Szerdahelyi Kornélia tíz éve dolgozik közösségimédia-menedzserként, jelenleg a METU kommunikáció és média MA képzésére jár, a SaltComm Branding & PR ügynökség munkatársa. Tapasztalata szerint a közösségimédia-szakemberek több problémával is küzdenek: nehéz definiálni a szakmát, nincs társadalmi elismerés, miközben a szakma abszolút nélkülözhetetlenné vált. Ezeknek a problémáknak a megoldása pedig annyira foglalkoztatta, hogy a diplomamunkáját is ennek szentelte, és kidolgozta egy akkreditált képzés tervét.
Kornélia szerint nehéz leírni, hogy pontosan mit csinál egy közösségimédia-szakember. Amikor elkezdte a mesterképzést, a tanárai is megkérdezték tőle, pontosan mivel foglalkozik, de az embereknek általánosságban fogalma sincs a munkájáról, és neki is időbe telt, mire definiálta: „Márkáknak segítek abban, hogy jobban képviseljék magukat a közösségi médiában. Nem feltétlenül fedi le az egész kommunikációs részt, hanem az a lényege, hogy jó képet alakítson ki a márkáról a közösségi médiában.”
„Azt szerettem volna elérni a diplomamunkámmal, hogy szakmai szempontból komolyabban vegyük a területet – azok is, akik ebben dolgoznak, és azok is, akik nem. Rossz a PR-ja a közösségimédia-menedzser szakmának, és Magyarországon nincs is ehhez kapcsolódó akkreditált képzés” – mesélte a Kreatívnak Kornélia, hozzátéve, hogy ha valaki ezt akarja tanulni, rövid képzéseken vehet részt, amit különböző cégek, cégek szakértői tartanak, viszont ezek nem akkreditált képzések, és nincs garancia arra, hogy milyen minőségű tudást adnak át.
Az akkreditált képzés hiányát jól szemlélteti, hogy mindenféle területről érkeznek a kommunikációs szakmába emberek: gazdálkodás és menedzsment, nyelvszak, de van, akinek nincs diplomája. A szakember meglátása szerint ez hátrány, hiszen bárki mondhatja magát közösségimédia-menedzsernek, és nem lehet előre letisztázni, hogy kinek milyen kompetenciái vannak, ez már csak a munka során derül ki.
„Egy vállalat reputációját nagyon komolyan érintheti, ha egy »szakember« nem megfelelő szaktudással áll a kommunikációhoz” – mondta.
Bármikor kialakulhat egy krízis
Kornélia bevallotta, sok nehézséggel találkozik a szakmájában. Mentálisan nagyon megterhelő, állandó online jelenlétet igényel, hiszen bármikor kialakulhat egy krízis, amit azonnal kezelni kell. A felelősség pedig köszönőviszonyban sincs a presztízzsel.
„Azt mondják, hogy »te csak posztolgatsz«, és ha valakinek van egy Facebook-oldala vagy Instagram-oldala, máris azt gondolja magáról, hogy közösségimédia-menedzser, és ehhez mindenki ért” – mondta, majd az influenszerekről is szót ejtett.
„Az influenszerek megjelenése is nehezíti a munkát, ma már elvárás a közösségimédia-szakemberektől, hogy úgy működjenek, mint a tartalomgyártók. Az influenszeri és a közösségimédia-menedzseri szerepkört gyakran összemossák a megbízók, pedig nem tekinthető azonosnak, hiszen míg az influenszer saját személyes brandjének építésére fókuszál, addig a közösségimédia-menedzser vállalati vagy szervezeti márkák kommunikációjáért felel. A két tevékenység ebből fakadóan eltérő feladatstruktúrát, felelősségi köröket és szakmai kompetenciákat követel meg. Az álláshirdetésekben minden benne van: gyárts videót, írj szöveget, tudj hirdetni, legyél grafikus. Nem akarnak öt különböző munkatársat alkalmazni, ami érthető például egy KKV esetében, ahol nincs anyagi forrás külön grafikusra és videós csapatra. De egy normális világban nem úgy működne, hogy a grafikai feladatot is a közösségimédia-menedzsernek kell ellátnia” – jelentette ki a közösségimédia-menedzser.
A felsőoktatásnak reagálnia kellene a piaci változásokra
Kornélia szerint egyértelműen szükség van arra, hogy erősödjön a közösségimédia-szakemberek presztízse, ennek megvalósulására pedig terve is van.
„Az akkreditáció adhat reputációt, fontos, hogy egységesebb tudást kapjanak a szakemberek. Ha úgy ítéli meg a szakma, hogy grafikai készségek szükségesek hozzá, akkor azt kell leképezni az egyetemen. A felsőoktatásnak muszáj lenne megfelelően reagálni a piaci változásokra, és ez alapján elindítani a szakokat”
– folytatta Kornélia.
A magyar oktatási rendszer azonban nem erre a tempóra van berendezkedve, akár évekbe kerülhet egy új akkreditáció létrejötte. Kornélia rámutatott, hogy a közösségimédia-menedzsment is folyamatosan változik, és az is, hogy mire van szükség hozzá. Az oktatásban látszólag úgy vannak vele, hogy annyira nehéz végigvinni az akkreditációs folyamatot, hogy neki se állnak. Kiskapu lehet a felsőoktatási szakképzés. Rugalmasabb a tantervi felépítés, rövidebb kurzus, és ha valaki kommunikációs szakemberként végzett, el tudná végezni, de ez sem jelent igazi megoldást. A közösségi média iránti érdeklődés viszont magas a fiatalok körében.
„Az egyetemek úgy tudnák megfogni a fiatalokat, ha reagálnának az igényeikre, de erre a felsőoktatási szakképzés nem megfelelő. Jó továbbtanulási lehetőség, de az alapdiploma elengedhetetlen, hiszen olyan tudást ad, amire szükség van a munkavégzéshez: legyen fogalmuk arról, hogy hogyan alakulnak a közösségi platformok, tudjanak szöveget írni”
– mondta Kornélia.
Szemléletváltásra van szükség
Szerdahelyi Kornélia szerint szükséges a szemléletváltás. Elérhetők rövid képzések, ahol megtanítják, hogy hogyan kell posztolni vagy a Meta Business Suitot használni, de ezek a felületek változnak. Elég csak visszaemlékezni az iWiW-re és a myVIP-re, amelyek annak idején meghatározó platformok voltak, de előbbi rég megszűnt, utóbbi elnéptelenedett.
„A szakembereket arra kellene megtanítani, hogy hogyan tudnak alkalmazkodni a folyamatosan változó körülményekhez. Ne platformtól függjön a működésük, hanem ha holnap megszűnik a Facebook, holnapután már legyen tervük arra, hogy hogyan mennek át egy másik felületre. A közösségi oldalak működési elve nagyon hasonló, az algoritmusokat rövid idő alatt meg lehet érteni, és ha van alkalmazkodóképesség, a szakemberek bármilyen platformon elboldogulnak” – mondta Kornélia.
Az AI megjelenése óta felértékelődött az alkalmazkodásra való képesség, a közösségimédia-szakember szerint az a lényeg, hogy megértsék az adott iparágat vagy célcsoportot, és ehhez alakítsák a kommunikációt. Más egy B2B kommunikáció, más vállalkozóknak tartalmakat készíteni. Az adott célcsoport működését fontos megérteni, és bár a Metában lehet figyelni, hogy mikor aktív a célcsoport, mindenkinek magának kell rájönnie, hogy mikor érdemes posztolni.
Külföldön már működik ilyen képzés
Kornélia a diplomamunkájához kevert módszertannal kutatott. Nemzetközi képzések is inspirálták, hiszen külföldön – például Angliában – léteznek kapcsolódó alapszakok, mesterszakok, felsőoktatási szakképzések.
Álláshirdetéseket is elemzett, megnézte, hogy a piacnak milyen elvárásai vannak a közösségimédia-menedzserekkel szemben, majd összesítette a mindegyiknél megjelenő, legfontosabb pontokat. Ezután szakemberekkel készített interjúkat. Sok területet elért, a hazai oktatási piacról, nagyvállalati és ügynökségi oldalról, valamint a kormányzati oldalt is bevonta: az egyik (meg nem nevezett) magas rangú politikus közösségimédia-menedzserével is készített interjút.
„Ezáltal kiderült, hogy a különböző oldalaknak milyen elképzeléseik vannak a szakmáról, milyen készségek szükségesek, milyen tapasztalataik vannak a közösségimédia-menedzserekkel, hogyan képzelnek egy ilyen képzést, például alapképzés vagy mesterképzés lenne megfelelőbb” – mondta Kornélia. A folyamat végén összegezte a tapasztalatokat, majd kidolgozta a képzést.
„Hat féléves, klasszikus 180 kredites alapképzést dolgoztam ki, ami alapozó tantárgyakkal indul. Vannak szakmai törzsmodulok, specializációk, szabadon választható tárgyak. Ennek megfelelően készítettem szakleírást. Az alapozó tárgyak között van például kommunikációs készségfejlesztés, marketing alapismeretek, a közösségi média története, a közösségi média pszichológiája. A szakmai törzsmodulok a stratégiai tervezésbe, platformismeretekbe és a gyakorlati skillekbe, mint a storytelling és a kreatív írás engednek betekintést. A közösségimédia-menedzser szakma interdiszciplináris terület, érinti a szociológiát, kommunikációtudományt, médiatudományt, jogot, pszichológiát. A kurzus jó alapja lenne annak, hogy a tanulók tovább vigyék ezt a jelleget a munkavégzésbe is” – mondta Kornélia.
Mivel ez egy nagyon gyakorlatias szakma, nem a szakdolgozat a legmegfelelőbb formája a tudás összegzésének a tanulmányok végén. Helyette a diákok választhatnának maguknak egy működő vagy fiktív céget, amelynek kidolgoznak egy kommunikációs kampányt, kifejezetten közösségi média fókusszal, majd ezt prezentálják a bizottságnak.
A jelenlegi képzések egyik legnagyobb negatívuma, hogy az oktatás nem tudja leképezni a gyakorlati kompetenciaigényt, a tanárok jellemzően elméleti oktatást tartanak, és nem adnak gyakorlati tapasztalatot. A képzések akkor lehetnének naprakészek, ha piaci szakembereket hívnának vendégelőadónak, ami kölcsönösen előnyös lehetne, hiszen ők eközben megtalálhatnák a jövő munkatársait, akár vezetőit.
Bizonyos tantárgyak oktatása kifejezetten fontos lenne: tartalomgyártás, legyen az szöveges, képi vagy videós. Fontos a stratégiai gondolkodás, hogy a szakember lássa a nagy egészet, például egy marketingstratégia esetében átlássa, hogy a közösségi média hogyan tud hozzátenni.
Bár a képzés megvalósulása egyelőre a távoli jövő, Szerdahelyi Kornélia az eddig megszerzett tapasztalatait hamarosan a METU-n fogja kamatoztatni, ahol közösségi média kampányok esettanulmányait tanítja.
