor tízből egy ember elismeri, hogy olyan politikai információkat osztott meg, amiről tudta, hogy valótlan.
„Jó” cél érdekében rosszat tenni
A The Conversation kutatása arra jutott, hogy néhányan azért osztanak meg álhíreket, mert azt gondolták, hogy viccesek, másoknak az volt a céljuk, hogy rávilágítsanak arra, hogy az adott információ hamis. Egyesek azzal próbálnak takaródzni, hogy elmondásuk szerint nem olyan káros dolog dezinformációkat terjeszteni.
Egyesek szándékosan hamis információkat osztanak meg valamilyen személyes cél elérése érdekében, még akkor is, ha ez mások támadását vagy manipulálását jelenti. A hamis hírek ilyen módon történő megosztása például arra szolgálhat, hogy befolyásolja az emberek politikai nézeteit, akár egy politikus elleni lejárató kampány támogatásával, vagy egy jelölt hírnevének növelésével. Úgy tűnik, hogy az ilyen célok által vezérelt személyeket nem zavarja, hogy az általuk megosztott hír igaz vagy hamis, sőt, a hírek megosztását akár a manipuláció eszközének is tekinthetik. Ezek az emberek nem törődnek tetteik káros hatásaival.
Mások a legjobb szándékkal osztanak meg politikai híreket, legyenek azok igazak vagy hamisak, az álhírek terjesztését a világ jobbá tételének egyik módjának tekintik. Úgy gondolják, hogy a megosztással felhívhatják a figyelmet potenciális veszélyforrásokra, vagy akár politikailag aktívabbá tehetik az embereket azzal, hogy terjesztik az ilyen tartalmakat. Mint már említettük sokan a megosztással arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy az adott információ nem igaz, ironikus módon ez elősegíti a terjedést.
Hogyan védekezhetünk az álhírek ellen?
A The Conversation erre is tesz ajánlatot, szerintük:
„Amikor legközelebb azt látod, hogy valaki olyan történetet oszt meg, amiről tudod, hogy hamis, és azon gondolkodsz, hogy megmondod neki a magadét, vagy letiltod, ne feledd, hogy lehet, hogy nem is tudta, hogy ártott, az is előfordulhat, hogy jót akart tenni. Lehet, hogy csak saját magukra gondoltak, de az is lehet, hogy úgy osztották meg a híreket, hogy azt gondolták, másoknak is hasznára válhatnak.”
Írásuk alapján a hamis információk megosztása, még ha a legjobb szándékkal történik is, olyan következményekkel járhat, amik túlmutathatnak az emberek személyes céljain. Amikor az emberek azért tesznek ki másokat téves információknak, hogy leleplezzék azokat, akkor potenciálisan nem szándékolt politikai következményeket kockáztatnak, például a választási kampányokkal és politikusokkal szembeni cinikusabb megítélés erősödését.
A kockázat csökkentésének és a félretájékoztatás elleni küzdelem támogatásának egyik módja, ha követjük a hamis történetek jelentésére vonatkozó útmutatást, például azzal, hogy hamisnak jelöljük őket a platformon.
(Képek forrása: Adobe Stock)
