Kétséget kizáróan igazolt a diszkriminatív mintázat az LMBTQ témákban megszólaló oktatókkal kapcsolatban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán, és Bognár Bulcsu egyetemi docens eltávolítása a karról ebbe a mintázatba illik – derült ki a Fővárosi Törvényszék ma meghozott elsőfokú ítéletéből. Az oktatónak az eljárásban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) biztosított jogi képviseletet.
Bognár Bulcsu közel húsz éven át dolgozott az egyetemen, és objektív mutatók alapján a kar egyik legmagasabban kvalifikált oktatója volt.
Az oktatót rövid idővel azután bocsátották el, hogy világnézeti konfliktusba került a dékáni vezetéssel, miután az egyetem „katolikus szellemiséget sértőnek” minősítette Bognár egyik tanulmányát, amely a melegek társadalmi megítélésével foglalkozott és a legmagasabb nemzetközi besorolású tudományos folyóiratban jelent meg.
A felmondás időben is egybeesett azzal, hogy a dékán etikai eljárást kezdeményezett azokkal a pszichológus oktatókkal szemben, akik a szivárványcsaládokban felnövő gyerekek mentális egészségéről írtak cikket a HVG-be.
Az egyetem a felmondást gazdasági érdekekre és a versenyképesség javítására hivatkozó „átszervezéssel” indokolta, azonban a bíróság szerint ezek az indokok nem bizonyultak valósnak és megalapozottnak. A perben az egyetem nem tudott bemutatni olyan számítást, dokumentumot vagy más adatot, ami igazolta volna, hogy Bognár Bulcsu munkaviszonyának megszüntetése valós költségmegtakarítást eredményezett, vagy bármilyen módon előmozdította volna az egyetem versenyképességét. A bíróság szerint eleve nem hihető, hogy egyetlen docensi fizetés megspórolása a költségvetést érdemben érintő változást hozhat.
„Nemcsak egy munkavállalót érintő döntés született ma, hanem a bíróság elvi éllel mondta ki, hogy még egy egyházi fenntartású egyetem sem bújhat ki az egyenlő bánásmód követelménye alól.” – mondta Pető Márk, a TASZ ügyvédje.
„Bár az ítélet az egyetem ellenében született, valójában védi azt. A világban jól eligazodó, differenciáltan gondolkodó emberek képzésének feltétele a szabad tudományos vita, amely elképzelhetetlen a kutatás szabadsága nélkül” – mondta Bognár Bulcsu.
A diszkrimináció körében különös nyomatékot adott a bíróság annak, hogy a felmondás nem elszigetelt munkáltatói döntés volt, hanem beleilleszkedett abba a mintázatba, hogy az LMBTQ témában megszólaló oktatóknak az intézményben hátrányos következményekkel kell szembenézniük. Ennek keretében jól azonosíthatónak találta azt az időpontot, amikortól kezdve a karon a korábban szabadon kutatható LMBTQ témák tabusítva lettek.

