A kreatív iparág a mesterséges intelligencia felhasználói szintű megjelenésével újabb nagy paradigmaváltásban van, és ez most nem villanásnyi flashmob szintű, hanem évtizedekre meghatározó irány lesz. Ray Kurzweil, a Google jövőkutatója szerint nem történik más, mint a kreativitás eszközeinek demokratizálása, 2029-re pedig a számítógépek elérik a szingularitást, azaz úgy fognak gondolkodni, mint az emberek. A sajtóban nemrég nagyot ment, hogy egy AI hogyan képzeli el a halált, vagy hogy művészeti pályázatot nyert egy alkotásával – mondjuk ehhez kellett az a tökéletesített kódsor is, amit a felhasználó, alias társalkotó sokáig tartó munkával kísérletezett ki.
De vajon tényleg a művészet végét látjuk ezzel kibontakozni, és az a kreativitás halála, ha algoritmusok generálnak nélkülünk reklámokat?
Edward de Bono szerint kreativitás nélkül csak ismétlés és rutin van, de a fejlődéshez, a változáshoz és az új irányokhoz kreativitás kell. A mesterséges intelligencia pedig felpörgeti a kreativitásunkat, segít új metaforákat találni és új képzettársításokat alkotni, de nélkülünk még nem működne. Ez egészen addig így is marad, amíg el nem sajátítja azt az intuitív gondolkodást, amitől az emberi kreativitás egyedi és utánozhatatlan. Ez a szingularitás korszakában megváltozik, és még nem tudjuk mennyire tágítja majd ki az emberi kreativitás határait, mindenesetre én már nagyon várom az új AI zsűrielnököt, aki átadja az első adatoroszlánt.
Addig is nézzünk pár mostani AI-alapú kampányt, ami olyan lehetőségeket mutat meg, amivel a kreatív ipar elősegítheti a világ jobb irányba történő változását, vagy az arról szóló párbeszédet.
Adatalapú teremtés
Az AI-ban óriási teremtő erő lakozik, ugyanis adat alapon nemlétező, soha nem látott és hallott alkotások születhetnek meg. Ez körülbelül olyan szájtátós érzés, mint amikor először megpillantjuk a James Webb űrteleszkóp legújabb képét egy ismeretlen bolygóról vagy galaxisról, amit előttünk még soha senki nem láthatott. Meghallgathattunk új szerzeményeket halott zenészektől, mintha még a mai napig alkotnának, így rengeteg új alkotás kerülhet be az emberi kultúra panoptikumába.
A Lost Tapes of the 27 Club tavalyi Cannes-i ezüst díjas megoldása elhozta nekünk a mesterséges intelligencia kottájából Kurt Cobain elveszett számát a Drowned in the Sun-t és Amy Winehouse Man I Know kiadatlan dalát. Az ING Next Rembrandt kampányával már 2016-ban megmutatta, hogyan bővíthető egy festőóriás életműve, ha ráengedjük a festmények apró részleteire az AI elemző kreativitását. Vagy visszakaphattuk Rembrandt Éjjeli őrjárat képének levágott széleit is, ha már a szállítók megcsonkították, mert nem fért bele a keretbe.
Mindezzel kapcsolatban persze felmerülnek feszítő kérdések, amikről lesz még bőven szó a következő években: elődeink zsenialitása nélkül is képes lenne-e csodát alkotni a mesterséges intelligencia?; vajon ettől kevesebb vagy több lesz-e egy életmű?; van-e jogunk utánozni, kiegészíteni, megváltoztatni a nagyokat?; attól még hogy még más húzza az ecsetet, kevésbé tekinthető-e egyedinek az alkotás?; az eredmény egyáltalán kinek a jogtulajdona?
Tér és idő meghajlik
Az idei Cannes-i Digital Craft kategóriában is feltűnt az AI a díjnyertes kampányok között, hiszen a Michelob Ultra sörmárka a McEnroe vs McEnroe kampányában egy olyan teniszmeccset tett lehetővé, amire még nem volt példa. John McEnroe világklasszis teniszező mai énje megküzdhetett a fiatal csúcsformában lévő énjével. Azóta már mások is eljátszottak a technológia adta gondolattal, például a Nike kampányában Serena Williams csap össze régi énjével, de nálam továbbra McEnroe “Fogd meg a söröm, míg játszom” hozzáállása az abszolút paradigmaváltó kedvenc.
Fékevesztett hype
Persze megvan annak is a veszélye, hogy kicsúszik a kontroll a kezünkből, például ha életre kel a virtuálisan generált karakterünk a kampány során. Így volt ez augusztus végén, amikor a Capital Records betörése a metaverzumba botrányosan sült el, ugyanis virtuális rappere, FN Mek a szövegeiben megsértette az afroamerikai közösséget. Azóta a cég bocsánatot kért, törölte a tartalmakat, és „szerződést bontott” a virtuális rapperrel, de mindenesetre elég elgondolkodtató, hogy ezeket a szövegeket a mesterséges intelligencia közösségi médiából és videójátékok adataiból írta.
Megmentésre váró jövő
A technológia összefüggésbe hozható számos modernkori mentális betegség kialakulásával, mégis most olyan AI alapú outdoor megoldást emelnék ki a kampányok sorából, ami segít megőrizni a mentális higiéniánkat. Az oroszlánok között shortlistig jutó horvát ötlet, az AI Anxiety Meter erre tesz egy próbát. A tavalyi jó ügyek nagydíját (Grand Prix for Good) is olyan alkotás vitte el, ami ezúttal nem a bolygó megmentésére tesz egy kísérletet, hanem egy egyáltalán nem magától értetődő civilizációs vívmány, a demokrácia védelmében lép fel. Az AI és deep fake segítségével feltámaszt 104 megölt újságírót Mexikóban, akit ezentúl többet nem lehet elhallgattatni, ahogy a kampány neve is mondja: Still Speaking Up.
And one more thing…
Végezetül mi is segítségül hívtuk a mesterséges intelligenciát, hogy készítsen magáról egy önarcképet a Kreatív Magazin következő fiktív címlapjára. Az elkészült önarckép elég szuggesztív, de azért még erősen visszaköszönnek popkulturális és filmművészeti utalások, igazán látványos alkotói tudatra ébredés majd a szingularitás korában lesz. Stay tuned!
Te is szívesen írnál szakmai véleményt egy téged foglalkoztató témáról? Keress minket a [email protected]-n!
A szerző kreatív szakember, idén tudósított a Kreatívnak a Cannes-i Reklámfesztiválról.
