A Mérték és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményben tudatta, hogy két év pereskedés után a Kúria döntésének értelmében a Médiatanácsnak ki kell adnia a rádiós frekvenciapályázatokat. A Kúria egészen pontosan azt mondta ki, hogy

"a lezárt pályázatok dokumentációjának kiadását nem lehet üzleti titokra hivatkozással megtagadni, hiszen a frekvencia az állami vagyok része, melynek felhasználásával a Médiatanácsnak el kell számolnia."

A Mérték a TASZ-szal azért indította a pert, mert gyanújuk szerint a Médiatanács a rádiós frekvenciák újrapályáztatásánál diszkriminatívan értelmezte a formai követelményeket, ezeket úgy használta, hogy egyes pályázónál nem vette figyelembe, másoknál viszont jogszerűtlenül, más szigorral kérte számon őket. 

Ez különösen a Klubrádió sztorijában érdekes, mivel a Klubrádió pályázatát a Médiatanács vagy úgy utasította el, hogy az minden formai követelménynek megfelelt, vagy pedig úgy hirdetett másokat nyertesnek a pályázatok során, hogy azok ugyanúgy nem feleltek meg a formai követelményeknek, ahogy a Klubrádió - már ha a Médiatanács következetesen érvényesítette volna saját szabályait. 

A Médiatanács visszautasítja

A Médiatanács időközben reagált a Mérték és a TASZ közleményére. Azt írják, hogy "a cikkek címe félrevezető volt, mert a TASZ által indított pernek a pályáztatási gyakorlat megítélése nem volt tárgya: a per kizárólag közérdekű adatok kiadása tárgyában folyt." Ez valóban így van, mivel ténylegesen olyan címek jelentek meg, amelyek azt sugallták, hogy a Kúria azt mondta ki, hogy a Médiatanács pályáztatási gyakorlata jogszerűtlen volt, márpedig a Kúria ilyet nem állított. Ezzel folytatják:

"Az adatokat a Médiatanács az érintett piaci szereplők, a pályázók üzleti titkainak védelmében nem adta ki a kérelmezőnek. Az első- és másodfokú bíróság a Médiatanács álláspontjával értett egyet, a Kúria azonban rendkívüli jogorvoslati eljárásban úgy döntött, hogy ezeket ki kell adni. A hatóság ennek haladéktalanul eleget tett".

A Médiatanács azt is vitatja, hogy diszkriminatív eszközként használták volna a formai követelményeket a rádiós frekvenciák újrapályáztatásakor. "Ez a feltételezés a szerzők önkényes véleménye, és nem következik a Kúria ítéletéből. Fentiek miatt a Médiatanács a hírt leközlő sajtótermékektől helyreigazítást kér, továbbá jelen közlésének közzétételét a teljes körű és kiegyensúlyozott tájékoztatás érdekében" - írják. 

Hozzáteszik továbbá, hogy "a Médiatanács minden egyes, a hírekben szereplő rádió frekvenciás pályázati döntései esetében is biztosított volt a jogorvoslati lehetőség az érintettek, köztük az eredménytelenül pályázók számára is. Ez a szabály azóta sem változott; ahogy a közelmúltban hírül adtuk, a Gazdasági Rádió szolgáltatója Budapesten éppen ilyen jogorvoslati eljárásnak köszönhetően nyerte el a jogosultságot.

A jogorvoslati lehetőséggel a múltban több pályázó is élt. A frekvenciák elosztása – vagyis a magyar rádiós piac adott szereplőjének kiléte – csak a jogorvoslati eljárások lezárulta után dől el véglegesen, ezért a Médiatanács visszautasítja a TASZ és a Mérték Médiaelemző Műhely valótlan állításait" - áll a közleményben.

A Mérték fenntartja

A Mérték ma reggeli posztjában az áll, hogy továbbra is fenntartják az állításaikat, és hosszasan érvelnek amellett, hogy a Médiatanács miért nem állít igazat.