Egy májusi nyilatkozattal reagált a Magyar Marketing Szövetség a Kreatív július 13-i kezdeményezésére, amelyben közös gondolkodásra, konstruktív vitára hívtuk a hazai kommunikációs piac szereplőit. Mint írásunkból kiderül, abból indultunk ki, hogy az utóbbi hetekben elhalkulni látszik az az izgalmas és inspiráló vita, amely az áprilisi választás, illetve az azt egy hónappal később követő Balásy-interjú megjelenését követően indult, majd erősödött fel, és amelynek fő témája az volt: milyen témákat kell felvetni a hazai kommunikációs világban a 16 évnyi Fidesz-kormányzás és az ebben az időszakban kialakult NER-rendszer szétesése után?

A Kreatív ezért kérdéseket juttatott el a szakma több szereplőjének, elsősorban a szakmai szervezetek vezetőinek, de egyben fel is kér mindenkit, aki fontosnak gondolja az esetleges aggályok megnyugtató tisztázását, hogy csatlakozzon ehhez a közös gondolkodáshoz, írja meg véleményét, fogalmazza meg a válaszokat, amelyek szerinte megoldást jelenthetnek. 

Felvetéseink - amelyekre szervezetektől és szakemberektől egyaránt továbbra is várjuk a válaszokat - így hangzanak:

• Szükséges-e az előző rendszer tisztázatlan és gyanús tendereinek, megbízásainak átvilágítása? Ki végezhetné el ezt a munkát?
• Kitérne-e ez a munka azon cégekre is, amelyek nem tartoztak ugyan a kiváltságosak közé, ám együttműködések révén mégis haszonélvezői voltak az irányított piacnak?
• Van-e helyük a piacon azon cégek vezetőinek, amelyek a kommunikációs világban közvetlen és kiemelt kivételezettjei voltak a NER 16 évének? Mi vonatkozzon az e cégeknél dolgozó egyéb munkavállalókra?
• El kell-e fogadni közös, etikai alapelveket rögzítő nyilatkozatot, amelyhez a cégek csatlakozhatnak, és amely számonkérhető normákat fogalmaz meg ügynökségeknek, kommunikációs cégeknek?
• Hasznos lenne-e egy nem kötelező, de orientáló dokumentum konszenzusos elfogadása, amely rögzíti, milyen feltételei vannak egy-egy szint elérésének a szakmai ranglétrán, illetve ezekhez milyen bérsávok társulnak. Elősegítené-e ez a fair versenyt, vagy inkább csak piaci korlátozás lenne?
• Hol tart a közös gondolkodás, milyen elképzelések fogalmazódtak meg eddig az egységes fellépésről a tendereztetés, kiváltképpen a közpénzeket érintő beszerzések szabályrendszerének rögzítése, az ajánlatok és döntések teljes átláthatósága biztosítása érdekében?
• Hasznos volna egy kamara jellegű ernyőszervezetet, amely érdekképviselet is lenne, megfelelő működés esetén azonban kontrollszerepe lenne a szakma tisztaság érdekében?

Írásunkra jóformán azonnal válaszolt a Magyar PR Szövetség, és ígéretet kaptunk – kis türelmet kérve – még egy szervezettől. 

Kisvártatva reagált a Magyar Marketing Szövetség is, megköszönték a reagálási lehetőséget, ám jelezték: a korábban megfogalmazott álláspontunkhoz újabb hozzáfűznivalójunk nincs. Így tehát ebből dolgozunk.

A figyelmünkbe ajánlott nyilatkozatról május 11-én számolt be a Kreatív. Ebben Hinora Ferenc MMSZ-elnök jelezte: a Magyar Marketing Szövetség a többi szövetséggel együtt olyan etikai és közbeszerzési ajánlásokat szeretne kidolgozni, amelyek tiszta viszonyokat teremtenek. Mint kifejtette, a kommunikációs- és reklámszakmai összefogásoknak az elmúlt 16 évben nem volt valódi súlyuk az érdekegyeztetési folyamatokban. „A hatalom semmibe vette ezeket a szervezeteket” – tette hozzá, majd úgy folytatta: most esély van arra, hogy valódi demokratikus működés alakuljon ki, amelyben a szakmai szervezeteknek végre súlya lehet. 

A nyilatkozat alapján a szövetség egyik kiemelt feladata az új kormányzati ciklusban a korábban beszűkült mozgástérrel működő állami vállalatok szakmai reintegrációja. „Az elmúlt 16 évben számos állami cég nem tudott önálló ügynökségi együttműködéseket kialakítani, ami hosszú távon a szakmai fejlődés és a piaci versenyképesség rovására ment.” Az MMSZ célja, hogy ezeknek a szervezeteknek segítséget nyújtson a visszakapcsolódásban: támogatást adjon a modern marketingfolyamatok kialakításához, a szakmai vérkeringésbe való visszatéréshez, és ahhoz, hogy ismét aktív, értékteremtő szereplői legyenek a hazai kommunikációs piacnak.

De egy másik fontos kötelezettsége is van a kommunikációs iparágnak Hinora Ferenc szerint: „A szakma reputációját társadalmi szinten is vissza kell építeni. A kommunikáció jó dolog, ha jóra használják, az elmúlt évek pedig épp azt mutatták meg, milyen károkat tud okozni, ha rosszra használják. Ha kommunikációval rombolni lehet, akkor építeni is lehet – és most ez a dolgunk.”

A szakmán belüli összefogásról úgy vélte: csak akkor működik, ha mindenki betartja a közös szabályokat. „Ha akár egy piaci szereplő kivonja magát, akkor az egész nem ér semmit.”

A májusi nyilatkozat szerint szintén kulcsfontosságúnak tartották a szakmai szervezetek szerepének megerősítését az új kormányzat felé. Eszerint az MMSZ olyan ajánlásokkal és szakmai útmutatókkal kívánja segíteni a döntéshozók munkáját, amelyek előmozdítják a transzparens és etikus közbeszerzési folyamatokat, valamint a tenderek szakmai minőségének javítását. Emellett a marketing és kommunikáció széles eszköztárával abban is támogatni szeretné a kormányzati munkát, hogy a magyar gazdaság versenyképessége és az üzleti eredményesség tovább erősödjön.

Emellett – fogalmaztak - az MMSZ készen áll arra is, hogy szakmai tudásával hozzájáruljon egy új országmárka kialakításához – nemcsak külső, hanem belső célcsoportok felé is.