Ez a cikk eredetileg a Kreatív  2025/3-4. lapszámában jelent meg.

„Pro bono publico, röviden pro bono, magyarul »a közjóért« egy latin kifejezés az önként a közjóért vállalt és fizetés nélküli szakmai munkára. A szolgáltatást azok használják, akik azt máskülönben nem tudják megfizetni” – olvasható az idén harmadik aktív évébe lépő Pro Bono PPC oldalán. A digitális marketing-szakembereket tömörítő szervezetet Kardos András (Kardos Online Marketing), PPC-vel foglalkozó szakember alapította azzal a céllal, hogy összekösse a segíteni szándékozó marketingeseket az arra igényt tartó civil szervezetekkel. A közös Facebook-csoportjukba immáron több mint 150 ember lépett be, akiket a képességeik alapján delegál András a segítséget kérő szervezetek mellé. 

„Nekem ez az egész a Bátor Táborral kezdődött, ahol még 2018-ban segítettem önkéntesen a YouTube-csatornájuk optimalizálásában. Ezután kezdtem el gondolkozni, mi lenne, ha más civil szervezeteket is megkeresnék. Amikor elküldtem a megkereséseket, csak nyitottságra találtam” – mesélte Kardos a Pro Bono PPC kezdeteiről a Kreatívnak. Akkoriban kezdte el ugyanis fejleszteni saját vállalkozását, ami a szakmai szabadság mellett több szabadidőt biztosított számára: ekkor döntött úgy, hogy ezt az időt nem csak profittermelő projektekre fordítja, hanem létrehoz egy platformot, hogy még több szakember tapasztalhassa meg: segíteni igenis jó.

Az ötlettel több szakmai tömörülést is megkeresett, végül a saját ismeretségi körében és a PPC Pro tagjai között talált társakra. A 2021-es tesztfázis után nagyjából harminc lelkes szakemberrel indultak el, köztük egyéni vállalkozókkal és ügynökségi marketingesekkel. Hogyan működik a szervezet? A jelentkező önkéntesek kitöltenek egy táblázatot, ahol felsorolják képességeiket, majd Kardos András ezek alapján köti össze őket a segítséget kérő civil szervezetekkel. Utóbbiak igényfelmérését az alapító végzi, hasonlóképp, mint ahogy teszi saját vállalkozásában. Ez a felmérés kulcsmozzanata a folyamatnak, hiszen a szakember a PPC nyelvére, szakzsargonjára fordítja le a szükséges segítség jellegét, amit továbbít az önkénteseknek.

Hiánypótló munkaórák

A civil szervezetek két úton jutnak el hozzá: vagy a szférában már közszájon forgó Pro Bono PPC-t keresik meg célirányosan, vagy maga a szakember ír üzenetet az adott szervezetnek, amelyben felvázolja, hogy miben tudnának segíteni. Itt fontos hangsúlyozni, hogy természetesen maga a segítség önkéntes, tehát a munkaóráért nem kell fizetni, azonban a hirdetésekre elköltött összeget a Pro Bono PPC nem tudja biztosítani, ezt a civil szervezetnek kell előteremteni a közös ötletek megvalósításához. Természetesen óriási segítség a PPC-sek munkája, azonban a szakember elmondta, a két fő probléma, amivel a civil szervezetek küzdenek: az alulfinanszírozottság és a marketingcsapat vagy szakember hiánya. 

Mégis hogyan lehet így sikeres kampányt futtatni?

Több kritériumnak is teljesülnie kell: egyrészt a segítő szakemberek tudása (minimum egy-másfél év tapasztalat a saját területen), másrészt a civil szervezet nyitottsága. Kardos szerint a jó szakember szerényebb összegből is tud kampányt építeni, de ehhez meg kell találni a cél eléréséhez szükséges eszközöket és az ahhoz értő PPC-s kollégát. Ha ez megtörtént, akkor a felek önkéntes szerződést írnak, amelyben megállapodnak arról, hogy két-három hónapig elköteleződnek egymás mellett, ugyanis nagyjából ennyi ideig tart egy átlagos kampány az auditálástól a kitűzött cél eléréséig.

Miben kérik a segítséget a civil szervezetek? A szakember elmondása szerint „mindegyikük más és más, de ritkaságnak számít, ha házon belül profin kezelik ezeket a feladatokat”. Ahogy említettük korábban, a marketinges csapat hiánya miatt a civil szervezeteknek kihívást jelenthet például a Google Analytics bekötése, a SEO vagy a Search Console beállítása. A kreatívokban alapvetően nem segítenek, de persze nincsenek hivatalos határok: ha az önkéntes egyébként jó grafikában vagy fotózásban, segíthet abban is. A Bagázs Egyesület honlapján található képeket például egy Pro Bono PPC-nél jelentkező fotós készítette.

Az önkéntesek segítségével ráadásul valós eredményeket értek el a civil szervezetek. Ha már szóba jött a Bagázs Egyesület: 

a szakmai hozzáértésnek köszönhetően az adományboltjukba leadott rendelések tízszeres növekedést mutattak az előző évhez képest, a tavalyi karácsonyi adománygyűjtésük hatszor annyi összeget hozott, mint amennyit egy évvel azelőtt sikerült összegyűjteni. 

A Pro Bono PPC oldalán egyébként éves összesítések is olvashatók, a 2024-es évben András becslése szerint nagyjából 1,5 millió forintot érő munkaórát spóroltak meg a szakemberek a civil szervezetek számára, ami első pillantásra nem tűnik gigászi összegnek, azonban az alapvetően erősen forráshiányos közegben már ez is hatalmas segítségnek számít. Nem beszélve arról a forintban felbecsülhetetlen társadalmi hatásról, amit ezek a kampányok előidéznek.

Szükségletek szentháromsága

Kardos András már-már mantrázza azt az öndeterminációs elméletet, amiben őszintén és feltétlenül hisz. Eszerint az egyén boldogsága és elégedettsége akkor növekszik, ha három alapvető pszichológiai szükséglete teljesül: az első az autonómia (az egyén maga dönti el, mit és hogyan csinál), a másodika kompetencia (az egyén jó valamiben, amit hasznosítani tud), a harmadik pedig a kapcsolódás (az emberek szociális lények, a társadalom alapját a kapcsolatok képezik). A szakember szerint a pro bono munka végzése során ezek a szükségletek kielégülnek, hiszen az ember a szaktudása alapján segít egy olyan közeget, ahol elsődleges érték az emberi kapcsolat. A NANE Egyesület kommunikációs munkatársa, Somogyi Zsófi például így fogalmazott a közös munkáról a Pro Bono PPC blogján: „Szinte baráti viszonyig jutottunk, de minimum nagyon értékes emberi kapcsolatok alakultak. Óriási meg- könnyebbülés volt, hogy ér nem tudni, és hogy lehet a tanulásra fókuszálni, mert annyira támogató volt mindenki.”

Mert hogy az együttműködések a tanulást is szolgálják: András elmondása szerint ők nem csak a halat szeretnék odaadni, hanem magát a hálót is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a civil szervezet kommunikációs munkatársait felvértezik azzal a tudással, amivel már egy egyszerűbb kampányt maguk is el tudnak indítani a jövőben. De ha erre épp nincs idő vagy erőforrás, akkor minimum a megfelelő delegálás képességével biztosan gazdagodnak a civilek. Ez azért fontos, mert így megtanulják lefordítani a PPC zsargonjára azokat az igényeket, amiket csak ők tudnak tűpontosan körbeírni: a jövőben ez a tudás segíthet megtalálni azt a marketinges szakembert, akire valóban szüksége van a szervezetnek.

A pro bono munka nem csak a civil szervezetnek segítség, hiszen az alapvetően for profit projekteken, munkakörökben dolgozó marketinges szakembereknek is kiszabadulást jelenthet a szürke hétköznapokból. 

Ahogy a hazai reklámipari helyzetet felmérő, idén januárban publikált Ügynökségi Népszámlálásban is olvashattuk, a reklámosok a kiégést nevezték meg a reklámszféra legnagyobb stresszfaktorának. A kiégésen pedig abszolút segíteni tud, ha olyan munkát végzünk, ami minden résztvevőnek hasznos.

Bozó Petra PPC-s így fogalmazott a NANE Egyesületnél végzett önkéntes munkájáról a Pro Bono PPC blogján: „Míg egy for profit szervezetnél a cél gyakran a bevétel növelése és az üzleti siker maximalizálása, addig a civileknél a fókusz a társadalmi problémák megoldásán, a közösség támogatásán van. Egy nonprofit együttműködésben sokkal személyesebb kapcsolat alakul ki, hiszen a projekt célja valós társadalmi hatás elérése. Ez sokkal motiválóbb, és érzelmileg is nagyobb elégedettséget nyújt, mert az ember érzi, hogy közvetlenül hozzájárul egy fontos ügy sikeréhez.”

Kapcsolatteremtés

De más, adott esetben üzleti előnyei is vannak az önkéntes PPC munkának: a projekteken ugyanis minimum két fő dolgozik, akiknek valószínűleg még nem volt szerencséjük egymáshoz a munka világában. Ha viszont egy kampányon dolgozva közösen eltöltenek két-három hónapot, megismerik egymást mind emberileg, mind szakmailag. „Nem egy esetről tudok, ahol olyan szakemberek ismerték meg egymást, akik számára kiderült: hasonlóan gondolkoznak, ebből fakadóan pedig később  üzleti kapcsolatok is alakulnak. Vagy ha épp nem üzleti, de baráti nexus is létrejöhet. Mindkettő pozitív eredmény” – meséli András az önkéntesek tapasztalatairól, melyekről a szervezet oldalán külön blogposztokban számol be. 

„Ha ügynökségnél dolgozol, akkor egy idő után ügynökségi barátaid lesznek. Ha a civil szférában veszel részt, akkor pedig olyan barátaid lesznek, akik a civil szférában vannak otthon. A Pro Bono PPC meg egy olyan projekt, ami összehozza ezt a két buborékot.”

Ha ennyi látható és érzékelhető előnye van a pro bono munkának, miért nem terjedt még el Magyarországon ez a fajta önkéntesség? A szakember elmondta, pár évig élt és dolgozott már Angliában és Dániában, és főleg az utóbbi országban meglepő mértékben jellemező az önkéntes- kedés a társadalomban: 

„Dolgozol, hazamész, mondjuk sportolsz, és utána családostul elmész ételt osztani, persze nem minden nap, de havi egy-két alkalommal. És ez családi programnak számít, szóval a gyerekeknek már kiskoruktól kezdve ezt mutatják a szüleik” 

– mesélte a szakember, aki a Pro Bono PPC-nél végzett munkát elismerve nem hivatalos oklevelet is ad, amelynek a fogadtatásán szerinte mérni lehet a szakemberek hozzáállását az önkéntes munkához. A 2022-es induláskor általában jelentéktelennek gondolták, azonban idén már több LinkedIn-profilon találkozott az elismeréssel. A kezdeményezés és annak fogadtatása, illetve saját tapasztalatai alapján András szerint itthon az utóbbi években abszolút javult a helyzet, de bőven van még feladat.

Azon is gondolkodott, hogy ezt a nagy, összenőtt szakmai és emberi buborékot egy egyesülettel vagy alapítvánnyal egészíti ki, hiszen ha skálázni akarja a szervezetet, még több PPC-s szakemberhez kellene eljutnia, ami egy ponton túl csak és kizárólag pályázati úton szerzett pénz felhasználásával lehetséges. Azonban a cél nem az, hogy az ideje mellett pénzt is tegyen a projektbe: a marketinges szerint a platform jelenlegi formájában is működik, célját betölti. Pillanatnyilag egyedül menedzseli és viszi hírét a Pro Bono PPC-nek, de nem zárkózik el semmitől és senkitől, aki segíteni szeretné a kezdeményezést, ami jelenleg ugyan a PPC-re korlátozódik, de ki tudja, mit hoz a jövő.

Borítókép: Kardos András PPC szakember, a Pro Bono PPC alapítója