A 2024-es Nagy Kreatív KultNap első előadását Bokor Tamás (PhD, kommunikáció- és médiakutató, tréner) tartotta meg, aki a nap indításaként súlyos, de elgondolkodtató témában beszélt a legfrissebb fejleményekről. Előadása a „Mélytanulástól a magaskultúráig: mesterséges intelligencia a kulturáliskommunikációban" címet viselte, ennek megfelelően megtudhattuk, mi fán terem manapság az MI és a kultúra szövevényes kapcsolata. Bokor egy rövid történeti kitekintéssel kezdte: John McCarthy amerikai informatikus az ötvenes években megalkotta az „erős MI" kifejezést, ami alatt mindent értett, csak azt nem, amit ma használunk.
Bokor szerint a ma használatos – bár kár tagadni, hogy okos – algoritmusokat egyelőre inkább „gyenge MI-nek" érdemes hívni, hiszen öntudattal még nem, hogy nem rendelkeznek, de rengeteget hibáznak azon feladatok megoldása közben is, amelyekre napi szinten használjuk őket. Folyamatos fejlődésükkel viszont egyre szimmetrikusabbá fog válni az ember-gép kommunikáció, aminek az lesz az eredménye, hogy nagyobb szerepe jut majd az MI-nek a döntéshozásokban és a művészetekben is.
Erős MI vs. gyenge MI
A döntések, melyeket a jelenleg használt algoritmusok meghoznak, a szakember szerint sztochasztikus és statisztikai alapon történnek, emiatt továbbra is szükséges az emberi kontroll felettük. Bokor rengeteg példán keresztül mutatta be a „gyenge MI" hibáit: a szekunder szégyent kiváltó verset író és a négy kezű kismamákat generáló algoritmusok előtt hosszú út áll. A technológia sztrádáján való haladást azonban segíti, hogy egyre több feladatra használjuk, olyanokra is, amikről fogalmunk sincs: Spotify algoritmusok, fordítóprogramok, vezetést támogató MI stb. Hozzátette: jelenlegi tapasztalata és a kutatások szerint minél fiatalabb valaki, annál több területen használja már tudatosan az MI elérhető szolgáltatásait.
Bokor az emberek MI-t érintő megítéléséről is beszélt: érdekes módon többségünk bizonyos helyzetekben jobban bízik az MI-ben, mint társaiban: ilyen lehet például egy egészségügyi kérdés vagy orvosi műtét, de az összetettebb bírósági döntésekben már kevésbé szeretnének vele találkozni.
De a saját kutatásuk szerint jó az MI használatának megítélése a tömegközlekedésben és az árképzésben, az arcfelismeréstől viszont egyenesen borzonganak a megkérdezett felhasználók.
A szakember kitért arra is, hogy a prompt engineering, tehát az algoritmusoknak irányt adó parancsok pontos meghatározása már külön iparággá kezdi kinőni magát, bár kérdés, hogy ez meddig lesz így, hiszen maguk az algoritmusok egyre okosabbak, ezért egyre egyszerűbb azokat használni. A nyelvi készség viszont a mai szintnél sokkal jobban fel fog értékelődni a közeljövőben, ugyanis a jól összefoglalt, tömörített parancsokból ért a legjobban az MI. A fogalmazás, újrafogalmazás készsége alapvetés az algoritmusokkal való munka során, és ez a jövőben sem lesz másképp, állította Bokor.
Segíteni fogja a kultúrát is
A szakértő szerint a kutatás sorám mindenképp hasznos lehet majd az MI a kultúra területén. Példának az Operation Nightwatch-ot említette, a projektet, ahol Rembrandt „Éjjeli őrjárat" festményét rekonstruálták szakemberek az MI segítségével, javítás, kiegészítés céljából. De a kultúra területére sorolta az ügyfélélmény javítását is, például a múzeumok esetében lehet elemezni a látogatók viselkedését, és ahhoz igazítani a tárlatok darabjainak elhelyezését.
Az előadás zárásaként Bokor megjegyezte: akármilyen formában élünk az MI adta lehetőségekkel, fontos, hogy transzparensen tegyük azt: tájékoztasson egy múzeum, ha az MI vezeti az embereket a tárlaton, szóljunk arról, ha egy MI által generált műalkotást nézünk, és kérjenek az orvosok beleegyezést az emberektől, ha a mesterséges intelligenciát kérik segítségül munkájuk elvégzése során.
Adattól zenéig: így született meg a Melody of Budapest
A Telekom tavaly ősszel formabontó zenei produkcióval tisztelgett Budapest 150. születésnapja előtt: a „Melody of Budapest” vonósnégyesre írt darabot a fővárosban mozgó mobiltelefon adatokból AI által generált dallam ihlette.
„A Deutsche Telekom Bonnban, Beethoven szülővárosában kétévente meghirdeti fiatal tehetségeknek szóló zongoraversenyét, melyet a világ legkiemelkedőbb zongoraversenyei között jegyeznek. Régi álmunk volt, hogy ezt a programot itthon is bemutassuk és meghívjuk rá a verseny győztesét. A művészeti szponzoráción túlmenően azonban kerestük azt a fűszert, kapcsolódást, amellyel a Telekom a hazai közönség számára még izgalmasabbá teheti a programot. Mivel telekommunikációval, hálózatokkal foglalkozunk, kézenfekvő volt, hogy az adatok, azok láthatóvá és hallhatóvá tételével indulunk el ” – avatott be a kezdetekbe Németh Flóra, a Telekom PR szakmai vezetője.
Janosov Milán adattudós már korábban is dolgozott velük együtt különböző projekteken, amelyek során kiderült számára, hogy a Telekomnál olyan adatok gyűltek össze, amelyek nem csak üzletileg lehetnek hasznosíthatóak. És amikor Flóra 2022 decemberében a művészetet az adatokkal kombináló projekt ötletével felhívta, felvetette, hogy próbálják meg a Budapestet leíró mobilitási adatokat valahogy zeneművé alakítani.
„Budapest kerületei határait figyelembe véve 365 napot dolgoztunk fel, órás bontásban. Ezen stream jellegű adatok a Magyar Telekom egyik legnagyobb adatforrását képezik, amiből különböző információt kinyerve elsődlegesen a hálózatunk fejlesztése a cél.” – mesélte Szabó Ádám, a Telekom Advanced Analytics divízió vezetője.
A Telekom Data Tribe által előkészített adatokból és Milán munkájának köszönhetően született meg az az aggregált adathalmaz, amelyből az AI generált egy dallamot:
„Ez egy mobilitási adatsor, amit úgy kell elképzelni, mint egy részvényárfolyamot vagy egy idősoros grafikont, amin jól látszanak olyan mintázatok, mint például a karácsonykor néptelenebb város, az iskolakezdést övező aktivitás vagy épp a napszakok változása. Első feladatként egy ötvonalas füzetmintát kellett rajzolnunk ebből a grafikonból, ahol minden érték valamilyen hangnak, valamilyen kulcsban felel meg. Ebből jött ki az első zene, ami valljuk be, rettenetes volt, de ha átírtuk a paramétereket, ez finomodott. Az AI fél évvel ezelőtti verziójába már be volt tanítva több ezer klasszikus darab, így jól tudta, hogy a népszerű művekben milyen hangok, hangsorok fordulnak elő egymás mellett. Ha kap egy külső inputot, akkor ezt a kettőt össze tudja úgy vegyíteni, hogy tartalmazza Budapest leírását, de hallgatható és élvezhető formában. Nagyjából a 150. kísérletre jött ki a fenti dallam, ami így kicsit stockos hangzású, de mindenki számára kellemes zenei mintákkal vegyített” – magyarázza Janosov Milán.
A zenei mű mellé egy animált vizualizáció is elkészült Hayk Zakoyan munkája nyomán, amin jól látható a belső kerületek kicsúcsosodása, ami a napszakok, ingázás változását mutatják (és még a közlekedésmérnökök számára is fontos információ).
A projekt utolsó etapjában Balogh Máté zeneszerző az AI dallamból kiindulva egy vonósnégyesre komponálta művét. Igyekezett visszaadni azt az iterációt, hogy ő egy gépi dallamra ír zenét, ezért eleinte a vonósnégyes tagjai csak pengetik a húrokat a rideg gépi világ bemutatása érdekében, majd a darab aztán átmegy egy kortárs zenei hangzásba.
A melódia tovább forog
Azonban nem csak ez a verzió létezik: tavaly szeptemberben a Telekom belső vállalati eseményén, a Magentaland rendezvényen felkérték a Random Tripet feldolgozására. Ők a performansz előtt néhány órával kapták meg az AI és Milán koprodukciójában készült művet, és erre a színpadon improvizáltak.
Egy ilyen összetett folyamat során felmerül a szerzői jogokkal kapcsolatos kérdés. Ahogy Németh Flóra rámutatott, a szerzői jogok a Telekomnál vannak, azonban ha ember és gép közösen alkot, máig nem egyértelműen tisztázott, ki pontosan a szerző. Meg kell néznünk az arányokat, melyik fél milyen módon vette ki a részét az alkotásban. A Melody of Budapest klasszikus zenei verziója gyakorlatilag Balogh Máté alkotása, amelyet az AI inspirált és melyre a Telekom felhasználási jogot szerzett” – teszi hozzá Flóra.
A Melody of Budapest nem csak a közönség körében aratott sikert, adattudományi szakmai körökből is nagyon jó visszajelzések érkeztek. Így be is nevezték a University of Virgina adatvizualizációs kampányoknak kiírt Data is Art versenyére, ahol immár shortlistes, az eredményhirdetés május elején várható.
